Szeptember 28-án rendezték meg idén a Kutatók éjszakája programsorozatot, amelyhez Budapesten kívül több nagyváros is csatlakozott. Az Innoportal.hu Budapest több helyszínén is párhuzamosan követte az eseményeket, a központi rendezvénynek otthont adó Városligeti Műjégpályára is ellátogattunk.
Mondanunk sem kell, hogy amint leszállt az este, a városligeti helyszínen már alig lehetett elférni. A programokra rengeteg ember volt kíváncsi, a látogatók között az ötévesek éppúgy képviseltették magukat, mint a hetvenen felüliek.
A szervezők különösen figyeltek arra, hogy mindenki megtalálja a számára érdekes előadásokat, bemutatókat. Volt itt minden mi szemnek – és ez esetben az agynak – ingere. A kicsiket interaktív, látványos bemutatók – vulkánkitörés-szimuláció és mókás fizikai játékok – várták, igaz, ezeken a helyszíneken nem csak gyerekeket láttunk. Előre sejthette ezt a Semmelweis Egyetem kitelepült csapata is, amely számára kiemelt téma volt, már a legfiatalabbak figyelmét is felhívják a dohányzás káros hatásaira.
Az idősebb korosztályokat komolyabb előadásokkal és kiállításokkal várták. Sok egyetem állított fel önálló standot: az Óbudai Egyetem Bánki Donát kara különböző világítástechnikai megoldásokat mutatott be, az ELTE fonetikai tanszéke pedig beszédfelismerő programokkal érkezett a rendezvényre – ez utóbbi helyszínen megtudhattuk, hogy a nemzet színésze szebben beszéli-e a magyar nyelvet, mint egy sarki fűszeres, vagy azt, hogyan értjük egymást szavak nélkül, illetve miért kap néha az agyunk néha „rövidzárlatot” beszéd közben.
Elsőként Rátai Dániel prezentációjára ültünk be, ahol bepillantást nyerhettünk a fiatal feltaláló által létrehozott háromdimenziós virtuális világba, és mint kiderült, kis ügyességgel és gyakorlással bárki rajzolhat a térben úgy, hogy a tárgy, amit rajzol minden oldaláról érzékelhető legyen.
A Leonar3Do alapítójának előadását egy nagy szakmai – és lexikális – tudással rendelkező fiatal üzletember prezentációja követte. Árendás Csaba elmesélte, milyen innovatív megoldást hoztak létre kis csapatával a jobb szőlőtermés, és az abból készülő jobb minőségű borok érdekében. Egy vezeték nélküli szenzorhálózatot alakítottak ki a szőlőföldeken, a rendszer azt méri, hogy az adott területeken mikor és mennyi permetet szükséges szórni a gyümölcsre. A szőlők köztudottan érzékenyek az időjárásra, a növényi betegségekre, és akár két négyzetméterenként más lehet az igénye egy-egy ültetvénynek. A kihelyezett szenzorok folyamatos értesítést küldenek a termesztőnek, a rendszer használatával csökkenthető a felhasznált vegyszerek mennyisége, ráadásul a bor minősége is jobb lesz. Az előadás végén Árendás Csaba elmesélte, hogy a termék iránt nagy az érdeklődés, komoly igény mutatkozik rá, és egyre több megkeresés érkezik a világ legkülönbözőbb pontjairól – legutóbb például Chiléből.
A Kutatók éjszakája központi rendezvényén a látogatók választ kaphattak arra a kérdésre is, hogy miért az acél volt, illetve lesz a jövő anyaga. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem tudományos rektorhelyettese érdekes és izgalmas előadáson mutatta be ennek a rendkívül erős anyagnak a jelentőségét, különös tekintettel a közúti járművekben való felhasználásra. Réger történelmileg a Ford T-modellig vezette vissza, hogy miért is van szüksége az acélra a járműgyártásnak. Napjainkban az acélgyártás közel 70 százalékát közúti járművek előállításához használják fel. Ennek oka pedig nem más, mint az élet védelme. Egy karambolban az acél felfogja az ütközés energiáját, így az autóban ülő emberre kisebb energia hat, így maradhat életben. Az acélnak persze rengeteg pozitív tulajdonsága van a többi anyaghoz képest, így a mai napig folynak a kutatások és kísérletek, hogy a lehető legjobb acéllemezeket hozhassák létre.
A Kutatók éjszakáját szervező Tempus Közalapítvány tájékoztatása szerint várakozáson felüli volt a programsorozat látogatottsága: pénteken a vidéki helyszíneken a tavalyinál átlagosan 20 százalékkal többen vettek részt, a fővárosban pedig körülbelül tizenkétezer látogató fordult meg a 36 helyszínen.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Farkas Laura