A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kutatója által kifejlesztett, hordozható virtuális valóságrendszer mutatja be a Hannover melletti bergen-belseni náci megsemmisítő tábort.
A két éve elkezdett és félidejéhez érkezett Collective Experience of Empathic Data Systems, CEED’s (a kollektív tapasztalat empatikus adatrendszere) projekt célja a tudat alatti reakciókat és érzelmeket felismerő virtuális valóság rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó integrált technológiák kifejlesztése – mondta el az MTI-nek Takács Barnabás, a BME VIK kutatócsoportjának tagja.
A rendszer hordozható változatát október végén a bergen-belseni koncentrációs táborban alkalmazták, ott, ahol a barakkokat felgyújtották, a hullákat buldózerek tolták tömegsírokba, ezért helyén manapság már csak erdő és pusztaság található. Az emlékhellyé nyilvánítás hatvanadik évfordulójára odaérkező számos látogató és politikus azonban virtuálisan bejárhatta a területet, és „beléphetnek” az egykori barakkokba is. A két hete elkezdett munka során – a helyszín érzékeny volta miatt – nagy gondossággal kell eljárnunk – hangsúlyozta Takács Barnabás.
A rendszer egy interaktív folyamat során egyidejűleg méri a felhasználó cselekedeteit és tudat alatti reakciót, majd ennek ismeretében változtatja, mit jelenít meg. A kutatócsoport feladata annak a 3D grafikai technikákon alapuló vizualizációs modulnak és integrált érzékelő rendszernek a kifejlesztése volt, amely mindezt részben lehetővé teszi. Mindez hat oldalról vetített képpel, nyolc darab Kinect érzékelőből épített speciális 3D 360 fokos kamerával, egy multikamera-ívvel, interaktív szőnyeggel, vezeték nélküli biofeedback inggel és agyhullámokat közvetítő EEG-vel segíti a kutatók munkáját – magyarázta a kutató.
A gyakorlatban ezek a technológiák más alkalmazási területeken is hasznosulnak, többek között segítséget nyújtanak a különösen nagyméretű tudományos adathalmazok, mint például az agy neurológiai térképei, csillagászati adathalmazok, régészeti leletek többdimenziós ábrázolásában és gyorsabb elemzésében, a fogyasztói preferenciák mérésben és új típusú ember-gép interakciók feltárásában – tette hozzá Takács Barnabás.
A háború végén Bergen-Belsen vált a legismertebb náci haláltáborrá, mivel a felszabadítókkal érkezett forgatócsoport filmje elsőként mutatta be a világnak a lágerek sokkoló képeit. 1944 októberében Auschwitzból több ezer fogolytársával együtt Anne Frankot is ide szállították, aki a felszabadítás előtt néhány héttel tífuszban halt meg.
Forrás: MTI