Címke: tudományos

Mamutok maradványaira bukkantak Siklós-Máriagyűdön

~
gyapjas mamut

Mamut-leletegyüttest találtak Siklós-Máriagyűdön a napokban – közölte a Janus Pannonius Múzeum. A fiatalabb és idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar egy leletmentő ásatáson került elő, amelyet lakóház építésével, tereprendezésével összefüggésben végeztek a múzeum munkatársai Talabér Ildikó régész vezetésével. A tulajdonosok tettek bejelentést a múzeumnak arról, hogy különös leleteket rejt a föld – emelték ki. Annyi már most bizonyos, hogy a térségben, pontosabban Kozármislenyben, Pécsbányán, Zókon feltárt mamutleletek egy igen különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki: a siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamuttestrészre egy helyre felhalmozva bukkantak rá – hangsúlyozták. Az intézmény Katona Lajos…

Olvass tovább>>

Tudományos vizsgálatokkal igazolták a Néprajzi Múzeumban látható ritka mozaik maszk eredetét

~
mozaik maszk

Természettudományos és muzeológiai vizsgálatok során igazolták, hogy a Néprajzi Múzeum ZOOM című állandó kiállításában látható ritka mozaik maszk eredeti azték kori lelet, közép-mexikói, valószínűleg mixték mesterek munkája, valódi türkiz berakással. A maszkról és a vizsgálatokról tartott pénteki budapesti sajtóeseményen Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény nem csak a magyar népművészet pótolhatatlan kincseinek tárháza, gyűjtőkörébe egy jelentős nemzetközi kollekció is beletartozik, és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások is szerves részét képezik a múzeum feladatainak. Gyarmati János, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa elmondta, hogy 1973 és 1980 között…

Olvass tovább>>

Épül Magyarország első, 9 kilométeres magasságot elérő kutatórakétája

~
rakéta

A BME Aerospace Team első és egyedüli magyar csapatként részt vesz októberben az egyetemi rakétafejlesztés legrangosabb európai versenyén, a European Rocketry Challenge 9000 méteres kategóriájában. A csapat célja, hogy Magyarországon elsőként érjék el kutatórakétájukkal a kilenc kilométeres magasságot – jelentette be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A projekt során egy egyedi szuperszonikus szuborbitális (a hangsebességnél gyorsabban repülő, Föld körüli pályára nem kerülő) kutatórakéta készül. A rakéta 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú lesz – olvasható a csapat fő támogatójának közleményében. A BME Aerospace csapatát 2021 szeptemberében hívták életre. A…

Olvass tovább>>

Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

~
Ökológiai Kutatóközpont

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek. A Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor…

Olvass tovább>>

A jövőt Pécsett építik

~
Gecse Mariann

Intelligens parkolórendszer, VR-alapú biztonságtechnikai oktatás, jelnyelvi felismerő rendszer – így alakítják a jövőt a Pécsi Tudományegyetem hallgatói Tizenkét innovatív kutatás-fejlesztési projekt indul a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán a Huawei SEEDs Kiválósági Ösztöndíjprogram keretében. A mérnökhallgatók által jegyzett tudományos projektek valós iparági és társadalmi problémákra keresnek megoldást a legmodernebb technológiák – így a mesterséges intelligencia (MI), vagy a virtuális valóság (VR) – segítségével. A többi között intelligens parkolórendszert, a siketeket segítő jelnyelvfelismerő alkalmazást fejlesztenek, okospólókat felhasználva csoportok fizikai paramétereit – például katonák állóképességét – monitorozó megoldást hoznak létre, valamint…

Olvass tovább>>

Legalább 1200 éve nem volt ilyen aszály Spanyolországban és Portugáliában

~
Hőség

Legalább 1200 éve nem volt a mostanihoz fogható szárazság Spanyolországban és Portugáliában – állapították meg kutatók. Az Ibériai-félszigeten a legtöbb eső télen esik, amikor a nedves, alacsony légnyomású rendszerek megérkeznek az Atlanti-óceán felől. A nedves időjárási frontot azonban megállíthatja az úgynevezett Azori-szigeteki magasnyomású rendszer vagy szubtrópusi anticiklon – írta a The Guardian a Nature Geoscience tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A tudósok azt találták, hogy a szélsőséges erejű Azori-szigeteki anticiklonok gyakorisága drámainak megemelkedett: 1850 előtt tíz télből egyszer, 1980 után négy télből egyszer fordult elő. Ezek az extremitások a nedves időjárást…

Olvass tovább>>

Az Európai Bizottság tervet mutatott be az európai innováció fellendítésére

~
Európa szellemi tulajdon

Az Európai Bizottság új európai innovációs tervet mutatott be, hogy Európa kiemelkedővé váljon, vezető szerepet töltsön be a globális innovációs színtéren – közölte az uniós bizottság. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének margóján bemutatott terv célja, hogy Európa az élmezőnybe kerüljön a mélytechnológiai innováció, azaz a legfrissebb tudományos eredményekre épülő, komplex technológiákat alkalmazó innováció, valamint az induló innovatív vállalkozások tevékenysége terén. A cél az, hogy Európában a legkiválóbb tehetségek dolgozzanak együtt a legjobb vállalatokkal, virágozzon a mélytechnológiai innováció, és olyan, áttörést hozó innovatív megoldások jöjjenek létre szerte a kontinensen, amelyek…

Olvass tovább>>

Öt éve jött létre az 5G Koalíció

~
5G Koalíció

Öt éve jött létre az 5G Koalíció (5GK) – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM). A közlemény szerint a már 89 tagszervezetet számláló 5GK azzal a céllal alakult meg, hogy Magyarország a világ élvonalába tartozzon az 5G bevezetésénél, elterjedésénél és gyakorlati alkalmazásánál. „Korunk egyik legmeghatározóbb technológiai újdonsága számos ágazatban hoz hatékonyságot és életminőséget javító változásokat, többek közt a közlekedésben, az iparban, a mezőgazdaságban, az egészségügyben vagy az energiagazdálkodásban is” – emelték ki, hozzátéve: az 5GK első fél évtizedes munkájával hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország a legfelkészültebb országok közé kerüljön Európában…

Olvass tovább>>

Az egész Marsot körbefotózta a kínai űrszonda

~
LM-5B-Hosszu-Meneteles-kinai-raketa

A Mars egész felszínét körbefotózta a kínai Tienven-1 űrszonda és a Csu-Zsung marsjáró tavaly május óta – közölte a kínai űrhivatal. A Tienven-1 2020-ban indult útnak és tavaly májusban érkezett meg a vörös bolygóhoz. A magával vitt Csu-Zsung marsjáró május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon, és azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) közleménye szerint az űrszonda teljesítette kitűzött feladatait, egyebek mellett közepes felbontású képeket készített a bolygó egész felszínéről. A közösségi médiában közzétett képeken a zord marsi…

Olvass tovább>>

Balázsit a World Academy of Ceramics akadémikus tagjai közé választották

~
Balázsi Csaba

A műszaki és biokerámia terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért és munkájáért, a kerámia közösségében végzett tevékenységéért a World Academy of Ceramics (WAC) akadémikus tagjai közé választották Balázsi Csabát, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének tudományos tanácsadóját. Mint írják, a hivatalos beiktatási ceremóniát a CIMTEC 2022 kongresszus megnyitóünnepségén rendezték június 21-én az olaszországi Perugiában. A tájékoztatás szerint az 1987-ben alapított WAC a nemzetközi kerámiaközösséget összefogó szervezet, amelynek célja a terület fejlesztéseinek támogatása, valamint hogy elősegítse a kerámiatudomány, -technológia, -történelem és -művészet társadalmi hatásainak és kulturális kölcsönhatásainak jobb megértését. A WAC…

Olvass tovább>>

NATO-csúcs: Egymilliárd eurós innovációs alap létrehozásáról döntött 22 tagország

~
Madrid, NATO

Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján. Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés. „Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk” – hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára. Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia. Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte…

Olvass tovább>>

Az MTA szerint rekordszámú kutatónő van az Akadémia új doktorai között

~
Freund Tamás

Nyolcvan kutató, köztük rekordszámú nő vehette át kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott ünnepségen az MTA doktora címet – közölte az Akadémia. Az MTA keddi közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az egyik legjelentősebb hazai tudományos címet elnyerők között idén 26 nő volt, vagyis az Akadémia új doktorainak harmada női kutató. Az MTA doktora címet az Akadémia annak ítélheti oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki. Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti –…

Olvass tovább>>

Furcsa csillagokat talált a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképén a Gaia űrtávcső

~
Gaia Tejútrendszer

Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia missziója 2022. június 13-án tette közzé a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillag adatait tartalmazza. A Gaia mostani, harmadik adatközlése keretében a csillagászok, köztük magyar kutatók lenyűgöző felfedezéseket mutattak be, melyek a furcsa csillagrezgésektől a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, most születő csillagokon át egészen a Naprendszerben található kisbolygókig terjednek. A fiatal csillagok azonosítása Marton Gábor, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa vezetésével történt. A Gaia űrtávcső által most megfigyelt fényességváltozások részletesebb elemzése új ismeretekkel szolgálhat többek között az…

Olvass tovább>>

Magyarország növeli a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat

~
fiatal tehetségek innováció

Magyarország a jelenlegi GDP-arányos 1,6 százalékról 2030-ra 3 százalékra növeli a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt forrásokat – mondta Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjainak átadásán. Kiemelte, a kormány tisztában van azzal, hogy az ország jövőjének egyik kulcsa az innovációs kultúra és a kultúra innovációja. A miniszter szólt arról is, hogy az innovációhoz fontos többek között a kíváncsiság, a kreativitás, a jótékony kockázatvállalás, valamint az együttműködés, és utalt arra, hogy a pályázatra a nyertesek mintegy fele csoportban végzett munkát adott be. Csák…

Olvass tovább>>

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét

~
Gaia Tejútrendszer

Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján. Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve…

Olvass tovább>>

Több mint 100 éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken

~
teknős

Több mint száz éve kihaltnak hitt óriásteknőst találtak élve a Galápagos-szigeteken. Az állat az első a Chelonoidis phantasticus fajból azóta, hogy egy 1906-os expedíción Rollo Beck felfedező egy hím példányt megpillantott. Az immár hivatalosan is azonosított új egyed a Fernanda nevet kapta otthonáról, a nagyrészt feltáratlan Fernandina-szigetről, mely egy aktív vulkán a Galápagos-szigetcsoport nyugati részén. „Minden, amit a fajról tudtunk, arra utalt, hogy kihalt” – idézte a The Guardian online kiadása Stephen Gaughrant, a Princeton Egyetem ökológus-evolúcióbiológusát, a Communications Biology című tudományos lap csütörtökön megjelent új számában közölt tanulmány egyik vezető…

Olvass tovább>>

Több mint háromezer éves város maradványait tárták fel Irakban

~
Zakhiku romjai

Mintegy 3400 évvel ezelőtt a Tigris-folyó partján feküdhetett az a város, amelynek a maradványait egy német és kurd régészekből álló csoport tárta fel. A település maradványai a moszuli víztározóból kerültek elő, miután az év elején az Irakban pusztító súlyos aszály miatt leapadt a vízszint. A kutatók szerint a város, amelyben egy palota és több nagy épület, köztük egy hatalmas raktár is állt, a Kr. e. XV.-XIII. századi ókori mezopotámiai Mitanni Birodalom fontos központja, Zakhiku lehet. A régészeti helyszín Irak kurdisztáni régiójában, Kemunében található – számolt be róla hétfőn a Phys.org tudományos…

Olvass tovább>>

Megtalálták a „világ legnagyobb növényét” Ausztrália nyugati partjainál

~
Posidonia australis

Tudósok felfedezték a világ eddig ismert legnagyobb növényét, egy nagyjából 4500 éves tengeri füvet, mely mintegy kétszáz négyzetkilométeren terül le Ausztrália nyugati partjainál, a tenger fenekén. Úgy 4500 éve egyetlen mag befészkelte magát egy jó adottságú helyre valahol a mai Shark-öbölben, Ausztrália nyugati partjainál. A magból az emberi jelenlét hiányában viszonylag zavartalanul akkora növény hajtott ki, amely ma nagyjából 200 négyzetkilométernyi tengerfenéken terülhet el – írta a The Guardian online kiadása szerdán. A Posidonia australis faj – más néven szálas gömbfű vagy szalagfű – gyakori növény Ausztrália déli partjai mentén.…

Olvass tovább>>

Az időskorral bekövetkező hanyatlás okaira adott magyarázatot egy kutatás

~
szenilitás

Az időskorral bekövetkező hanyatlás lehetséges magyarázatát adta meg egy új kutatás. A tudósok „katasztrofális” változást fedeztek fel a vérsejtek összetételében, eredményeik azonban az öregedési folyamatot lassító új terápiák lehetőségét vetíti előre – számolt be róla a The Guardian. A kutatócsoport a születéstől minden korosztályban vizsgálta a vérsejteket. A cambridge-i kutatók az elemzés során felfedeztek egy olyan folyamatot, amely idősebb korban „katasztrofális” változást idéz elő a vér összetételében, ennek következében megnő a vérrák és a vérszegénység kockázata, és romlik a fehérvérsejtek hatékonysága a fertőzések elleni küzdelemben. A tudósok szerint hasonló változások…

Olvass tovább>>

Zseniális ifjú innovátorok

~
innováció

Nyolcvankettő fiatal versenyző dolgozta ki kiemelkedő természet-tudományos, illetve műszaki projektjét a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyre. A zsűri kiválasztotta a legjobb projekteket, a hivatalos eredményhirdetésre és a díjak átadására június 13-án a Magyar Tudományos Akadémián kerül sor. Az akadémikusokból, gazdasági szakemberekből álló 27 fős bírálóbizottság több fordulós értékelési folyamat után kiválasztotta a legígéretesebb műszaki, illetve természettudományos projekteket. Az értékelést, a következő szempontok alapján végezték el: a probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az írásos anyag, ill. alkotás (vagy modell) színvonala; ill. az elkészített…

Olvass tovább>>