A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat a büntetésnél

A dicséret jobb viselkedésre, nagyobb figyelemre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés – állapította meg egy új amerikai kutatás. A kutatók három évet töltöttek 2536 diák osztálytermi viselkedésének megfigyelésével Amerika-szerte. A gyerekek életkora az óvodástól 12 éves korig terjedt. Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket. A Paul Caldarella által jegyzett tanulmányon dolgozó kutatócsoport Missouri, Tennessee és Utah államban 19 általános iskolában ült be 151 osztályba. Az osztályok felében a tanárok a CW-FIT elnevezésű…

Olvass tovább>>

A szennyezett levegőben eltöltött korai évek összefüggnek a későbbi agyszerkezeti elváltozásokkal

agy

Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók. A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál. Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint „az a…

Olvass tovább>>

Korszakalkotó tanulmány változtathatja meg a dagantos betegségek kezelését

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC. A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről. A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az…

Olvass tovább>>

A fogamzásgátló tabletta strukturális változást okoz az agyban egy új tanulmány szerint

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be. A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban. Ennek oka részben az, hogy a hipotalamusz nagyságának mennyiségi elemzése MRI-vizsgálatokkal…

Olvass tovább>>

Mindannyian egy kicsit neandervölgyiek vagyunk

neandervölgyi (fotó: npr.org)

Minden mai embernek (Homo sapiens) van valamiféle neandervölgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt. Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a neandervölgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy két százaléka a neandervölgyitől származik. A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd harmincezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos…

Olvass tovább>>

Már csak ez hiányzott: a Parkinson-kór már az ember születése előtt elkezdődhet

A Parkinson-kór eredete a születés előttre vezethető vissza azoknál az embereknél, akiknél 50 éves koruk előtt fejlődik ki a degeneratív idegrendszeri betegség amerikai kutatók tanulmánya szerint. A Cedar-Sinai Egészségközpont kutatói a Nature Medicine tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy ezek az emberek rendellenes agysejtekkel születtek, ami évtizedeken át észrevétlenül maradt – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Parkinson-kór egy neurodegeneratív idegrendszeri betegség, amely a dopamint termelő sejtek fokozatos pusztulásával jár. Az idők során egyre súlyosbodó tünetei a mozgás lelassulása, az izmok merevsége, remegés, egyensúlyvesztés. Az esetek többségében a neuronok pusztulásának…

Olvass tovább>>

Klímavédelmi fórumot hozott létre John Kerry volt amerikai külügyminiszter

klimavaltozas

John Kerry volt amerikai külügyminiszter vasárnap bejelentette, hogy politikusok és a szórakoztatóipar sztárjai részvételével klímakoalíciónak nevezett fórumot hozott létre, amely a klímaválság ellen kíván fellépni. A kezdeményezést az ENSZ hétfőn Madridban kezdődő kéthetes klímakonferenciája (COP25) előtt bocsátották útjára, és hivatalosan „Zéró világháború” névre keresztelték. A fórum honlapot is indított, amelynek beköszöntő írásában Kerry küldetésnek nevezte a fórum várható tevékenységét, s azt hangoztatta, hogy a résztvevők közös célja ráébreszteni a világot a klímaválságra. Mint fogalmazott: „ugyanúgy teszünk most, ahogyan mozgósítottunk a második világháború megnyerése érdekében”. A klímakoalíció részvevői között van Jimmy…

Olvass tovább>>

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók

Több mint 430 millió éves skorpiókat azonosítottak kutatók, a Föld legöregebb ismert pókszabásújának fosszíliáira a Wisconsin államban lévő Waukesha lelőhely közelében bukkantak. A fosszíliát még az 1980-as évek elején találták, de mivel a paleontológusok nem tudták, mivel van dolguk, a lelet a Wisconsini Egyetem Geológiai Múzeumába került. Az Ohiói Otterbein Egyetem kutatócsoportja Andrew Wendruff vezetésével csak 2016-ban kezdte vizsgálni a múzeum gyűjteményét és fedezett fel két skorpióhoz hasonlító fosszíliát. Az állatok torán hét lemezt figyeltek meg. A fiatalabb skorpiófosszíliákon csak hat ilyen lemez van, a ma élőkén öt. A tudósok…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedés miatt nőhet az erőszakos bűncselekmények száma Amerikában

klimavaltozas

A klímaváltozás miatt évente akár több tízezerrel is nőhet az erőszakos bűncselekmények száma az Egyesült Államokban – erre figyelmeztettek új tanulmányukban amerikai kutatók. „Attól függően, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, akár két-három millió erőszakos bűncselekménnyel is több történhet mostantól a század végéig ahhoz képest, mintha egy nem felmelegedő világban élnénk” – mondta el Ryan Harp, a boulderi Coloradói Egyetem Környezettudományi Kooperatív Kutatóintézetének kutatója, az Environmental Research Letters folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Harp és a tanulmány társszerzője, Kris Karnauskas, az egyetem légköri és óceántudományi karának adjunktusa 2018-ban az FBI…

Olvass tovább>>

Összefüggést találtak az amazónai erdőirtás és a malária terjedése között

Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott. „Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte,…

Olvass tovább>>

Nagyon-nagyon távoli galaxiscsoportot fedezték fel

csillag

Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok. A NASA által vezetett nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának öt százaléka. Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között – közölte a NASA. A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak. Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz,…

Olvass tovább>>

Teljesítette futópróbáját a NASA marsjárója

Mars

Fél évvel a vörös bolygóra tervezett indulása előtt sikeresen teljesítette futópróbáját az amerikai űrkutatási hivatal marsjárója – közölte a NASA pasadenai bolygókutató központja. A december 17-én elvégzett tesztek előzetes értékelése szerint a tíz órán át tartó maratoni próbán a rover minden rendszere összhangban működött, a marsjáró előre és hátra haladt, forgolódott a pasadenai központban. A következő alkalommal a Mars-2020 rover már a vörös bolygó talaján fog haladni – olvasható a központ honlapján közzétett közleményben. „A Mars-2020 kiérdemelte jogosítványát” – idézte a közlemény Rich Riebert, a marjáró mobilitási rendszereének mérnökét. „A…

Olvass tovább>>

Már semmi sem a régi: kétmillió éve viszonylag könnyű lehetett a szülés

Viszonylag könnyű lehetett a kétmillió éve élt emberelőd szülése egy amerikai kutatócsoport szerint, amely a csontmaradványok segítségével rekonstruálta a folyamatot. A modern ember ma élő legközelebbi rokonai – köztük a csimpánzok – könnyen, néhány óra alatt, segítség nélkül hozzák világra utódaikat, míg az embernél a folyamat hosszadalmas, néha napokig tartó, gyakran beavatkozásokat igénylő folyamat – írja a BBC hírportálja. A Bostoni Egyetem kutatócsoportjának vezetője, Natalie Laudicina antropológus szerint az 1,95 millió évvel ezelőtt élt Australopithecus sediba nevű emberelőd „viszonylag könnyen szülte meg kicsinyét”. „A magzat fejének és vállainak bőven volt helye,…

Olvass tovább>>

Ékszerként használt, 8500 éves emberi fogakat fedeztek fel Törökországban

Ékszerként használt, 8500 éves emberi fogakat fedeztek fel a kutatók Törökországban – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a lelet ritkasága azt sugallja, hogy a fogak szimbolikus jelentőséggel bírtak viselőik számára. A dél-törökországi Catalhöyük területén 2013 és 2015 között végzett ásatások során a szakemberek eredetileg három olyan 8500 éves emberi fogra bukkantak, amelyekről úgy vélték, szándékosan lettek kifúrva, hogy gyöngyként lehessen használni őket nyakláncokon vagy karkötőkön – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Archaeological Science: Reports című folyóiratban publikált tanulmány szerint a vizsgálatok később megerősítették, hogy a…

Olvass tovább>>

Az E-vitamin-acetát okozhatja az e-cigaretta-járványt

Egyre több bizonyíték utal arra, az E-vitamin-acetát adalékanyag a THC-tartalmú (tetrahidrokannabinol, a kannabisz pszichoaktív hatóanya) e-cigaretta termékekben fontos szerepet játszik az e-cigarettázással és más párologtató eszközök használatával kapcsolatos megbetegedésekben az Egyesült Államokban – derül ki az amerikai járványügyi központ (CDC) által kiadott jelentésekből. Az e-cigarettával összefüggő, nyáron kezdődött járványban eddig több mint 2500-an szorultak kórházi kezelésre, 54-en meghaltak a CDC adatai szerint. Anne Schuchat, a CDC igazgatóhelyettes telefonos sajtótájékoztatóján elmondta, a bizonyítékok azt jelzik, hogy az E-vitamin-acetátot egyre inkább hozzáadták adalékanyagként a THC-tartalmú e-cigaretta töltőanyaghoz június óta, amikor a járvány…

Olvass tovább>>

Egy elhagyatott amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét

A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók úgy vélik, hogy az erdőség, amely a mai New York államtól egészen Pennsylvanián túlra kiterjedhetett, nagyjából 386 millió éves, vagyis nagyjából két-három millió évvel előzi meg a világ eddig legidősebbnek vélt erdejét, amely az ugyancsak New York állambeli Gilboában van, körülbelül negyven kilométerre a cairói helyszíntől. A Binghamtoni Egyetem, a New York Állami Múzeum és a Cardiffi Egyetem szakemberei a fosszilis erdő több mint 3 ezer…

Olvass tovább>>

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Grönland

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze. A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva. A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6…

Olvass tovább>>

Először észleltek kozmikus óriásrobbanásokat földi gammasugár-teleszkópokkal

Az univerzum legerősebb robbanásai sokkal nagyobb energiasugárzást produkálnak, mint korábban gondolták: különleges teleszkópok segítségével két nemzetközi kutatócsoportnak sikerült észlelnie a legnagyobb energiájú gammasugarakat, amelyeket valaha gammakitörésből mértek. A kitörések megközelítőleg akár százmilliárdszor akkora energiájúak voltak, mint a látható fény alapján várható volt. A H.E.S.S. és a MAGIC űrteleszkópokkal dolgozó kutatók a Nature tudományos folyóiratban publikálták megfigyeléseiket az első földi gammasugár-teleszkópokkal észlelt gammasugárzás-kitörésekről. A Német Elektronszinkrotron, a DESY fontos szerepet játszott mindkét megfigyelésben – olvasható a phys.org tudományos portálon megjelent cikkben. A tudósok korábban műholdakkal tanulmányozták a gammakitöréseket. A szatellitek azonban…

Olvass tovább>>

Őssejt-transzplantációval visszafordították a központi idegrendszer egyik autoimmun betegségét

műtét

Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben. Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest. A betegek mintegy nyolcvan százalékánál az agyi vízelvezető rendszert szabályozó fehérje, az aquaporin-4 (AQP4) ellen termelődnek…

Olvass tovább>>

Földrengésszerű szeizmikus aktivitást generálnak a nagy erejű viharok

Egy akár 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceánterületen a hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok – állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezetett geofizikai jelenségről. „Viharrengésnek hívjuk őket” – idézi a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Wenyuan Fant, az egyetem munkatársát. „Viharszezonban a hurrikánok vagy az Észak-Atlanti-Óceán nyugati részét érintő extratrópikus ciklonok erős óceáni hullámok formájában adnak le energiát az óceánba, és a hullámok kölcsönhatásba lépnek a szilárd földdel, intenzív szeizmikus forrást létrehozva” – magyarázta…

Olvass tovább>>