Címke: usa

Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges

~

Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után. A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya nyolcvan százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban…

Olvass tovább>>

Megfejtették Michael Jackson egy látványos táncmozdulatának titkát

~

Orvosok találtak magyarázatot arra a fizikai képtelenségnek tűnő táncmozdulatra, amellyel Michael Jackson kápráztatta el a közönséget a Smooth Criminal című számának videoklipjében. Az 1987-ben forgatott klipben a sztár bokából 45 fokos szögben hajlik előre, miközben teste teljesen egyenesen feszül. Ezt az ikonikus mozdulatot nagyon sokan próbálták meg utánozni. A BBC News szerint indiai gerincspecialisták egy tudományos folyóiratban most magyarázattal szolgáltak a lehetetlennek tűnő táncelemre. A mozdulathoz egy különlegesen kiképzett cipő és Jackson elképesztő fizikai felkészültsége kellett. Az orvosok ugyanakkor óva intettek Jackson utánzásától, mivel az sérüléshez vezethet. Mandzsul Tripathi a…

Olvass tovább>>

Százhuszonnégy új fajt találtak a bolíviai Madidi Nemzeti Parkban

~
őserdő

Befejeződött a világ egyik emberi beavatkozástól legkevésbé érintett térsége, a bolíviai Madidi Nemzeti Park két és fél éven át tartó tudományos felmérése, a szakemberek 124 új, eddig ismeretlen növény- és állatfajra bukkantak a latin-amerikai ország északnyugati részén elterülő természetvédelmi térségben. A New York-i székhelyű Wildlife Conservation Society (WCS) bolíviai tudóscsoportja 30 hónap alatt a nemzeti park valamennyi ökoszisztémáját felmérte az amazonasi esőerdőktől az Andok 6044 méter magas Chaupi Orco hegycsúcsának gleccservidékéig. A 1,89 millió hektár nemzeti park 15 térségében végeztek részletes felmérést – adta hírül a WCS honlapja. A nemzeti…

Olvass tovább>>

Új fúrótechnikával gyűjt mintát a Mars kőzetéből a Curiosity

~
Mars

Új fúrótechnikájával több mint egy év után először sikerült mintát vennie a Mars kőzetéből a NASA Curiosity nevű marsjárójának. A Curiosity ütvefúrója mintegy ötven milliméter mélyre fúrt a Duluth névre keresztelt célpontjában. A NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory kutatói azóta dolgoztak az új fúrómódszeren, hogy a Curiosity fúróján mechanikai probléma lépett fel 2016 decemberében. Az új technika (Feed Extended Drilling) alkalmazásával a marsjáró fúrója a robotkar erejét is használja fúrás során, hasonlóan ahhoz, ahogyan az ember falat fúr – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. „A csapat óriási leleményességgel…

Olvass tovább>>

Már ezt is tudjuk: ritkán mondunk köszönetet a hozzánk legközelebb állóknak

~
Kézfogás

Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb álló személyeknek – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Royal Society Open Science című szaklapban publikálta az eredményeit. Azt mondani, hogy „köszönöm”, amikor valaki segítséget kap egy másik személytől, a hála kifejezésének egy módja, amelyet általában el is várnak az embertől az udvarias viselkedés jegyében – mindez azonban leginkább csak a nyilvános beszélgetésekre érvényes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Annak érdekében, hogy többet megtudjanak a hála kifejezésének módjairól a különböző társadalmi érintkezésekben, a szakemberek mikrofonokat szereltek fel a kutatásban részt…

Olvass tovább>>

A rekordmeleg óceánvíz táplálta a Harvey hurrikánt

~

Hetekkel az előtt, hogy a Harvey hurrikán 2017 augusztusában lecsapott az Egyesült Államok texasi partvidékén, a Mexikói-öböl vize minden idők legmelegebbje, harminc Celsius-fokos volt az amerikai Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) új elemzése szerint. Az amerikai kutatók az óceánok vízhőmérsékletének megfigyelésére használt Argo-hálózat és a NASA műholdas adatait elemezve megállapították, hogy a normálisnál melegebb körülmények túlfűtötték a trópusi vihart, óriási páratartalommal táplálták, és amikor Houston közelében lelassult, a hurrikánok történetének egyik legsúlyosabb esőzését zúdította a partvidékre. „Először sikerült kimutatnunk, hogy a szárazföldre lezúdult eső mennyisége megegyezik a szokatlanul meleg óceánból elpárolgott…

Olvass tovább>>

A patkányok okosabbak, mint gondoltuk

~

Először találtak bizonyítékot arra, hogy képesek múltbéli eseményeket visszaidézni emlékezetükben az állatok. Az Indianai Egyetem (IU) szakértői szerint a felfedezés segítheti az Alzheimer-kór kezelésére szolgáló új gyógyszerek kifejlesztését. A Jonathon Crystal, az IU kutatója vezette tanulmány a Current Biology című tudományos lapban jelent meg. „Nemcsak azért érdeklődünk az állatok memóriája iránt, hogy jobban megértsük őket, hanem elsősorban azért, hogy a memória olyan modelljeit fejlesszük ki, melyek megfeleltethetők az emberi betegségekben, például az Alzheimer-kórban károsodott memóriatípusokkal” – mondta Crystal. A tudós szerint a legtöbb kutatás, amely új, Alzheimer-elleni gyógyszer kifejlesztésén dolgozik,…

Olvass tovább>>

Hawaii: pusztít a Kilauea

~

A Hawaii Nagy Szigetén lávafolyamokat kilövellő Kilauea vulkán helyi idő szerint vasárnap estig mintegy harminc házat pusztított el és csaknem kétezer embert kényszerített otthona elhagyására. A CBS televízió helyszíni tudósítása szerint a kitelepítetteknek azzal kell számolniuk, hogy nagyon hosszú ideig, vagy talán soha nem is térhetnek vissza otthonaikba. A csütörtökön kitört vulkánból vasárnap este már tíz lávahasadékból ömlött a magma, az újabb lávahasadékok a vulkáni krátertől 19 kilométernyire, az egyik településen nyíltak meg, és az amerikai földtani intézet (USGS) előrejelzései szerint további hasadékok várhatók. Hawaii polgári védelmi vezetője, Talmadge Magno…

Olvass tovább>>

A leégésért is a gének felelnek

~

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására – állítják kutatók. A szakemberek Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Hollandiában, valamint az Egyesült Államokban élő és európai felmenőkkel rendelkező csaknem 180 ezer ember genetikai állományát megvizsgálva azonosítottak húsz olyan gént, amely összefüggésben van a leégés fokozott kockázatával – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a húsz gén közül nyolcat korábbi kutatások már összefüggésbe hoztak a bőrrák kialakulásával. A genom legalább egy régiójában „arra utaló bizonyítékot találtunk, hogy a melanoma…

Olvass tovább>>

A hawaii vulkánkitörésnél nem várható olyan helyzet, mint az izlandinál 2010-ben

~

A Kilauea vulkán kitörése Hawaii szigetén lehet, hogy befolyásolja a forgalmat, le kell zárni bizonyos utakat, evakuálni kellett mintegy tízezer embert, de kontinensre kiterjedő káosztól nem kell tartani, mint 2010-ben az izlandi Eyjafjallajökull tűzhányó esetében, amely megbénította fél Európa légiforgalmát – mondta Juhász Árpád geológus. Juhász ismertette: a Kilauea a legkisebb az úgynevezett Big Island három vulkánja közül, 1200 méter magas, és több évtizede folyamatosan aktív, különböző intenzitással. Jelezte azt is: amennyire jósolni lehet, a Big Island előbb-utóbb halott vulkáni szigetté válik, kialszanak a vulkánok, és délkeletre már születik az…

Olvass tovább>>

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt egy százmillió éve élt teremtmény

~

A madarak evolúciójának kulcsfontosságú láncszeme volt az a nagyjából százmillió évvel ezelőtt élt teremtmény, amely a dinoszauruszokra és a mai madarak jellemző fizikai sajátosságokkal is rendelkezett. A mai Észak-Amerika területén élt Ichthyornis nembe tartozó Ichthyornis dispar kulcsfontosságú láncszeme annak az evolúciós fejlődésnek, amely a dinoszauruszoktól a mai madarak megjelenéséig tartott – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mai tengeri madarakra hasonlító fogas madárnem mások mellett Charles Darwin angol természettudós és a 19. század egyik legkiemelkedőbb őslénykutatójaként számon tartott Othniel Charles Marsh amerikai paleontológus figyelmét is felkeltette, aki elsőként írta le…

Olvass tovább>>

Michael Bloomberg példát mutatott

~

Michael Bloomberg (képünkön) amerikai milliárdos, New York volt polgármestere vasárnap felajánlotta, hogy kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását. Bloomberg négy és félmillió dollárt ajánlott fel: ez az amerikai hozzájárulás teljes tavalyi összege, amelyet a Trump-kormányzat nem fizetett be, mivel az amerikai elnök 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből. „Amerika kötelezettséget vállalt, és ha a kormányzat ennek nem tesz eleget, akkor nekünk, amerikaiaknak kell viselnünk a felelősséget” – fogalmazott Bloomberg a CBS televíziónak adott interjújában vasárnap. Bejelentette: „én ezt megtehetem, és igen, el is küldöm…

Olvass tovább>>

Rugalmassá alakították a világ legkeményebb anyagát

~

Hajlékonnyá válik a világ legkeményebb természetben előforduló anyaga, a gyémánt, ha nanoméretű tűkké alakítják – mutatta be felfedezését egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban. A Szingapúri Nanjang Technológiai Egyetem (NTU), a Hongkongi Városi Egyetem, az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei és más kínai, amerikai, dél-koreai kutatók alkotta csoport elektronmikroszkóp segítségével videón rögzítette valós időben a folyamatot, amely bemutatja, amint az emberi hajszál ezredrészének megfelelő gyémánt nanotűk elhajlanak és a gumihoz hasonlóan nyúlnak, majd visszatérnek eredeti formájukba. Felfedezésük utat nyithat gyémántalapú eszközök használata előtt az érzékelésben, az adattárolásban,…

Olvass tovább>>

A trópusi betegségek elkerülésében is segíti a madarakat a vándorlás

~

A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz – derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek…

Olvass tovább>>

A traumás agysérülések növelhetik a demencia kockázatát

~

A traumás agysérülést elszenvedő embereknél magasabb a kockázata a demencia, vagyis időskori elbutulás kialakulásának – derült ki egy nagyszabású új tanulmányból. A 2,8 millió, Dániában élő ember egészségi adatainak elemzésére épült vizsgálat eredményei szerint az egy, vagy több traumás agysérülést elszenvedett embereknél 24 százalékkal nagyobb valószínűséggel jelentkezett demencia, mint azoknál, akiknek nem volt agysérülésük – írta a BBC News. A legmagasabb kockázati csoportba azok tartoztak, akik a húszas éveikben szenvedtek traumás agysérülést: esetükben 63 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia az életük későbbi szakaszában. A demencia, amelynek leggyakoribb formája az…

Olvass tovább>>

Az idős emberek agyában is ugyanannyi idegsejt növekedik, mint a fiatalokéban

~
agy

Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek. Felfedezésük az olyan degeneratív betegségek kezelésében lehet nagy jelentőségű, mint az Alzheimer-kór. A szakemberek között régóta vita folyik arról, hogy a felnőtt emberek növesztenek-e új neuronokat, számos korábbi kutatás azt sugallta, hogy a felnőtt agyban nem nőnek már újabb idegsejtek és nyúlványaik. A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak a Cell Stem Cell című tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmánya ellentmond ezen állításnak. Maura Boldrini neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint felfedezésük…

Olvass tovább>>

Több mint száz mikroműanyag-szemcsét nyelhet le az ember minden főétkezéskor

~
rántotthús

Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor – állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói. A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt. A Heriot-Watt…

Olvass tovább>>

A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, kilencvenezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén. A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható…

Olvass tovább>>

Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát

~
dinoszaurusz

Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából kilenc méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. „A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi…

Olvass tovább>>

Már megint elhalasztották a James Webb űrtávcső fellövését

~

Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső fellövését az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), „nagyjából 2020 májusáig” nem tervezik az indítást – számolt be róla a BBC. A Hubble űrtávcső utódát, a világ legnagyobb űrteleszkópját az a veszély is fenyegeti, hogy átszakítja az a költségkorlátot, melyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál (2019 milliárd forint), ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. A NASA vezetői szerint az építési költségek meghaladhatják az összeget. „A NASA eddig 7,3…

Olvass tovább>>