Először igazolták orosz és amerikai kutatók többsejtű szervezetek képességet hosszú távú cryobiózisra természetes extrém hideg körülmények között, amikor az orosz tajga örökfagy talajában talált 32-42 ezer éves orsógiliszták életre keltek, mozogtak és táplálkoztak laboratóriumi körülmények között. A földtörténeti pleisztocén korban a mai Szibéria északkeleti részén élt fonalférgek életre kelését tudományos áttörésnek mondták a tudósok. A Moszkvához közeli fizikai, kémiai és biológiai problémákkal foglalkozó földtudományi intézet kutatói más orosz egyetemek és kutatóintézetek, valamint az amerikai Princeton Egyetem szakembereivel a permafrosztban talált mintegy háromszáz pleisztocén kori gilisztát vizsgáltak, közülük kettő mutatott életjeleket…
Olvass tovább>>Címke: usa
A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás
A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint…
Olvass tovább>>A fényvédők használata csökkenti a melanoma kockázatát
A fényvédő krémek rendszeres használata gyermek- és felnőttkorban negyven százalékkal csökkentette a bőrrák egy gyakori, agresszív formájának, a melanomának a kialakulását a 18-40 éves kor közötti ausztrálok körében, azon kortársaikhoz képest, akik csak elvétve védekeztek a napsugárzás káros hatásai ellen – derült ki a Sydney-i Egyetem tanulmányából. A melanoma a leggyakrabban diagnosztizált ráktípus a 25-49 éves kor közötti ausztrál férfiak körében, és a mellrák után a második leggyakoribb ráktípus a 25-49 éves nők esetében. Minden három ausztrálból nagyjából kettőnél diagnosztizálnak melanomát, vagy a bőrrák egy másik formáját a hetven éves…
Olvass tovább>>Tényleg pusztulásra van ítélve az emberiség: gyászolják egy jaguár „áldozatait”
Egy róka a kilencedik áldozata a karámjából kiszabadult jaguárnak, amelyik a hétvégén megölt egy emut, öt alpakát és két rókát – jelentette be a New Orleans-i állatkert. Az Audubon állatkert bejáratához fotókat, plüssállatokat és cukorkákat helyeztek el a megölt állatokat gyászoló látogatók a szombati baleset után. Hétfőn újabb áldozatról értesülhettek: a támadásban megsérült Rusty nevű róka is elpusztult. A Valerio nevű hároméves hím jaguár szombaton, az állatkert nyitása előtt szabadult ki a karámból. Egy órán belül befogták, de addigra komoly pusztítást végzett az állatkert lakói között. Ember nem sérült meg. Az…
Olvass tovább>>Jobb alvók azok a babák, akik korábban kapnak szilárd táplálékot
Jobban alszanak azok a babák, akiknél már a harmadik hónapban megkezdik a hozzátáplálást, tehát az anyatej mellett szilárd táplálékot is kapnak – írja a BBC. A JAMA Pediatrics tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány szerzői szerint pozitív hatása van az anyára és a babára is, ha hat hónapnál korábban kap szilárd táplálékot a csecsemő: a kicsik kevesebb alvásproblémával fognak küzdeni, és javul az anyák életminősége is. A jelenlegi hivatalos álláspont azt javasolja, hogy a babák életük első hat hónapjában kapjanak kizárólag anyatejet. A londoni King’s College és a St. George’s University…
Olvass tovább>>Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia népessége
Legalább négy ősi populációtól származik Délkelet-Ázsia jelenkori népessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában, rácáfolva az ázsiai régió őstörténetére vonatkozó elméletekre. Délkelet-Ázsia a világ egyik genetikailag legsokszínűbb régiója és immár több mint száz éve tudományos viták zajlanak arról, hogy a terület mai lakosságának eredetével kapcsolatos teóriák közül melyik a helyes – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az egyik elmélet szerint a mai észak-vietnami Hoa Binh tartomány területén egykor élt vadászó-gyűjtögető népek, amelyek 44 ezer évvel ezelőtt Délkelet-Ázsia őslakosai voltak, maguktól tértek át a…
Olvass tovább>>Gigantikus kolbásszal ütközött a Tejútrendszer
Frontálisan ütközött a Tejútrendszer egy másik galaxissal nyolc-tíz milliárd éve, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét – írta a Science Daily több új tanulmányra hivatkozva. A drámai erejű ütközést felfedező nemzetközi csillagászcsoport szerint az eddig ismeretlen törpegalaxis, amelyet Sausage-nak (kolbász) neveztek el, nem élte túl a karambolt, gyorsan szétesett, romjai mai is itt vannak körülöttünk – írták a tanulmányokban. A kutatások a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society, a The Astrophysical Journal Letters és az arXiv.org című szaklapok aktuális számában jelentek meg. Több kutatást vezetett GyuChul Myeong, a…
Olvass tovább>>Több mint nyolcmillió gyermek jött már világra mesterséges megtermékenyítéssel
Több mint nyolcmillióra nőtt a mesterséges megtermékenyítéssel született gyerekek száma 1978 júliusa óta, amikor világra jött Louise Brown, az első lombikbébi – derült ki az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) jelentéséből, amelyet a szervezet Barcelonában megrendezett éves találkozóján ismertettek. Az Asszisztált Reprodukciós Eljárásokat Monitorozó Nemzetközi Bizottság (ICMART) 1991 és 2014 közötti időszakot felölelő adatai szerint jelenleg évente több mint kétmillió megtermékenyítési kezelést, más néven ciklust végeznek világszerte, melyekből több mint félmillió újszülött jön a világra – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Európában Spanyolország a legaktívabb az asszisztált reprodukciós…
Olvass tovább>>Már a kórokózók sem a régiek: immunrendszert erősítő vírust találtak
Amerikai kutatók egérkísérletekben azonosítottak egy olyan vírust, amely nem gyengíti, hanem erősíti az immunrendszert. „Immunrendszerünk fiatal korunkban van a csúcson, de bizonyos kor után hanyatlik és egyre nehezebbé válik a szervezetünk számára az, hogy legyőzze az új fertőzéseket” – írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban. Az Arizonai Egyetem öregedéskutató központjának szakemberei idős emberek immunrendszere megfiatalításának módozatait keresve cytomegalovírussal (CMV) fertőztek meg egereket. A cytomegalovírusok a herpeszvírusok családjába tartoznak és az emberek több mint felében elterjedtek, főként fiatal korban fertőznek. Mivel nincs rájuk gyógymód, a vírus az…
Olvass tovább>>Zima: a Föld leghidegebb hőmérsékletét mérték a kelet-antarktiszi fennsíkon
A mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben – állapították meg az amerikai Nemzeti Hó-és Jégadatközpont tudósai (NSIDC) a Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban. Az amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján. Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a…
Olvass tovább>>Az amerikai kőolaj- és gázipar metánkibocsátása a becsültnél 60 százalékkal nagyobb
Az amerikai kőolaj-és gázipar évente 13 millió köbtonna metánt bocsát ki, hatvan százalékkal többet az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség eddigi becslésénél – derült ki az Coloradói Egyetem vezetésével készült tanulmányból. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kibocsátott szénhidrogén többsége ipari berendezési hibája, szivárgások és más működési rendellenességek miatt kerül a levegőbe. Ezeknek a szivárgásoknak a környezeti hatása 2015-ben nagyjából ugyanakkora volt, mint az összes amerikai széntüzelésű erőmű szén-dioxid-kibocsátásának környezeti hatása az adott évben – mutatták ki a szakemberek. „Ez a tanulmány az eddig legjobb számítás a kőolaj- és gázipari…
Olvass tovább>>Megtalálták a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó részét
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét. Hagyományos anyag, vagy barionok alkotják az összes létező objektumot a csillagoktól a fekete lyukak magjáig. Mostanáig azonban az asztrofizikusok csak kétharmadát tudták felderíteni annak az anyagnak, amely az elméleti kutatók szerint az ősrobbanás során létrejött. A nemzetközi kutatócsoport a hiányzó harmadra a galaxisok közötti űrben talált rá. Ez az elveszett anyag oxigéngáznyalábok formájában létezik nagyjából egymillió Celsius-fokon – mondta Michael Shull, a Coloradói Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője. Az anyag megtalálása fontos…
Olvass tovább>>Veszélyezteti a vadvilágot némely LED-lámpa fénye
Némelyik LED-lámpa fénye veszélyezteti a vadvilágot — figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik megvizsgálták, hogyan hatnak a modern fénykibocsátó diódák egyes fajokra. Azt találták, hogy a kék és fehér fényt kibocsátók a legrosszabbak, míg a sárga, a borostyánszínű és a zöld fényt kibocsátók kevésbé károsak. A tengeri teknősök és a rovarok különösen sebezhetők általuk – írták a kutatók a Journal of Experimental Zoology Part A: Ecological and Integrative Physiology című tudományos folyóiratban. A nagyvárosok és ipari létesítmények olyan erősen világítják meg éjszaka az eget, hogy a Föld nagy része egy hatalmas, világító…
Olvass tovább>>Mesterséges intelligencia adta vissza a hangját egy rádiósnak
Mesterséges intelligencia segítségével kapta vissza a hangját egy amerikai rádióriporter, aki egy ritka idegrendszeri betegség miatt két éve nem tud beszélni – írta a BBC. Az 54 éves Jamie Dupree, a Cox Media riportere „új hangját” a skót CereProc technológiai cég készítette. Korábbi hangfelvételei alapján „megtanították” egy ideghálózatnak – ami a gépi tanulás működésének alapja -, megjósolni, hogy fog Dupree elmondani egy szöveget. „Ez megmentette az állásomat és a családomat az anyagi csődtől. Nincs túl sok lehetőség az olyan rádióriporter számára, aki nem tud beszélni” – mondta a BBC-nek a rádiós. Ahhoz,…
Olvass tovább>>Mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát
Behurcolt mérges varangyok fenyegetik Madagaszkár állatvilágát egy új genetikai kutatás szerint. Az ázsiai közönséges varangy (Duttaphrynus melanostictus) mérgével megöli vetélytársait, az őshonos fajok elől pedig eleszi a táplálékot – közölte egy állatokkal foglalkozó nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című szaklapban. A kutatások szerint Madagaszkár szinte valamennyi őshonos ragadozója kiemelten érzékeny a varangy mérgére – írta a ScienceDaily.com „Ausztráliában az óriásvarangyok megjelenése nagy felfordulást okozott több ökoszisztémában azzal, hogy a helyi táplálékhálózatból a varangyok mérgének hatására kikerültek kulcsszerepet játszó ragadozók” – mondta Wolfgang Wüster, nagy-britanniai Bangor Egyetem munkatársa. „Hasonló hatás várható Madagaszkáron…
Olvass tovább>>Nem volt könnyű a tengeri hüllőknek sem: tuberkulózis-szerű betegsége lehetett egy 245 millió éve élt példánynak
Tuberkulózis-szerű betegség nyomait azonosították egy 245 millió évvel ezelőtt élt tengeri hüllő megkövesedett maradványain lengyel és amerikai kutatók, akiknek eredményei jelentősen átírhatják a betegség első felbukkanására vonatkozó ismereteket. A szakemberek a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban részletezik, hogy milyen vizsgálatokat végeztek a Proneusticosaurus silesiacus fosszíliáján, és miért vélik úgy, hogy az állat tuberkulózis-szerű betegségben szenvedett – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tuberkulózis egy fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis okoz. Ez leggyakrabban a tüdőt támadja meg, de esetenként a gerincet, az agyat és a veséket is…
Olvass tovább>>Másfél fokban lehetne korlátozni a felmelegedést hétköznapi változtatásokkal
Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése – állapította meg egy új nemzetközi kutatás. Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül. Ezek közül a tudósok többek között a szén-dioxid-leválasztást és tárolást (CCS, carbon capture and storage) említik, amikor a légkörből vegyi eljárással kivonják a szén-dioxidot és tárolóba sajtolják – írta a ScienceDaily.com. Az…
Olvass tovább>>Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott mellrákban szenvedő nőt
Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben – adta hírül a The Guardian a Nature Medicine-re hivatkozva. A 49 esztendős nőbeteget azt követően választották ki az új terápiára, hogy számos kemoterápiás kezeléssel sem sikerült megakadályozni, hogy a jobb mellében kifejlődött tumor növekedjen és tovább terjedjen a májára és más szerveire. Orvosai szerint, akik a marylandi amerikai Országos Rákkutató Intézetben (NCI) kezelték a pácienst, a nő állapotában „figyelemreméltó” változás következett…
Olvass tovább>>Azannya: minden gyíkok ősanyját találták meg az olasz Alpokban
A legrégebbi ismert gyíkként azonosították a kutatók azt a nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt apró teremtményt, amelynek megkövesedett csontvázát az olasz Alpokban fedezték fel. A Nature című tudományos folyóiratban publikált eredmények szerint a kaméleon méretű Megachirella a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó ma élő gyíkok és kígyók őse – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kanadai Alberta Egyetem munkatársaként dolgozó Tiago Simoes, a tanulmány társszerzője szerint a mostani felfedezés az eddig véltnél 75 millió évvel korábbra teszi a rend megjelenését, vagyis „a gyíkok legkevesebb 240 millió évvel ezelőtt már jelen…
Olvass tovább>>DNS-vizsgálattal igazolták az inkák eredetével kapcsolatos legendákat
A hajdani inka uralkodók ma élő leszármazottainak genetikai vizsgálatával igazolták perui kutatók, hogy az amerikai kontinens legnagyobb prehispán civilizációjának eredetével kapcsolatos két legenda, amelyek közül az egyik a perui Puno megyében lévő Titicaca-tó környékét, a másik a perui Cuzcóban lévő Pacaritambo barlangot tartja az inkák származási helyének, igaz és kapcsolódik is egymáshoz. A limai Universidad de San Martín de Porres kutatói, Ricardo Fujita és Jose Sandoval az inka kultúrától megbabonázva döntöttek úgy, hogy utána járnak az ősi indián civilizáció eredetét övező történeteknek. A témáját tekintve egyedülállónak számító tanulmányuk célja annak…
Olvass tovább>>