„Takarékosan kell bánnunk a rendelkezésünkre álló értékes kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokkal, mert csak ekkor tudnak ezek az ország versenyképessége javára válni” – indokolta az általa vezetett intézmény szigorú szakmai szűrőjét a Portfolio-nak adott évértékelő interjújában Pálinkás József a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.
Véleménye szerint az a legfontosabb, hogy világossá tegyük és meg is követeljük azt, hogy ezeket a forrásokat ténylegesen kutatásra, fejlesztésre, innovációra használják fel, tehát valóban létrejöjjön az az új termék, szolgáltatás, ami a piacon versenyképesebbé teszi a vállalatot. Ugyanis nem abban kell versenyképesnek lennie egy-egy intézménynek, hogy több pályázaton is tud pénzt elnyerni, hanem az a cél, hogy a piacon váljon versenyképessé. Ezt a pályázók néha összekeverik. Magyarország természetesen akkor lesz versenyképesebb, ha a vállalatok a piacon versenyképesek, és ez javíthatja helyünket a globális versenyképességi rangsorokban is. Ehhez az szükséges, hogy a projektekről történő döntésnél a szakmai kiválóság legyen a legfontosabb értékelési szempont és ez megfelelő nyilvánosságot kapjon, azaz a szakértők nyilvánosan értékeljék azt, hogy egy-egy projekt még a támogatás elnyerése előtt hogyan teljesített a szakmai szűrőn.
Az elnök elmondta, hogy jelenleg a GINOP-2.1.7 kódszámú prototípus pályázatok értékelése történik ebben a rendszerben, amelyre közel 2700 támogatási igény érkezett. A nagy számot látva félreértést érzékelek, azaz azok a cégek, amelyek egyéb K+F-es pályázaton nem nyertek, pályázataikat ide is benyújtották. Nehezen hiszem el, hogy Magyarországon van most 2700 olyan ötlet, amely alapján prototípus készíthető. Ezeknél a pályázatoknál a nyerési arány meglehetősen kicsi lesz, erre számítani kell a pályázóknak is. A prototípus azt jelenti, hogy elkészít egy működő szerkezetet, és abból majd termék lesz. A felhívásra beérkező, de a felhívás céljaihoz feltételezhetően kevéssé illeszkedő pályázatok nagy száma legalább olyan mértékben hozzájárul az elhúzódó döntéshozatalhoz, mint az új állami projektértékelői rendszer felállítása. Ha csak 270 pályázat érkezett volna be, amit reálisnak tartok, akkor az értékelés már lezajlott volna.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke két fontos üzenetet is megfogalmazott a K+F+I-pályázatok iránt érdeklődők felé és óva intett a túlárazással, a bérek felsrófolásával és az alvállalkozók bevonásával való kísérletezéstől. Ezek ugyanis fenn fognak akadni a szakmai szűrőn és úgy látja: éppen emiatt kapnak kevés dicséretet. Jelzése szerint sokkal alaposabban nyomon fogják követni a pályázati pénzek hasznosulását, így nem elégszenek meg az írásos jelentésekkel, sőt lengyel mintára tervezik az előzetes ellenőrzés bevezetését is — olvasható a portfolio.hu interjújában.