Hónap: 2020 november

Magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be Twoba néven

~
Twoba

Twoba néven magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be kedden a Budapest Music Centerben. A fejlesztéssel a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak, emellett a tuba tölcsére nem áll felfelé és így minden hang eljut a közönséghez. „A tubát úgy sikerült fejleszteni, hogy nem egy új hangszert alkottunk, hanem egy egyszerű eszköz segítségével szélesítettük az eddigi lehetőségeket. Egy új billentyű rendszer hozzáadásával a hagyományosból két perc alatt átszerelhető az új, szólópozíció” – mondta közös innovációjáról Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő a sajtótájékoztatón. A twobát eredményező alkatrész gyártása…

Olvass tovább>>

A termetesebb sünök védelmére szólít fel a budapesti állatkert

~
sün

A termetesebb sünök védelmére szólít fel a budapesti állatkert, a 300 grammnál nehezebb sünöknek nincs szükségük segítségre ahhoz, hogy átvészeljék a téli álom időszakát – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert. A közlemény szerint a nyári szaporodási időszak végén született emlősök jellemzően nem képesek a hideg beköszöntéig elérni azt a fejlettséget és tápláltságot, amelyre a téli álomhoz szükség lenne, de a nagyobb sünök egyáltalán nincsenek veszélyben. A tapasztalatok azt mutatják, hogyha egy sün november elejéig nem éri el a 300 grammos súlyt, akkor a szervezetének nem lesz elég tartaléka ahhoz,…

Olvass tovább>>

Együttműködési megállapodást kötött az SZTNH és az ELKH

~
Kézfogás

Együttműködési megállapodást írtak alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetői, amelynek fő célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejövő szellemi alkotásokat nagyobb arányban tudják hasznosítani. A megállapodást Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke és Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá csütörtökön, Budapesten. Az eseményen Pomázi, az SZTNH elnöke a hivatal életében komoly állomásnak nevezte a megállapodás aláírását, amely mérföldkő lehet a jövőben a tudományos eredmények hasznosításában. Pomázi hangsúlyozta: a hivatal fontos küldetése, hogy az „ötletből érték” mint mottó ne csak kimondott szó legyen.…

Olvass tovább>>

Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak

~
fekete lyuk

Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…

Olvass tovább>>

A legutóbbi mérési időszakban 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek

~
LIGO

A LIGO (képünkön) és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen ötvenre emelkedett az észlelt események száma. Gravitációs hullámokat először 2015-ben észleltek. 2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO-detektorok tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

~
agy

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg. A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt tíz…

Olvass tovább>>

Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik

~
Boleyn Anna

A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…

Olvass tovább>>

Szegeden új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal ellen

~

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az SZBK Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a „szuperbaktériumok” ellen. A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos…

Olvass tovább>>

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet

~
SETI

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár harminc fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be. „Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának felbecslésére használnak – egy lépéssel előrébb járunk így az…

Olvass tovább>>

Pécsett is megjelent a tigrisszúnyog

~
tigrisszúnyog

Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium. Az intézmény közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. Rámutattak: a rovarok számos – nem csak trópusi eredetű – vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. A Nemzeti Virológiai Laboratórium tájékoztatása szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus),…

Olvass tovább>>

Az óriásfogú őscápa méreteit állapították meg tudósok

~
cápa, Otodus megalodon

A Meg – Az őscápa című hollywoodi filmből ismert óriásfogú cápa (Otodus megalodon) méreteit állapította meg egy brit tanulmány. A tudósok szerint a 23-3 millió évvel ezelőtt élő őscápa 16 méter hosszú lehetett. A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit. A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy…

Olvass tovább>>