Hónap: 2020 november

Felhívás a 2020. év legjelentősebb innovációs teljesítményének elismerésére

~
innováció

A Magyar Innovációs Alapítvány – a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen -– a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, 29. alkalommal hirdeti meg a MAGYAR INNOVÁCIÓS NAGYDÍJ pályázatot. A 2020. év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítmények további, összesen nyolc kategóriában kaphatnak díjat: a 2020. évi Ipari Innovációs Díj, a 2020. évi Informatikai Innovációs Díj, a 2020. évi Agrár Innovációs Díj, a 2020. évi Környezetvédelmi…

Olvass tovább>>

Az öngyilkossággal kapcsolatos 22 gént azonosítottak amerikai kutatók

~
genetika, DNS

Az öngyilkosság kockázatát növelő 22 gént azonosítottak amerikai kutatók. Minden 11. percben megöli magát egy amerikai, ez naponta 132, évente több mint 48 ezer élet – írta a medicalxpress.com. Az egyik tényező a családi előtörténet, talán a leghíresebb példa Ernest Hemingway és rokonai. Az író 1961-ben lett öngyilkos, de ugyanígy ért véget az élete apjának, nővérének, fivérének és egy unokahúgának, három nemzedék alatt öten lettek öngyilkosok. Rajtuk kívül világszerte családok ezreiben ismétlődik a tragédia, ezért a tudósok fontosnak érezték a háttérben lévő genetikai okok felderítését. Az American Journal of Psychiatry…

Olvass tovább>>

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában

~
Paranthropus robustus

Az emberi faj közeli rokonának kétmillió éves koponyáját tárták fel Dél-Afrikában, a különleges lelet új információkkal szolgál az emberi evolúcióról. A koponya egy hím Paranthropus robustushoz tartozik, mely a modern ember közvetlen ősének, a Homo erectusnak rokon faja. A két faj nagyjából egy időben élt, a Paranthropus robustus viszont korábban kihalt. A kutatók szerint nagyon izgalmas leletről van szó. „A legtöbb fosszilis lelet csak egy fog itt-ott, így nagyon ritka, hogy ilyet találunk, nagy szerencse” – mondta el a BBC-nek Angeline Leece, a melbourne-i La Trobe Egyetem kutatója, aki megtalálta…

Olvass tovább>>

Vár állott, most kőhalom: 3000 éves várromot találtak a Golán-fennsíkon

~

Háromezeréves várromot találtak a Golán-fennsíkon, az erőd a Bibiában is szereplő Gesúr királysághoz tartozhatott – jelentette a Háárec. A hatalmas erődítményre egy hónappal ezelőtt bukkantak, amikor a fennsíkon lévő Hispin falu bővítése előtt régészeti feltárásba kezdtek. A feltárásokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezeti. A nagyjából egyhektáros területen, egy domb tetején, az El-Al patak gázlója fölé emelt ókori várat hatalmas bazaltsziklákból építették, falai 1-1,5 méter vastagok voltak. Egykori urai a magaslatról ellenőrizhették a környező vidéket és az édesvízforrásokat. Az ásatáson két gyűrűt és egy doboló, valószínűleg termékenységistennőt ábrázoló szobrot is…

Olvass tovább>>

A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel

~
pteroszaurusz

A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor. Roy Smith a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Földtudományi Múzeumában, valamint a Brighton és Hove-i Booth Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliákat elemezte – írja a BBC hírportálja. Ezeket az ősmaradványokat a cambridgeshire-i mocsaras Fens-vidék egyik lelőhelyén fedezték fel munkások 1851 és 1900 között. A fosszíliák egy részét annak idején cápagerincnek vélték, Smith azonban rájött, hogy valójában fogatlan pteroszauruszok állkapocstöredékeiről van szó. A doktorandusz szerint a fosszílián látható aprócska lyukakban idegek futottak, amelyek…

Olvass tovább>>

A húsmentes étrend = a csonttörés nagyobb kockázatával

~

A húsmentes étrend követői a csonttörés, különösen a csípőtörés nagyobb kockázatával nézhetnek szembe egy új, a témában készített eddigi legnagyobb tanulmány szerint. Az összefüggés hátterében az állhat, hogy a húsmentes étrendben kevesebb a kalcium és a fehérje, valamint, hogy az ilyen étrend követői gyakran vékonyabbak, így esésnél könnyebben sérülhetnek – olvasható a New Scientist című tudományos hírportálon. Számos korábbi tanulmány azt mutatta, hogy a vegetáriánusoknak gyengébbek a csontjaik, mint a húsfogyasztó embereknek, ám az nem volt egyértelmű, hogy ez jelentősen befolyásolja-e esetükben a csonttörés kockázatát. A BMC Medicine című orvosi…

Olvass tovább>>

A hiperbár oxigénterápia visszafordíthatja az öregedést

~
hiperbár oxigénterápia

A hiperbár oxigénterápia (HBOT) egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát a Tel-Aviv-i Egyetem (TAU) és az izraeli Samír kórház közös kutatása szerint. A kutatók 35 egészséges, 64 éves, vagy annál idősebb személynek 60 hiperbár oxigénkezelést adtak 90 napos időtartam alatt. A kutatásban résztvevőktől vérmintákat vettek a terápia előtt, alatt és után, valamint egy kis idővel a kezeléssorozat befejezése után. A tudósok a vérben lévő különböző immunsejteket vizsgálták, és összehasonlították az eredményeket. Azt figyelték meg, hogy hiperbár, vagyis túlnyomásos kamrában eltöltött idő miként hat az…

Olvass tovább>>

A maszk nem gyengíti a tüdő működését még testmozgás közben sem

~
maszk

Az orrot és szájat fedő maszk akadályozza az új típusú koronavírus terjedését, azonban nincs alapjuk azoknak az aggodalmaknak, hogy megnehezítené a légzést. A védőmaszk viselése csökkenti a kilégzéssel, beszéddel, nevetéssel, tüsszentéssel, köhögéssel levegőbe juttatott cseppecskék és apró aeroszolok mennyiségét, így akadályozza a vírus terjedését. Felmerültek azonban olyan aggodalmak, hogy a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid áramlásának eltérítésével a maszk nehezíti a légzést, ezzel károsítja a szív- és tüdőműködést, különösen testmozgás közben. Amerikai és kanadai kutatók az Annals of the American Thoracic Society című folyóiratban közölt tanulmányukban elemezték az összes…

Olvass tovább>>

Csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások

~

Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint. Az egészséges alvási szokásokról beszámoló felnőttek körében a szívmegállás 42 százalékkal kisebb kockázatát mérték, mint az egészségtelen alvási szokásokkal küzdőknél – írta az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) vezető lapja, a Circulation. Az egészséges alvásmintázat reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az alvási problémák szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kialakulásában. A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank)…

Olvass tovább>>

Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban

~
Trachypithecus popa

A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni – írja a BBC. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni. A szakemberek most London, Leiden, New York és…

Olvass tovább>>

Önmagát fertőtlenítő arcmaszkot fejlesztettek amerikai kutatók

~
maszk

A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges pamut arcmaszkot, amely napfénynek kitéve egy óra alatt képes 99,999 százalékban megölni a rárakódott baktériumokat és vírusokat. Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS – molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében. A maszkot hordó szermély fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb…

Olvass tovább>>

Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer

~
naprendszer

Rövid idő, nagyjából kétszázezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül egy-két millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében, de ez az első tanulmány, amely a Naprendszert illetően számokkal szolgál. „Korábban nem…

Olvass tovább>>

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország édesvizeiben

~
hal

Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország és a szomszédos régiók édesvizeiben egy, a halak és tengeri állatok sokszínűségét vizsgáló átfogó kutatás során. A Tomszki Állami Egyetem kutatója, Jurij Dildin által vezetett vizsgálatot, amelyet rövidesen a Zootaxa folyóiratban publikálnak, orosz, cseh és német kutatók végezték. Dildin elmondása szerint a halak biodiverzitására vonatkozó mennyiségi adatok többnyire az évszázad közepén végzett kutatásokon alapulnak kisebb kiegészítésekkel, amelyek így téves információt szolgáltatnak Oroszország halállományáról. A három ország legnevesebb kutatói, többek között az egyik legismertebb ichthiológus, vagyis halkutató, a német Ronald Fricke alkotta kutatócsoport hatalmas…

Olvass tovább>>

Háromezer éves bőrlabdákat találták

~
bőrlabda

Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok…

Olvass tovább>>

Kiverhették a neandervölgyi ember fogát, most találták meg

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban. A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a térségben élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a venetói Berici-domboknál talált tejfog egykori tulajdonosa az anyja révén rokonságban állt a mai Belgium területén élt neandervölgyiekkel. A szakemberek szerint a…

Olvass tovább>>

Érdekes dolgokra derülhet fény a fülzsír elemzésével

~
fülzsír, fülviasz

A fülviaszból kimutatható a kortizol nevű stresszhormon szintje – állapították meg a kutatók, akik szerint a módszer segítheti a depresszió vagy a stresszel összefüggő állapotok jobb diagnosztizálását és kezelését. A kortizol egy olyan hormon, amely stressz hatására figyelmeztetőjeleket küld az agynak és ilyenkor a szervezet csaknem összes rendszerét képes befolyásolni, az immunrendszertől kezdve az emésztésen át az alvásig – írja a BBC. A különböző zavarokban, például a szorongásban és a depresszióban játszott szerepe azonban nem teljesen ismert. A University College London pszichiátere, Andres Herane-Vives azt vizsgálja, hogy mit jelezhet a…

Olvass tovább>>

Kétezerhétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében

~
2 sékel

Kétezerhétszáz éves, mészkőből készült súlymértéket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei a Siratófal közelében – jelentette az IAA. A 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban – izraeli időmeghatározás szerint az Első Szentély idejében, vagyis még a babiloni fogság, i.e. 586 előtt – mészkőből készített gömb alakú súlymérték az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitásának. A lapos talppal ellátott gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt…

Olvass tovább>>

A sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok

~
Pinna nobilis, sonkakagyló

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis), a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon. A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal. Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a sonkakagyló először…

Olvass tovább>>

Fény derült a világ legrégibb ikersírjának szomorú titkaira

~
Maria Teschler-Nicola

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be. Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még…

Olvass tovább>>

Kutatási infrastruktúráját fejlesztette az SZTE

~
Szegedi Tudományegyetem

A szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén végzett vizsgálatokhoz szerzett be eszközöket 741,46 millió forintért uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) — jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az anyag- és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT (komputertomográf) berendezést; cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelt 500 MHz-es NMR-spektrométert (mágneses magrezonancia spektrométert), valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentéséért héliumvisszanyerő-rendszert; hélium- és nitrogén-cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az egyetem. A hiánypótló…

Olvass tovább>>