Magyarország kutatás-fejlesztési ráfordításainak 2015 végére el kell érnie a GDP 1,5-2 százalékát, mindezt annak érdekében, hogy az ország elérje el vagy akár meg is haladhassa az Európai Uniós átlagot – hangsúlyozza állásfoglalásában a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A szövetség szerint így az is elképzelhető, hogy az összesített innovációs mutató alapján mért k+f teljesítmény eléri az EU-átlagot, a következő öt évben pedig az EU országok felső harmadába kerül.
A MISZ közgyűlése 2010. február 24-én, Innováció – Növekedés címmel fogadott el állásfoglalást, amely az azóta eltelt idestova két esztendőben mit sem veszített aktualitásából – állapítja friss közleményében a szövetség. Az innováció kiemelt nemzet-felemelkedési szerepére vonatkozó kormányzati megnyilvánulások és a gyakorlati lépések nincsenek összhangban, ezért a MISZ felhívja a figyelmet arra, hogy a válság, a megfelelő tudomány- technológia- és innováció (TTI) politika hiányában, felgyorsítja többek között az innováció humán erőforrásának csökkenését, növeli az innovációs eredmények elmaradását, amely probléma – a gazdasági hatások miatt – az egész társadalmat érinti. Ha az ország elveszti jól képzett k+f szakembereit, nem lesz képes arra sem, hogy az EU Horizon 2020 programjában 2014-től jelentősen megnövekedő k+f forrásokból megfelelően részesüljön, és így akár nettó befizetőkké válhatunk.
2014 végéig az adottságainkra épülő, hatékony TTI politika végrehajtása, az új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai vállalatok (innovatív középvállalkozások) megerősítése, és így a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export önmagában mintegy 1,5-2 százalékos nemzetgazdasági növekedést generálhat. Kiszolgáló és bedolgozó országból csak így válhatunk ismét válságtűrő és innovációs alapon növekedő, tudásalapú gazdasággá – szögezi le állásfoglalásában a MISZ.
A szövetség szerint olyan TTI politikára van szükség, amely kijelöli azokat a prioritásokat, gazdasági ágazatokat, illetve egyéb réspiaci területeket, sikeres innovatív vállalatokat, amelyek k+f+i tevékenységének kiemelt ösztönzésével az egész gazdaság húzóerejévé válhatnak, kiemelten, komplex módon támogatja a jelentős piaci potenciállal rendelkező, magyar – piac közeli stádiumban lévő – fejlesztési eredmények hasznosulását és piacra jutását, folyamatos szakmai ellenőrzéssel a k+f ráfordítások felhasználását, és a megvalósított intézkedések eredményét, valamint visszacsatolást biztosít a megfelelő vezetési szintekre. A MISZ szerint a megfelelő TTI-politikával a k+f pályázati kiírások, a pályázatok döntési, szerződéskötési, monitoring, finanszírozási és pénzügyi elszámolási rendszere jelentős egyszerűsíthető, ütemezhető lenne, amely akár az egész folyamatot bürokráciamentessé teheti. A döntések előkészítésénél és meghozatalánál a teljes nyilvánosság és a személyes felelősségvállalás érvényesülését is biztosítani kell, de szükség van arra is, hogy stabil, a vertikális irányítást és a horizontális koordinációt is biztosító intézményrendszer jöjjön létre.
Az innovációs folyamatok lényege a folyamatosság, ezért a TTI politikával kapcsolatos intézkedéseket csak úgy szabad bevezetni, hogy azok a már beindult és ésszerűen tovább vihető folyamatokat, projekteket ne késleltessék vagy szakítsák meg – figyelmeztet a MISZ. Egy új TTI fejlesztés-politikai program intézkedéseinek azonnali érvényesítése döntő jelentőségű lépés az új esélyek megragadásában.