A Norvég Alap 2009-2014-es finanszírozási periódusának egyik magyarországi programterülete a Zöld Ipari Innováció program, melynek keretében 37 környezetvédelmi projektet támogattak.
Október 27-29. között konferenciát tartottak Gödöllőn„Innovations in Green” („Zöld Innováció”) címmel. A rendezvényt a Szent István Egyetem (SZIE), mint a Norvég Alap egyik magyarországi programterületének, a Zöld Ipari Innováció programjának felelőse, program operátora szervezte. A helyszín az egyetem Regionális Tudástranszfer Központja volt. Az eseményt Tőzsér János rektor nyitotta meg.
A Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese, Kathrina Ramberg, a nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „az Európa-projekt kezdete óta egy olyan időszakban élünk, amely hihetetlen és történelmi jelentőségű békével, stabilitással jellemezhető. Az európai társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséért dolgozunk; a cél, hogy hozzájáruljunk a békés időszak folytatásához. Norvégia örömmel vesz részt mindebben. Soha korábban nem volt ilyen hosszú időszakunk nagyobb konfliktusok nélkül, és sose volt ilyen egyszerű országok között utazni, kereskedni, vagy munkát váltani” — tette hozzá a követség képviselője.
A képviseletvezető-helyettes szerint „Norvégiában az innovációt és a technológiai fejlődést a zöld átmenet kulcsfontosságú elemeinek tartják; a vállalkozások szerepe megkérdőjelezhetetlen és létfontosságú ebben a folyamatban”.
Nem véletlen tehát, hogy a Norvég Alapon keresztül támogatásban részesülnek a zöld ipari fejlesztések. A HU09 Zöld Ipari Innováció programterület két alprogramból áll: a „Hulladék mennyiségének és a levegő, víz, talaj szennyezésének csökkentése” valamint a „Környezetbarát termelési technológiák fokozottabb használata”. A fenti térképen megjelölt 16 kedvezményezett ország közül a Zöld Ipari Innovációs programban nyolcan vesznek részt, mégpedig Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia. Hazánkban 6,5 milliárd forint keretösszegből 37 projekt kapott támogatást. A projektek mérete 50 – 450 millió forint között változott.
Szabó István, a SZIE Nemzetközi és külkapcsolati rektorhelyettese elmondta, hogy a Zöld Ipari Innováció programot főként kis és közepes vállalkozások számára hirdették meg. A SZIE sokrétű szerepet vállalt a pályázat lebonyolításában a szakmai tartalom kidolgozásától a pályázatok meghirdetésén át a program népszerűsítéséig. Az első pályázati felhívás eredményeit 2014. májusában hozták nyilvánosságra. 25 pályázatnak ítéltek meg támogatást. Ebből 12 mára már lezárult, 13-at pedig idén decemberben terveznek befejezni. A második forduló eredményeit 2016 áprilisában jelentették be – itt csupán egy év áll rendelkezésre a megvalósításra. A 37 támogatott projekt 51 százalékában norvég partnerek is részt vettek. A program operátor folyamatosan ellenőrzi a pályázatok végrehajtását. A beruházási területek igen változatosak: bioremediáció, élelmiszeripari fejlesztés, különböző hulladékok kezelése és újrahasznosítása, stb.
A konferencián elhangzott, hogy folyamatban van az új pályázati időszak előkészítése. A 2014-2021-es támogatási időszak projektjeit 2018 és 2024 között fogják megvalósítani. Összesen 2,8 milliárd euró áll majd rendelkezésre, amelyből Magyarország 214,6 millió euró támogatásra jogosult. Ezen a címen bővebben is olvashat a 2014-2021-es támogatási időszakról angol nyelven. A jelen támogatási időszak „Legizgalmasabb innovációs projektjének” az Aluinvent Zrt. pályázatát választották meg. A céget a konferencia harmadik napján egy tanulmányút során látogatták meg a konferencia résztvevői.
Rónaszéki Gábor, a Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ), az EGT és Norvég Alap magyarországi végrehajtásáért felelős ügynökségének igazgatója előadásában kiemelte, hogy a pályázat során alkalmazott innovatív projektmenedzsment módszerek lehetővé tették, hogy a viszonylag alacsony költségvetésű projekteknél „kézműves” projektmenedzsment, személyes ellenőrzés folyhasson.
A konferencia szervezői a programterület témái adta lehetőségből kiindulva a Norvég Alap projektek bemutatásán túl teret biztosítottak egyéb zöld innovációt érintő kezdeményezések ismertetésének is. Így került képbe a 2014-2020 között futó Horizont 2020, az Európai Unió eddigi legnagyobb kutatást és innovációt támogató programja. Ez utóbbi lényegét foglalta össze prezentációjában Magnar Ødelien, az Innovation Norway tanácsadója. Előadásában bemutatta, hogy egy ötlet milyen folyamat során jut el a beadott Horizont 2020 pályázatig. Ajánlása szerint a sikeres norvég innovációs pályázatokat Horizont 2020 projektekként lehet folytatni és kibővíteni.
Juhász Anikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) főigazgatója a BIOEAST – Közép-Kelet-Európai Kezdeményezés a Tudásalapú Agrárgazdaságért, Akvakultúráért, Erdészetért a Biomassza Gazdaságban együttműködést ismertette.
Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke szerint a földgáz használata jó módszer lehet a megújuló és a hagyományos energiatermelés és a földgázhálózat szektorainak szimbiózisára.