Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – jelentette ki Kiss László csillagász. Kiss elmondta: két évvel ezelőtt nagy szenzáció volt, amikor az Európai Űrügynökség szondája, a Mars Express felszín alatti radarméréseiből a tudósok kimutatni véltek egy nagyobb víztömeget a Mars déli pólussapkája alatt. A problémát az okozta, hogy a felfedezést a marsi körülmények miatt sokak vitatták. Hozzátette: ezt követően hét évnyi méréssort vizsgáltak meg a…
Olvass tovább>>Év: 2020
Nem az iskola, hanem a szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban
Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása. Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései. A tanulmány szerzőit meglepte, hogy az általános iskolások körében nincs szignifikáns kapcsolat az iskola és a tanítóhoz köthető képességek, valamint a matematika elsajátítása között. A pozitív iskolai légkör, a szeretetteljes diák-tanító kapcsolat és a tanár…
Olvass tovább>>Huszonkétezer fontért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve
Huszonkétezer fontért (8,6 millió forintért) cserélt gazdát Sir Isaac Newton korszakalkotó műve, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyv első angol nyelvű kiadásának egy példánya. A ritkaságnak számító két kötet egy dél-walesi ház könyvespolcáról került elő, amikor a tulajdonosok lomtalanításba kezdtek a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt – írja a BBC hírportálja. Az aukciót bonyolító Dominic Winter Auctioneers munkatársa, Chris Albury „kis híján leesett a székről”, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. „Nem a világ legjobb minőségű példánya, de teljes”- mondta a cirencesteri aukciósház árverés-vezetője. A könyvet egy New York-i licitáló vásárolta…
Olvass tovább>>Az ausztrál őslakosok már több mint 2000 éve termesztettek banánt
Az ausztrál őslakosok már több mint kétezer éve termesztettek banánt egy új régészeti kutatás szerint. A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek. „Kutatásunk azt mutatta meg, hogy a Mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak legalább 2000 évvel ezelőtt” – mondta el a BBC News hírportálnak Robert Williams, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Sydney-i Egyetem tudósaiból álló kutatócsoport vezetője szerdán. Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok…
Olvass tovább>>Először azonosíthattak extragalaktikus bolygót a kutatók
Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis a Galaxison kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben. Ez idáig ugyanakkor egyetlen olyan bolygót sem sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amely egy másik galaxisban található – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányukban a szakemberek most egy ilyen lehetséges…
Olvass tovább>>Megsemmisült a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja
Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). „A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5-ször 5 centiméter) méretű műholdja elégett” – olvasható a BME keddi közleményében. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők – írják. Magyarország…
Olvass tovább>>Októberben földközelbe kerül a Mars
Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető. Idén ugyan valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért picivel kisebb a látszó átmérője, azonban jóval magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején – mondta el Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. Ilyen közelséget…
Olvass tovább>>A 6G technológiát kutatja a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
A 6G mobil rádiós technológiák nemzetközi kutatási projektjében vesz részt a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI), az úgynevezett Hexa-X projekt 12 millió eurós támogatást kapott az Európai Bizottságtól – közölte a SZTAKI. A projekt célja az emberek, a fizikai és a digitális környezet összekötése, és Európa vezető szerepének fenntartása a vezeték nélküli hálózatok technológiájában. Emellett lehetőség a forradalmi, de fenntartható változásokra – írták. A nemzetközi kutatócsapatban szolgáltatók, rendszerintegrátorok és kutatóközpontok szerepelnek, azt a Nokia vezeti, az Ericsson, a Siemens, az Intel, az Atos, a B-Com, az Orange, a Wings, a Telefonica…
Olvass tovább>>Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észleltek
Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz. A felfedezés segít jobban megérteni a szupernagytömegű fekete lyukakat, melyek nagy sebességgel formálódnak és érik el hatalmas méretüket. Ilyen fekete lyuk található a Tejútrendszer középpontjában is. Az új információk alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a fekete lyukak gyors növekedésre képesek nagy, hálózatszerű szerkezetekben,…
Olvass tovább>>Nagy az izgalom: foszfint találtak a Vénusz légkörében
A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt egy tévéműsorban. A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. „A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni” – mondta. Hozzátette: a Vénusz légkörében található foszfin az…
Olvass tovább>>Génjeik alapján a vikingek nem voltak túlságosan skandinávok
Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték – írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a „viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték. Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának…
Olvass tovább>>Újabb kihalási eseményt azonosítottak a kutatók
Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához. A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott…
Olvass tovább>>Indul a 30. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny
Indul a 2020/2021-es tanévre kiírt 30. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny. Kreatív fiataloknak ötmillió forint jutalom és támogatás, az eredményes tanároknak és középiskoláknak tíz-tíz millió forint jutalom, illetve támogatás. Kik indulhatnak? Egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak középiskolás fiatalok, határon túli magyar fiatalokat is beleértve. Mit lehet nyerni? A három I. díjas, a három II. díjas és a négy III. díjas pályázat készítői jelentős pénzjutalomban részesülnek. Különdíjat kap a legfiatalabb díjazott és a legsikeresebb díjazott határon túli fiatal. Verseny 1-3. helyezettjei száz többletpontot kapnak a 2021. évi felsőfokú felvételi eljárása…
Olvass tovább>>Végre a magyar kutatók is vizsgálják a bélbaktériumok szerepét a testsúly szabályozásában
A bélben élő baktériumok élettani szerepét vizsgálja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapított Lendület-kutatócsoportot. A kutatók egyebek mellett azt szeretnék a vizsgálatok eredményeiből megtudni, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal – olvasható az MTA közleményében. A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszik szerepet, az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. Emellett valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, aki a Stanford Egyetemen…
Olvass tovább>>Shakespeare utolsó drámájának ritka kiadását találták meg Spanyolországban
Shakespeare utolsó drámájának egy ritka kiadását találták meg Spanyolországban. A Két nemes rokon című, 1634-ben kiadott színművet Shakespeare John Fletcherrel együtt írta. A darabot az egykori madridi Skót Katolikus Kollégium könyvtárában egy kutató találta Adam Smith skót közgazdász munkái után nyomozva – számolt be róla a BBC News. A XVII. században a madridi szeminárium fontos tárháza volt az angol nyelvű irodalomnak a spanyol értelmiség számára. A Két nemes rokon című darab egy olyan kötetben szerepelt, amely számos, 1630 és 1635 között kinyomtatott angol nyelvű drámát tartalmazott. John Stone, a Barcelonai Egyetem…
Olvass tovább>>Itt az első magyar dinoszaurusztojás: kicsit apró, kicsit megkövesedett, de a miénk
A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek mutatták be a Magyar Természettudományi Múzeumban (még) Budapesten. Az első magyar dinoszaurusztojást pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani – mondta el Prondvai Edina biológus, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja. A biológus hozzátette: a lelet pár éve már ismert volt, de csak az idén sikerült igazolni véglegesen a maniraptora dinoszaurusz eredetét azokkal a kristályszerkezeti vizsgálatokkal, amelyeket egy dél-koreai kutató csoporttal…
Olvass tovább>>Olyan bolygót fedezték fel csillagászok, amilyet elképzelni sem tudtak
Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű. Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából kilenc százalékát…
Olvass tovább>>A patkányok is tudják: egységben az erő
Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek. Az ELTE, MTA-ELTE kutatócsoportok és a németországi Max Planck Intézet legfrissebb kutatása a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók a patkányokat nemcsak egyedül, hanem csoportokban is vizsgálták egy komplex labirintusban. A tanulmány alapján a patkányok egyszerű viselkedési szabályokat alkalmazva kiváló csoportos keresési teljesítményt érnek el – olvasható az ELTE közleményében. „Kiderült, hogy egy…
Olvass tovább>>Prága nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság károsgáz-kibocsátási elvárásait
Csehország nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság új elvárását, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – jelentette ki Karel Havlícek cseh kormányfőhelyettes, ipari és kereskedelmi miniszter. Az elvárást a napokban fogalmazta meg Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében. A 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményben a tagállamok negyven százalékos csökkentésre vállaltak kötelezettséget. Az elnök szerint ezt kellene 55 százalékra emelni. „Csehország számára az Európai Bizottság elvárása irreális. Csehország ezt csak később tudja teljesíteni, amennyiben meg akarja tartani energetikai…
Olvass tovább>>Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát
Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a napokban jelenik meg beszámoló a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratában. A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki. „A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket,…
Olvass tovább>>