Címke: tudomány

Csillagfolyamot fedeztek fel a déli égbolton

~
csillagatlasz

A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai. A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el és legalább négyezer csillagból áll, melyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve. A Földhöz való közelsége miatt ez az áramlat tökéletes lehetőséget nyújt a csillaghalmazok széthullásának tanulmányozására, a Tejútrendszer gravitációs mezőjének vizsgálatára és a Naprendszeren kívüli, azonos korú bolygópopulációk megismerésére, mely utóbbi segítséget jelent a jövőbeli bolygókereső missziók során. Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Galaxisunk,…

Olvass tovább>>

Károsodott idegsejteket javítottak ki állatkísérletekben

~

Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást – számolt be róla a BBC. A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján mutatták be. A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják. Az agyban mások az erek, mint a szervezet…

Olvass tovább>>

Megújítják a LIGO-t, a gravitációs hullámokat elsőként észlelő detektort

~
LIGO

Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére. A részleteket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén ismertették. Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a…

Olvass tovább>>

A NASA bejelentette, hogy véget ért az Opportunity marsjáró robot küldetése

~

Véget ért az Opportunity marsjáró robot küldetése – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). A NASA az „egyik legsikeresebb és legtartósabb bolygóközi kutatásnak” minősítette az Opportunity küldetését, kiemelve, hogy csaknem 15 éven keresztül kutatta a Mars felszínét és alapvető fontosságú munkát végezve hozzájárult ahhoz, hogy a hivatal „visszatérhessen a vörös bolyóra”. „Az Opportunityéhoz hasonló úttörő küldetéseknek köszönhetően jön majd el egyszer az a nap, amikor kiváló űrhajósaink a Marson lépkedhetnek majd” – fogalmazott a sajtókonferencián Jim Bridenstine, a NASA vezetője. Hozzátette, hogy ezekben az első lépésekben majd az Opportunityt…

Olvass tovább>>

Csaknem 200 állatfajra jelentenek súlyos fenyegetést a kutyák

~

Világszerte csaknem kétszáz fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, a rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák – figyelmeztetnek a kutatók. A kutya a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyeket az ember szabadított rá a vadon élő állatokra. Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, s bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik – írja a BBC hírportálja. Ezek a kutyák jelenleg nagyjából kétszáz, köztük harminc súlyosan veszélyeztetett, 71…

Olvass tovább>>

Újabb rákos eseteket hoztak kapcsolatba a mellimplantátummal

~

Újabb rákos eseteket hozott kapcsolatba a mellimplantátummal az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhatóság (FDA). Legalább 475 nőnél állapítottak meg eddig anaplasztikus nagysejtes limfómát (ALCL) a jelentés szerint. A nyirokrendszer nagyon ritka, rosszindulatú megbetegedésébe eddig közülük kilencen haltak meg, a daganat az implantátum környékét érintette – írta a CCN. A hatóság szerint a mellimplantátumot viselő nőknél nagyobb az esély az ALCL kialakulására azokhoz képest, akiknek nincs beültetése. „Minden egészségügyi dolgozónak oda kell figyelnie a mellimplantátumok környékén megjelenő friss duzzanatokra, pirosodásra, fájdalomra és sürgősen ki kell vizsgálni, mi okozza” – állt a hatóság levelében,…

Olvass tovább>>

Világszerte nőtt az öngyilkosságok száma, arányuk azonban csökkent

~

Meghaladta a 800 ezret az öngyilkosságok száma 2016-ban, ám a világ népességének növekedése miatt arányuk mintegy egyharmaddal csökkent 1990 óta a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint. Globálisan 6,7 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma 1990 és 2016 között – állapították meg a tanulmány szerzői, akik ugyanakkor kimutatták azt is, hogy figyelembe véve a világ népességének jelentős növekedését az öngyilkosok globális halálozási aránya 33 százalékkal csökkent ugyanezen periódusban. A szakemberek azt is feltárták, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest magasabb az öngyilkosságok száma, ennek oka, hogy ők több nélkülözéstől szenvednek…

Olvass tovább>>

Újabb géneket hoztak kapcsolatba a depresszióval

~
DNS

Több száz újabb gént hoztak összefüggésbe a kutatók a depresszióval – derült ki a Nature Neuroscience című folyóiratban publikált új tanulmányból, amely azokra a személyiségtípusokra is rávilágít, akik fogékonyabbak lehetnek a betegségre. Az Edinburgh-i Egyetem szakemberei által vezetett kutatócsoport három nagy adatbázis információit felhasználva elemezte több mint kétmillió ember egészségügyi adatait és DNS-ét, aminek eredményeként 269 olyan gént azonosítottak, amely összefüggésben áll a depresszióval – írja a medicalxpress.com. A kutatók egy újfajta statisztikai módszert alkalmazva azonosították a DNS azon részeit, amelyek megegyeztek a depressziós és például a dohányzó embereknél. Az…

Olvass tovább>>

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez indul tudományos expedíció

~
Antarktisz

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten – írta a BBC. Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.) A német tudósok vezette expedíció azt akarja megvizsgálni, milyen az élővilága az elsodródott jéghegy alatti területnek. A célba érkezéshez szerencsére is szükségük van, mert a helyszín, a Weddell-tenger vastag úszó jegéről hírhedt, ami útjába állhat hajójuknak, a Polarsternnek. Ha azonban sikerül megérkezniük, rengeteg…

Olvass tovább>>

Szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet az Oumuamua

~

Számtalan elmélet látott már napvilágot az Oumuamua, a Naprendszer első „csillagközi bevándorlója” eredetét és származását illetően. Egy új elmélet szerint a különleges formájú égitest egy szétesett csillagközi üstökös hulladékfelhőjének maradványa lehet. Zdenek Sekanina, a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory híres csillagásza szerint az üstökös még az előtt esett szét, hogy elérte volna pályája Naphoz legközelebbi pontját, a perihéliont, és egy szivarformájú sziklás kőzettöredéket hagyott hátra – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A tudós szerint a 2017 októberében észlelt égitest csupán töredéke az eredeti objektumnak, amely abban az évben…

Olvass tovább>>

Egyre kékebbek lehetnek a világ vizei a klímaváltozással

~

Egyre kékebb lehet a „kék bolygó”: a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz – írta a BBC hírportálja. A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik. Abban is jelentős szerepük van, hogyan látja…

Olvass tovább>>

Gömbhal ihlette, felfújódó tabletta segíthet a gyomordaganatok gyógyításában

~

Tudósok olyan kocsonyás állagú tablettát fejlesztettek ki, amely a gyomorba jutva pingponglabda méretűre fújódik fel, akár egy gömbhal, és segítségével meg lehet figyelni a fekélyeket és daganatokat – írja a BBC News. A tabletta a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint egy gömbhal, amely pillanatok alatt felfújja magát, ha fenyegetést érez. Egyelőre csak sertéseken tesztelték, de azok gyomra és bélrendszere nagyon hasonlít az emberéhez. A tapasztalatok szerint a pirula egy hónapig marad a gyomorban – közölték a Massachussettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a felfújódó…

Olvass tovább>>

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

~

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma – állapította meg egy friss brit tanulmány. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények – idézte a BBC hírportálja a University College London (UCL) tudósainak tanulmányát. Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta. Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott. „Az amerikai…

Olvass tovább>>

Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól a globális felmelegedés miatt

~

Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is. Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak –…

Olvass tovább>>

Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

~
Orion űrhajó

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján. Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt…

Olvass tovább>>

A dalszövegek dühösebbek és szomorúbbak lettek az elmúlt évtizedekben

~

A popzene sokat változott az idők során, és a 2019-es dalok észrevehetően különböznek az 1960-as és 1970-es évek számaitól. De nem csak a zene lett más, egy új kutatás szerint a dalszövegek is változtak: dühösebbek és szomorúbbak lettek. A michigani Lawrence Műszaki Egyetem számítógépes adattudósai kvantitatív elemzéssel vizsgálták meg, hogy az 1950-es évektől 2016-ig, több mint hét évtized alatt milyen változások történtek a popzenei szövegekben. Eredményeik szerint a düh és a szomorúság kifejezése fokozatosan nőtt, míg az örömé csökkent. A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két…

Olvass tovább>>

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét

~
rakéta

A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy egyesült arab emírségekbeli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat. A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani – írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő. A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével…

Olvass tovább>>

Antibiotikum-rezisztens géneket találtak az Északi-sarkvidéken

~
baktérium

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet. A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is. David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Az Altamira-barlangban újabb kéznyomatokat azonosítottak, de szerencsére nem a turistáktól

~

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább húszezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott „Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők „szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint húszezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las Heras, az…

Olvass tovább>>

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

~
neandervölgyi (fotó: npr.org)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár húsz méterre is célba találtak – írja a BBC hírportálja. „Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-húsz méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett” – mondta Annemieke…

Olvass tovább>>