Még egy 35 méter átmérőjű tányérantennát épít az Európai Űrügynökség (ESA) Ausztráliában. A mélyűrt kutató új antennát Perthtől 140 kilométerre északra állítják fel. A 620 tonnás antenna kiegészíti majd a helyszínen már álló másik mélyűrkutató antennát, de ez egy újabb modell, amely új funkciókkal rendelkezik és további kommunikációs frekvenciákon dolgozik majd – közölte honlapján az ESA. A legfrissebb kommunikációs technológiával lesz felszerelve, köztük mínusz 263 Celsius-fokra hűtött tápegységgel, amely 40 százalékkal képes növelni az adatátvitelt. Az antenna olyan érzékeny lesz, hogy a sokkal gyengébb jeleket is képes érzékelni, akár egy mobiltelefon…
Olvass tovább>>Címke: tudomány
Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói
Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…
Olvass tovább>>Ősbaktériumokat rekonstruáltak az ELTE TTK kutatói
Több mint hárommilliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. A legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is – közölte az ELTE. A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról,…
Olvass tovább>>Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…
Olvass tovább>>A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját
Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án – adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal. A videofelvételen jól látszik a napelemmel működő Ingeniuty repülése, amelyet felvett a marsjáró kamerája, és halkan hallható a rover SuperCam lézereszközének mikrofonján keresztül a helikopter hangja. A Perseverance 80 méterre parkolt a helikopter felszállóhelyétől, a marsjáró földi irányítói azonban nem voltak biztosak abban, hogy a mikrofon felveszi a repülés hangját. A…
Olvass tovább>>Rejtélyes koporsó a XVII. századból
Feltehetőleg saját, halva született fiúunokája holttestét rejti az 1679-ben elhunyt Peder Winstrup svéd püspök koporsója, amelyet a lundi katedrális őriz – állapították meg svéd szakemberek a földi maradványokon végzett DNS-vizsgálatok alapján. A Lundi Egyetem kutatói még évekkel ezelőtt fedezték fel a mindössze öt-hat hónapos koraszülött csontjait a koporsó röntgenes vizsgálatakor. Az újszülöttet kelmébe bugyolálva rejtették el Lund 74 éves korában elhunyt püspöke mellé – olvasható az egyetem honlapján. „Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a kisgyerekeket felnőttekkel közös koporsóban helyezték el. A magzatot a gyászszertartás után tehették a püspöki koporsóba, amikor…
Olvass tovább>>A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók
A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint harminc éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan…
Olvass tovább>>Meglepő felfedezéseket tett a Marson lévő szeizmométer
Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint ötszáz rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap. Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről. A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld…
Olvass tovább>>Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Japánban
A hadroszauridák vagy más néven kacsacsőrű dinoszauruszok egy új nemzetségét és faját azonosították japán és amerikai paleontológusok Japán egyik déli szigetén – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A szakemberek a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a Yamatosaurus izanagii felfedezéséről. A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a…
Olvass tovább>>Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól
Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak. Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon. A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki. Megállapították, hogy a magas…
Olvass tovább>>A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb egy százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb ötven százalék együttvéve. A legtehetősebb öt százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig –…
Olvass tovább>>Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki az SZTE kutatói
Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az amerikai Vanderbilt Egyetemen indult el az a fejlesztés, amellyel két szegedi tudós az afrikai elefántokat és később további veszélyeztetett állatfajokat akar megvédeni. Maróti Miklós, az SZTE Algebra és Számelmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Tennessee állambeli Nashville-ben találkozott Kalmár Györggyel, az SZTE Műszaki Informatika Tanszék tanársegédjével. Két másik magyar kutatóval együtt fektették le a projekt alapjait, amely a bűncselekmények…
Olvass tovább>>Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre
Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat. A kutatók emberi őssejteket juttattak be makákóembriókba, amelyek fejlődését húsz napig tanulmányozták – írja a BBC News. Ilyen kevert fajú embriókat, vagy más néven kimérákat korábban is létrehoztak már a szakemberek, egyebek között juh- és sertésembriókba ültetve emberi sejteket. A mostani tanulmányt, amelynek eredményeit a Cell című folyóiratban publikálták, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora vezette, aki 2017-ben részt…
Olvass tovább>>Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését
A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…
Olvass tovább>>Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón
Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében – derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda. Az áprilisi felvételeken látható…
Olvass tovább>>A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki skálázható megoldást az SZTE kutatói
A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény. A rangos tudományos folyóiratban megjelent publikációt Janáky Csaba és munkatársai írták, a szerzők mindegyike az SZTE kutatója. A légkörben emelkedő szintje miatt globális környezeti problémát okozó szén-dioxid megkötéséhez és energetikai, illetve vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxiddá alakításához az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense már több fejlesztéssel is hozzájárult. Kutatócsoportja ipari partnerekkel korábban energiahatékony, kizárólag vizet…
Olvass tovább>>A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire
A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján. A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján. Az amerikai…
Olvass tovább>>Ötven éve lőtték fel a világ első űrállomását
Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A világűr meghódítása évszázadokon át álomnak tűnt csupán, és számtalan tudományos-fantasztikus regény alapjául szolgált. A rakétarepülés és az űrhajózás elméleti alapjait a 19. század végén az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij fektette le, az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban az amerikai Robert H. Goddard, a világűr elérésére képes első rakétát 1942-ben a német Wernher von Braun (a náci rakétaprogram, majd az amerikai űrprogram vezetője) építette meg. A hidegháború idején a két nagyhatalom versenyfutása a világűrre…
Olvass tovább>>Az esőerdők is átalakultak a dinoszauruszokkal végző aszteroida hatására
A 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki a dinoszauruszok, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. „Több mint ötvenezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett” – magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna…
Olvass tovább>>Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben
Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók. Fusa Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezéséÚj hozzáadásat akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is…
Olvass tovább>>