Címke: tudomány

Nagy mennyiségű vizet zárhatott magába a Mars külső rétege

~
Mars

Régóta foglalkoztatja a tudósokat a kérdés, hogy hova tűnhetett a víz, amely évmilliárdokkal ezelőtt a Mars felszínén hömpölygött. Új eredmények alapján a szakértők úgy vélik, a bolygó külső rétege, a kéreg zárhatta magába: az ősi víz a Mars kőzetében ásványok formájában létezik. A kutatók a vörös bolygó körül keringő űrszondáktól származó és meteorokról gyűjtött információra alapozták vizsgálataikat. Kifejlesztettek egy számítógépes szimulációt annak bemutatására, hogyan veszíthette el a bolygó az idők során a vizet – írja a BBC. A kutatás eredményeit a Science című tudományos lapban mutatták be, és az 52.…

Olvass tovább>>

Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatag egyik barlangjában

~
bibliai tekercstöredékek

Hatvan év után ismét bibliai szöveget tartalmazó tekercsek maradványaira és más jelentős régészeti leletekre bukkantak a Júdeai-sivatag barlangjaiban, a Holt-tenger közelében – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói által feltárt egyik, több tucat apró darabkára szakadozott, csaknem kétezer éves pergamentekercs Zakariás próféta könyvének egyik részletét tartalmazza: „Ezeket tegyétek: Mondjatok igazat egymásnak! Hozzatok igaz és békét szerző ítéletet kapuitokban! Ne tervezzetek magatokban egymás ellen semmi rosszat, és ne szeressétek a hamis esküt! Mindezt gyűlölöm én – így szól az Úr.” (Zakariás 8,…

Olvass tovább>>

Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában

~
Afrika kecske

Évezredek óta isznak kecsketejet Kelet-Afrikában – állapította meg ősi fehérjék elemzésével egy nemzetközi kutatás. A tejivás történetét sokáig közvetett eszközökkel kutatták a régészek: ősi sziklafestményeket, állatcsontokat vizsgáltak. Újabban őskori edények lerakódásaiban keresték a tejzsír nyomait, ezek a módszerek azonban nem adnak választ arra, hogy egy bizonyos őskori ember ivott-e tejet életében. A fehérjék vizsgálatakor a leletekben fennmaradt ősi proteinekből vonnak ki mintákat, amelyek elemzésével ki tudják mutatni a specifikus tejfehérjéket, sőt azt is, melyik faj tejére jellemző az anyag. A jénai Max Planck Intézet és a kenyai Nairobi Nemzeti Múzeum tudósai…

Olvass tovább>>

Új bálnafajt azonosítottak az Egyesült Államok délkeleti partjainál

~
Rice-bálna

Új bálnafajt azonosítottak kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál, a Mexikói-öbölben. A Dale Rice amerikai biológus után Rice-bálnának, Balaenoptera riceinek elnevezett faj képviselőiből kevesebb mint 100 példány él az öbölben – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A fajt korábban a Bryde-bálna egy populációjának vélték a szakemberek, ugyanakkor felfigyeltek rá, hogy ez a csoport az öböl északkeleti sarkára koncentrálódik és nem keveredik az Indiai-, Atlanti- és Csendes-óceánban is előforduló Bryde-bálnákkal, valamint azokkal ellentétben a tengerfenékhez közel táplálkozik. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) genetikusa, Lynsey Wilcox és…

Olvass tovább>>

Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy izraeli katona

~
Antoninus Pius pénzérme

Kiképzés közben egy 1800 éves pénzérmet talált egy katona Észak-Izraelben – jelentette a ynet. Az i.sz. 138-tól 161-ig uralkodó Antoninus Pius római császár képmása látható a ritka bronzérmén, amelyet Haifától keletre, a Menasse-fennsíkon talált kiképzése közben a kövek között a kiskatona. Azonnal szólt feljebbvalójának, aki értesítette az Izraeli Régészeti Hivatalt (IAA). Az IAA érme szakértője szerint különlegesen ritka kincsre bukkantak, amelyet talán éppen egy római katona veszített el 1800 éve ezen a helyen. Eddig 11 hasonló érmére bukkantak Megiddótól és Ciporitól Tiberiásig és Harbelig Izrael területén. Egyik oldalán a császár profilja,…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél jóval veszélyesebbek a bálnákra a halászhálók

~
bálna cet

Jóval nagyobb eséllyel kavarodnak bele a bálnák halászhálókba, mint azt eddig vélték – állapította meg egy új vizsgálat. A kanadai Szent Lőrinc-öbölben, az állatok nyári táplálkozási helyén a kék bálnák mintegy 60 százaléka kerül kapcsolatba halászhálókkal és kötelekkel – állapították meg kutatók drónok segítségével az állatok sérüléseiről készített felvételek alapján. A bálnák megfulladhatnak vagy éhen halhatnak, ha fennakadtak a halászok eszközeiben. Korábbi becslések szerint évente 300 ezer bálna és delfin pusztul el, miután a más fajok kifogására kivetett hálók vagy egyéb eszközök megsebezték – írja a BBC. A skóciai St.…

Olvass tovább>>

Kihalt ludat ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény

~
lúd

Egy kihalt ludat ábrázol az ókori egyiptomi művészet egyik remekművének tartott festmény – állapította meg egy új tanulmányban az ausztráliai Queenslandi Egyetem egy kutatója. Anthony Romilio a 4600 éves festményt vizsgálva jött rá, hogy a képen látható ludak már kihaltak. Mint felidézte, a furcsa, de gyönyörű madár különbözött a modern vörösnyakú lúdtól (Branta ruficollis), testén, fején, mellén, szárnyain és lábain határozott, merész színek és minták voltak – írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál. A Meidúmi ludak néven ismert festményt 19. századi felfedezése óta csodálják, és az „egyiptomi Mona Lisaként” hivatkoznak rá.…

Olvass tovább>>

A migrén kutatásáért ítélték oda idén az Agy-díjat

~
agy

Négy migrénkutatással foglalkozó tudós kapta idén az idegtudomány legnagyobb presztízsű kitüntetését, az Agy-díjat. A dániai Lundbeck Alapítvány a napokban jelentette be, hogy a brit Peter Goadsby, az amerikai Michael Moskowitz, a svéd Lars Edvinsson és a dán Jes Olesen nyerte el megosztva az 1,1 millió euróval (403 millió forinttal) járó Agy-díjat. A négy tudós felfedezett egy kulcsfontosságú mechanizmust, amely migrént okoz, és ezzel megnyitották az utat az agyi rendellenesség új, megelőző kezelései előtt. A díjnyertes kutatás a lüktető fejfájással, hányingerrel, hányással, szédüléssel, valamint rendkívüli hang-, fény-, érintés- és szagérzékenység-szimptómákkal jelentkező…

Olvass tovább>>

Szerves molekulákat találtak 3,5 milliárd éves kőzetekben

~
kőzet

Szerves molekulákat és gázokat talált egy kutatócsoport 3,5 milliárd éves kőzetekben, amelyek az Ausztrália északnyugati részén található Dresser formációból származnak – közölte a Kölni Egyetem. A tudósok körében elfogadott feltételezés, hogy a legkorábbi életformák kicsiny szerves molekulákat használtak építőkövekként és energiaforrásokként. Eddig azonban nem tudták bizonyítani ezeknek az alkotóelemeknek a létezését a korai földi természetes környezetben. A Nature Communications című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában a Kölni Egyetem kutatója, Helga Missbach vezette csoport bemutatta, hogy az ősi hidrotermális kürtőkből származó oldatok tartalmaznak létfontosságú alkotóelemeket, amelyek a bolygón legkorábban kialakult élet alapját alkották.…

Olvass tovább>>

Kína kiválasztotta az űrállomása kiépítésében közreműködő űrhajósokat

~

Kiválasztották a kínai űrállomás kiépítésében közreműködő asztronautákat, akiknek felkészítése már meg is kezdődött – adta hírül a Kínai Emberes Űrrepülésért Felelős Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA). Az ügynökség arról számolt be, hogy az űrállomás kiépítése a döntő fontosságú szakaszba lépett. Idén több űrmissziót is terveznek: felküldik az űrállomás főelemét, majd a rakományt, harmadik lépésként pedig emberes űrrepülést hajtanak végre. A tervek szerint a kínai űrállomás 2022-re készülhet el. A kiépítés ideje alatt négy-négy legénységet, illetve rakományt szállító űrhajót indítanak útnak. Az űrállomás központi elemét az év első felében tervezik felküldeni,…

Olvass tovább>>

Bolygókeletkezésre utaló forgószelet figyelt meg egy magyar csillagász vezette nemzetközi kutatócsoport

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Egy nemzetközi kutatócsoport Varga József, a Leideni Egyetem és a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet csillagászának vezetésével gázból és porból álló örvényt fedezett fel egy fiatal csillag körül. A kutatók szerint lehetséges, hogy a forgószélben egy születőfélben lévő bolygó is megbújik. A gázból és porból álló örvényt a magyar közreműködéssel felépített chilei MATISSE műszer segítségével felfedezték fel a kutatók a fiatal csillag körül. A vizsgált HD 163296 jelű égitest egy sokat tanulmányozott fiatal csillag, amely a Földtől 330 fényév távolságra, a Nyilas csillagképben helyezkedik el. Korábban a csillag körül már három…

Olvass tovább>>

Magyar térkép készült a Marsról

~
Mars

A 36. marsi év alkalmából első ízben jelent meg földrajzi atlasz a Marsról a NASA volt kutatójának a szerkesztésében. A legújabb kutatási eredményeket összefoglaló atlasz lapjain életre kel a vörös bolygó felszínének története, a kiadványban Hargitai Henrik a domborzati, éghajlati viszonyok mellett bemutatja a vörös bolygóra küldött járművek eddigi és jövőben várható leszállóhelyeit is. A zsebatlasz domborzati térképein a világon első ízben látható a marsi völgyhálózatok, gleccserek, dűneterületek és további tucatnyi földrajzi alakzat elhelyezkedése. A 60 térképoldalon a korábbi és jövőbeli leszállóhelyek is megtalálhatók. A részletes, 1:10 milliós méretarányú térképek…

Olvass tovább>>

Hamis Zsigmond-aranypénzt találtak az épülő tiszaugi híd mellett

~
Zsigmond-arany

Egy Zsigmond-aranypénz korabeli hamisítványát is megtalálták a régészek az egykori Ság nevű település emlékeit őrző területen, az épülő tiszaugi híd mellett – közölte Wilhelm Gábor. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: a közelmúltban előkerült „aranypénz” érdekessége, hogy feltehetően ez az egyetlen érme a Kárpát-medencében, amelyet az eredeti verőtővel hamisítottak. A talált aranyforint-másolat a 15. században nagy valószínűséggel úgy készült, hogy egy bronzalapra ráöntöttek egy kevés ezüstbevonatot, amelyre később aranyréteget vittek fel. Egy forrásadat szerint – amelyre munkatársa, Nagy Balázs numizmata bukkant – Zsigmond király halálát követően ellopták az…

Olvass tovább>>

Már megint leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktiszról

~
BAS - Halley bázis

Leszakadt egy hatalmas jégtömb az Antarktisz Brunt-selfjegéről közel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) Halley kutatóállomásához – jelentették be a BAS kutatói. A tengerbe nyúló hatalmas jégmezőn elhelyezett felszíni tudományos eszközök megerősítették, hogy a jéghegy február elején vált le a már régóta repedező selfjégről. A kutatóállomáson jelenleg senki nem dolgozik, ezért emberi élet nem került veszélybe – írja a BBC. A BAS 2017-ben elköltöztette a személyzetet a kutatóállomásról, mert a jégen keletkezett repedések fenyegetést jelentenek az emberek biztonságára. A leszakadt jéghegy mintegy 1270 négyzetkilométernyi, akkora, mint London területe elővárosaival együtt. Halley mintegy…

Olvass tovább>>

„Ceremoniális kivégzés” nyomait találtak egy egyiptomi fáraó múmiáján

~
Szekenenré múmiája

Harcmezőn végrehajtott „ceremoniális kivégzésre” utaló nyomokat azonosítottak a Kairói Egyetem szakemberei egy ókori egyiptomi fáraó bebalzsamozott maradványain, amelyeket CT-vizsgálatnak vetettek alá. Az i.e. 1560/1558 és 1555 között uralkodó Szekenenré Ta-aa az ókori egyiptomi XVII. dinasztia utolsó előtti fáraója volt. Uralkodása alatt zajlott az Egyiptom északi vidékét megszállva tartó hükszoszok kiűzésének első szakasza. A harc utódja, Kamosze alatt folytatódott és a XVIII. dinasztiát megalapító I. Jahmesz alatt fejeződött be. Szekenenré bebalzsamozott maradványait az 1880-as években fedezték fel a Nílus nyugati partján. A múmián végzett vizsgálatok számos fejsérülést felfedtek, ám a test többi…

Olvass tovább>>

Szafariparkban találták meg a két elveszett 1800 éves szarkofágot

~
Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben

Két 1800 éves szarkofágot fedeztek fel a közép-izraeli Ramat-Gan-i szafaripark új állatkórházának építési munkálatai közben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA). A római kori kőkoporsókat valójában már nagyjából 25 évvel ezelőtt feltárták, amikor egy parkolót építettek a területen – olvasható a The Times of Israel című, angol nyelvű izraeli hírportál. A szarkofágokat akkor a most épülő kórházzal szomszédos területre vitték, ahol aztán a növényzet benőtte őket és végül a feledés homályába merültek. Az új kórház munkálatainak múlt heti megkezdésekor azonban a munkások felfigyeltek a földből kiálló két méretes tárgyra.…

Olvass tovább>>

Sikeresen landolt a NASA Perseverance marsjárója a vörös bolygón

~
NASA Perseverance kereke

Több mint 470 millió kilométer megtétele után sikeresen landolt a Marson a NASA Perseverance marsjárója. A Jet Propulsion Laboratoryban (JPL), a NASA bolygókutató intézetében található irányítóközpontba – ahonnan az interneten élőben közvetítették a landolást – közép-európai idő szerint csütörtökön nem sokkal 22 óra előtt érkezett meg a megerősítés, hogy a Perseverance sikeresen leszállt a vörös bolygóra. Nem sokkal később az első fekete-fehér felvételek is megérkeztek a marsjáróról: az egyiken a rover árnyéka is látszik a bolygó kies felszínén. A tavaly július 30-án útjára indított marsjáró egy kockázatos leszállást követően a…

Olvass tovább>>

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának pályáját

~
A Farfarout (2018 AG37 - a két kék csík között) a Subaru teleszkóppal készült képen 2018. január 15-én (kép: S. Sheppard)

Megállapították a Naprendszer valaha megfigyelt legtávolabbi objektumának keringési pályáját. A 2018 AG37 nevű kisbolygó négyszer távolabb van a Naptól, mint a Pluto. A Farfarout (Messze-messze kint) becenevű égitestet 2018-ban fedezték fel. Az Észak-Arizonai Egyetem professzora, Chad Trujillo vezette kutatócsoport mostanra gyűjtött elegendő megfigyelési anyagot ahhoz, hogy meghatározzák pályáját – olvasható az EurekAlert tudományos hírportálon. A kisbolygót a Hawaiin lévő Maunakea vulkán tetején álló Subaru 8 méteres teleszkóppal fedezték fel, majd a Gemini North és a Magellán távcsövekkel is megfigyelték lassú mozgását az égbolton. A Farfarout Naptól való átlagos távolsága 132 csillagászati…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses pólusváltása közrejátszhatott a neandervölgyiek kihalásában

~
Föld

A Föld mágneses pólusváltása és a naptevékenység csökkenése olyan apokaliptikus környezetet teremthetett 42 ezer évvel ezelőtt, amely közrejátszhatott egy sor jelentős eseményben, a megafauna kipusztulásától kezdve a neandervölgyiek kihalásáig. A Föld mágneses mezeje védi a bolygót a világűrből érkező halálos sugárzással szemben, ám amikor a mágneses sarkok megcserélődnek, amely sokszor bekövetkezett már a múltban, ez a védőpajzs drasztikusan meggyengül, kitéve a bolygót a napszél elektromosan töltött részecskéinek – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása. Az úgynevezett Laschamps elmozdulás egy átmeneti pólusváltás volt 42 ezer évvel ezelőtt és nagyjából…

Olvass tovább>>

Jólfésültek lehettek az I. században a Brit-szigetek férfijai

~
A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben

A római korban a brit szigeteken élő őslakos férfiak hajviseletéről árulkodik egy szoborlelet, amit egy parkoló építésekor találtak Cambridgeshire-ben. Az öt centiméter magas rézszobor 2018-ban került elő a földből a brit National Trust műemlékvédelmi alapítvány kezelésében álló cambridgeshire-i Wimpole parkban. A kis szobor egy jól vágott frizurájú, bajszos férfit ábrázol. Shannon Hogan, az alapítvány régésze a The Guardiannek elmondta, hogy kezdetben egy kelta istenségnek vélték a szobrot, de most már úgy gondolják a szakértők, hogy inkább egy korabeli átlagos fiatalember külsejéről ad képet. Nagyon kevés ábrázolás vagy írott dokumentum maradt fenn a…

Olvass tovább>>