Címke: tudomány

Megoldódott a földtörténet legsúlyosabb kihalásának rejtéje

~

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán – állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán. A késő perm időszak állatvilágának eltűnése után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak újbóli kormeghatározása azt mutatta, hogy azok az ökoszisztémát érintő változások, amelyek végül a szárazföldi gerinces fajok hetven százalékának kipusztulását eredményezték, a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A nyílt vizekben később…

Olvass tovább>>

A várandósság hossza összefügghet a gyerek DNS-ének kémiai változásaival

~

A várandósság hossza és a gyerek DNS-ének kémiai változásai közötti kapcsolatot térképezte fel egy nemzetközi kutatócsoport svéd tudósok vezetésével több mint hatezer újszülött adatait vizsgálva. A Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem vezette kutatást a Genome Medicine szakfolyóirat közölte. Minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS-metilációjának – biokémiai folyamat, a DNS kémiai módosulása – változását állapították meg a köldökzsinórvérben – írta a medicalxpress.com. A világon a gyerekek öt-tíz százaléka koraszülött, vagyis a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségük normálisan fejlődik és növekszik, azonban a koraszülöttség, valamint a légzőszervi és…

Olvass tovább>>

Hatalmas „űrhóembert” képez a két összeolvadó fehér törpe

~

Egy hatalmas hóemberalakú, soha nem látott légkörű csillagot fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, az égi objektum két fehér törpecsillag lehet, amelyek éppen csak elkerülték a megsemmisülést, és egy kisebb, sűrű csillagba olvadnak össze – adta hírül a BBC News. A tőlünk 150 fényévre lévő „hóember” tömege nagyobb a Napnál, átmérője azonban kétharmada a Föld átmérőjének. A fehér törpe a csillagfejlődés végső stádiuma, általában nagyjából Föld-méretű, de százszor kisebbek, mint a Nap. Tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék extrém magas felszíni hőmérsékletűek, ezért ragyogó…

Olvass tovább>>

„Vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt

~

Hatalmas szárazföldi területek nélküli „vízivilág” lehetett a Föld 3,2 milliárd évvel ezelőtt – állapították meg amerikai kutatók, akik szerint egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját. Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A négymilliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található – olvasható a Coloradói Egyetem honlapján. A két szakember 2018-ban gyűjtött be több…

Olvass tovább>>

Némely főemlős jól járna az új-zélandi kea madár eszével

~

A csecsemőknél és csimpánzoknál megfigyeltekhez hasonló képességekkel rendelkezik az Új-Zéland Déli-szigetén honos kea madár, a világ egyetlen alpesi papagája – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói, akiknek elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy egy madár képes valódi statisztikai következtetéseket levonni. A szakemberek egy Christchurch szomszédságában lévő védett területen élő keákat vontak be a tanulmányukba, amelyben azt vizsgálták, hogy a madarak milyen következtetésekre jutnak különböző statisztikai, fizikai és szociális információk alapján – írja a www.stuff.co.nz. A hat madárnak megmutatták, hogy ha fekete színű facsipeszt választanak, akkor ennivalót kapnak, ha viszont narancssárgát, akkor nem jár…

Olvass tovább>>

„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

~

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…

Olvass tovább>>

Tengeri gátrendszer védhetné meg Európát az emelkedő tengerszint hatásaitól

~

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára húsz éven át – számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. „Azon kívül, hogy…

Olvass tovább>>

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

~

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam nyolcszáz kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai…

Olvass tovább>>

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén

~

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra. A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei. A tudósok kimberlit kőzeteket vizsgáltak, amelyek a gyémántbányászat alapjait képezik. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. Időnként vulkáni eredetű kőzetek ilyen kimberlitbe zárt gyémántokat rejtenek. „A kutatók számára a kimberlitek olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyob felbontású panorámafelvételét készítette a Marsról a Curiosity

~
Mars

Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója – közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. A vörös bolygó Glen Torridon nevű régióját megörökítő 1,8 milliárd pixeles panorámafelvételhez több mint ezer képet készített a marsjáró 2019 novemberében. A képkockák a következő hónapokban lettek összeillesztve. A Curiosity fő kamerarendszere (MastCam) egy másik kisebb felbontású panorámaképet is készített, amelyen a rover egy része is látható. Ez a csaknem 650 millió pixeles panorámakép is az Aeolis-hegynél (Mount Sharp) fekvő Glen Torridon régiót…

Olvass tovább>>

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

~
mesterséges intelligencia

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva. Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg. A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak. A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb…

Olvass tovább>>

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az ESO

~

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A szakemberek a SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek által fejlesztés alatt álló 18 műhold-konstellációt vizsgáltak, amelyek összesen 26 ezer műholdat fognak majd össze. Eredményeiket az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatják be. A kutatók arra jutottak, hogy a nagy teleszkópokat, mint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópját (VLT) és a jövőbeli Extrém Nagy Teleszkópját „mérsékelten fogják érinteni” a fejlesztés alatt álló konstellációk – olvasható az ESO közleményében. A legnagyobb befolyással a széles látószögű kutatásokra lesznek…

Olvass tovább>>

Még mindig csak a második beteg gyógyult meg a HIV-fertőzésből a világon

~

A világon már a második beteg, egy londoni férfi gyógyult meg a HIV-fertőzésből – idézte orvosait a BBC hírportálja. Adam Castillejo felhagyott a betegsége ellen szedett antiretrovirális gyógyszerrel, ennek ellenére már több mint 30 hónapja vírusmentes. Nem a gyógyszer hatására múlt el a betegsége, hanem a daganata ellen kapott őssejtterápia gyógyította meg – írta a The Lancet HIV orvosi szaklap. Őssejtdonorai egy ritka génvariánssal rendelkeznek, amelyek megvédik őket – és most már Castillejót is – a HIV-fertőzéstől. Az első, akiről azt jelentették, hogy meggyógyult a HIV-ből, Timothy Brown volt, a…

Olvass tovább>>

Korszakalkotó tanulmány változtathatja meg a dagantos betegségek kezelését

~

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News. A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről. A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az…

Olvass tovább>>

Valószínűleg a legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött kicsiny lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a…

Olvass tovább>>

A kőkorszaki szakik is úgy használták a „közösségi hálót”, mint a mai ember

~
kőkorszak

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat. A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték…

Olvass tovább>>

Nem pusztult el több erdő tavaly az Amazonas térségében a tűz miatt, mint átlagosan az elmúlt 17 évben

~
őserdő

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma. Az Amazonas térségében megszokottak az erdőtüzek, de a klímaváltozás és az erdőirtás miatt évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg velük kapcsolatban. A tavaly pusztító tüzek nagy nemzetközi figyelmet keltettek, megnőtt az igény a friss adatok iránt, különösen Brazíliát illetően. A friss adatokat azonban eddig nem hasonlították össze a hosszú távú megfigyelésekkel. A Remote Sensing folyóiratban részletesen publikált tanulmány kutatói az Európai…

Olvass tovább>>

„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember

~

A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt. A mai Lazio tartományban, a…

Olvass tovább>>

Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint

~

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták. „Az 1960-as évek végétől…

Olvass tovább>>

Daganatos és autoimmun betegségek kezelésére dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók

~
sejt

Bizonyos daganatos és autoimmun betegségek kezelése során használt, fehérje alapú gyógyszerek sejtbe juttatására dolgoztak ki új megoldást szegedi kutatók — közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE). A közlemény szerint napjainkban a gyógyszerfejlesztés egyik legnagyobb kihívását az jelenti, hogyan lehetséges a fehérje alapú gyógyszereket a sejten belülre juttatni, hiszen a jelenleg elérhető ilyen készítmények csak a sejten kívüli célpontokat képesek elérni. Számos, jelenleg kiaknázatlan sejten belüli gyógyszercélpont van, amelyekhez hozzáférve újabb, fontos betegségekre lehetne terápiát fejleszteni. Az SZTE Orvosi Vegytani Intézetének kutatói együttműködésben a Szegedi Biológiai Központ munkatársaival egy olyan speciális molekulát…

Olvass tovább>>