Megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület

Előadás az Éghajlatváltozási (HuPCC) konferencián

Az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudás és kutatási eredmények magyarországi vonatkozásait szeretné összegezni tudományos értékelő jelentésekben a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC), amely áprilisra tervezi első tudományos konferenciáját. A HuPCC az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fórumaként jött létre – közölték az egyesület keddi online sajtótájékoztatóján a HuPCC vezetői. Ürge-Vorsatz Diana alelnök hangsúlyozta, hogy az éghajlatváltozás rendkívül összetett terület, ezért szükség volt egy olyan szervezetre, amely összeszedi a témában elérhető rengeteg információt, ezzel a céllal alakult meg az IPCC mintegy 30 évvel ezelőtt. Az…

Olvass tovább>>

Magyar-svéd kutatócsoport igazolta egy új részecske, az Odderon létezését

Odderon

Csaknem fél évszázadnyi kísérletezés után négy magyar és egy svéd kutatónak az eddig mért adatok elemzése alapján sikerült bizonyítania egy rendkívül tünékeny részecske, az Odderon régóta feltételezett létezését – hangzott el a felfedezésről beszámoló hétfői online sajtóeseményen. A Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Műszaki Intézete, az ELTE és a svédországi Lundi Egyetem kutatói igazolták a CERN LHC mérései alapján az Odderon létezését. Az eredményből számos hasonló, összetett részecske létezése is következik, így új fejezet nyílhat az erős kölcsönhatás vizsgálatában – emelte ki Csörgő Tamás fizikus, a…

Olvass tovább>>

Tintahalbébiket küldenek a Nemzetközi Űrállomásra

tintahal

Tintahalbébiket küld az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), amelyeknek fontos szerepe lesz az űrutazás hatásainak vizsgálatában – számolt be róla a BBC News. Az amerikai űrkutatási hivatal több mint száz apró tintahalat és ötezer mikroszkopikus állatot indít útnak magyar idő szerint az esti órákban az űrállomásra. Az élőlények és a kutatáshoz szükséges eszközök a Space X Falcon 9 rakétájával érnek célba. A kísérletekkel az űrutazás hatásait akarják vizsgálni az űrállomáson. A 128 tintahalbébit azért választották a kísérlethez, mert a tintahalak immunrendszere hasonló az emberéhez. A NASA szerint a…

Olvass tovább>>

Kutatók magyarázatot találtak az atommaghasadáskor fellépő forgó mozgás kialakulására

Atom

A debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) részvételével egy nemzetközi kutatócsoport megoldást talált arra a 40 éve fennálló rejtélyre, hogy miért forognak maghasadás után a hasadványtermékek akkor is, ha az anyamag nem forgott. A maghasadás vizsgálata ugyan nagy múltra tekint vissza, mégis vannak eddig fel nem tárt, izgalmas jelenségek ebben a témában – olvasható az Atommagkutató Intézet közleményében. Mint írják, az egyik ilyen a hasadványok pörgő mozgásának eredete. Egy kettéhasadt mag mindkét fele forog még akkor is, ha a szülőmag nem forgott. Ez a jelenség több mint 40 éve ismeretes, de ezidáig…

Olvass tovább>>

A nagytestű állatok kiirtása nyomán fejlődött ki az emberi agy

mammut vadászat

A tel-avivi egyetem régészeinek átfogó elmélete szerint a nagytestű állatok kiirtása után, a kisebb, fürgébb állatokra történő vadászat miatt fejlődött ki az emberi agy – olvasható a Háárec című izraeli napilapban. A tel-avivi egyetem két régésze, Miki Ben-Dor és Ran Barkai szerint a hatalmas és viszonylag könnyen elejthető állatoknak az ősemberek által is elősegített tömeges kihalása után a túléléshez egyre találékonyabbá kellett válniuk az embereknek, és ez vezetett agyméretük növekedéséhez. Vadászatuk miatt egyre csökkent a lassan szaporodó nagy állatok száma, majd fokozatosan kihaltak, és ezért az ősi emberfélék kénytelenek voltak…

Olvass tovább>>

A Föld mágneses mezejét térképként használva igazodnak el a cápák

megalodon, cápa

Először találtak erős bizonyítékot arra, hogy a tengeri teknősökhöz hasonlóan a cápák is a Föld mágneses mezejét használva navigálnak hosszú távú utazásaik során. A szakértők eredményeikről a Current Biology című tudományos lapban számoltak be. A cápák a mágneses mezőt természetes GPS-ként használják – mondta Bryan Keller, a Save Our Seas Foundation projektvezetője, a Floridai Állami Egyetem laboratóriumának munkatársa. Több cápafaj hosszú utazásokat tesz meg, hogy évről évre eljusson bizonyos helyszínekre. A cápákról az is ismert, hogy érzékenyek az elektromágneses mezőkre. Ezért a tudósok régóta gyanították, hogy a két dolognak van köze…

Olvass tovább>>

A Nap légkörét felmelegítő Alfvén-hullámokat észleltek a kutatók

nap

Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani. Az Alfvén-hullámok napfelszínen történő közvetlen észleléséről a Nature Astronomy című folyóiratban számoltak be a kutatók hétfőn – közölte az ELTE. A hullámok létezését elméleti alapon már 1947-ben előre jelezte Hannes Alfvén, aki úttörő felfedezéséért 1970-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat – emlékeztetnek a közleményben. Annak megértése, hogy milyen szerepet játszanak e hullámok a…

Olvass tovább>>

Új anyagot fejlesztettek a Miskolci Egyetemen

zacc

A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból – közölte a felsőoktatási intézmény. A tájékoztatás szerint két fiatal mérnök közös ötlete oldja meg a kávézacc újrahasznosítását, az általuk kidolgozott technológiával egyedi tárgyakat, akár divatos lámpabúrát is lehet készíteni 3D technológiával. Borsodi Eszter és Tamási Kinga ötlete a kávézacc felhasználására kávézás közben született, amikor megfigyelték, hogy milyen sok zaccot dobnak ki az éttermekben. Azt sokan tudják pedig, hogy ennek az anyagnak számos jótékony hatása van. Az általuk kimunkált technológiával jutottak el a 3D nyomtatáshoz, ezzel pedig szinte bárki képes lehet arra,…

Olvass tovább>>

Új eljárással termelnek biohidrogént az SZBK kutatói

Szegedi Biológiai Kutatóközpont

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai hidrogéntermelő zöldalgák felhasználásával egy új, trendváltó eljárást dolgoztak ki a hidrogén fenntartható bioipari előállításának céljával. A zöldalgák hidrogéntermelésének hatékonyságát és fenntarthatóságát érintő kutatások terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt időszakban. Az SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoportja Tóth Szilvia vezetésével egy, a korábbi módszereknél jóval hatékonyabb és fenntarthatóbb új, trendváltó eljárást dolgozott ki, amely egyszerűsége miatt az ipari méretekben történő hasznosítás szempontjából is ígéretesnek mutatkozik. A közlemény szerint a legújabb fejlesztések lényege, hogy vékony rétegű, de igen nagy töménységű algakultúrát helyeznek el egy erre alkalmas…

Olvass tovább>>

A már kihalt fekete emu egy csaknem teljesen ép tojását fedezték fel

fekete emu

A már kihalt fekete, más néven King-szigeti emu eddig feltárt első és csaknem teljesen ép tojását fedezte fel egy helyi történész és a brit Természettudományi Múzeum egyik kutatója – számolt be a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Biology Letters című folyóiratban publikált tanulmányukban Julian Hume és Christian Robertson részletesen leírja a leletet és összevetik a többi – már szintén kihalt – törpe emu, valamint az ausztrál kontinensen élő emu tojásaival. Az emu egy röpképtelen madár, amely kizárólag Ausztráliában és a hozzá tartozó szomszédos szigeteken honos. Jelenleg az emu a világ második legnagyobb…

Olvass tovább>>

Húsz év után először helyeztek üzembe termonukleáris berendezést Oroszországban

tokamak

Húsz év után először helyeztek üzembe új termonukleáris berendezést Oroszországban, a moszkvai Kurcsatov Intézetben beindították a T-15MD kísérleti fúziós reaktort. „Óriási jelentőségű ez az esemény nemcsak Oroszország, de az egész világ számára. Különleges infrastruktúra jött létre a tudományos kutatások számára, hogy – miként a tudósok mondják – az irányított termonukleáris fúzió révén kiapadhatatlan energiaforrást hozzanak létre. Ez sokak álma” – jelentette ki Mihail Misusztyin a tokamak (képünkön) üzembe helyezésekor. Az orosz kormányfő reményei szerint a tokamak üzembe helyezése nagy lendületet ad az olyan ágazatok fejlődésének, mint az anyagismeret, az orvostudomány,…

Olvass tovább>>

A Nap koronakidobódásait rögzítette a Solar Orbiter

Nap koronakidobás

A Solar Orbiter űrszonda elkészítette első felvételeit a Nap koronakidobódásairól – tette közzé hétfőn honlapján az Európai Űrügynökség (ESA). A kitöréseket (CME) még februárban rögzítette az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az ESA 2020 februárjában felbocsátott napszondája, melyet az ESA Darmstadtban lévő Európai Repülésirányító Központjából (Esoc) vezérelnek. 2021. február 10-én az űreszköz a Föld és a Nap távolságának feléhez ért, a kutatóknak ekkor nyílt lehetőségük arra, hogy megfigyeléseket végezzenek, ellenőrizzék a műszerbeállításokat, hogy a misszió novemberben kezdődő tudományos fázisára a lehető legjobban előkészüljenek. Ekkor a pálya Naphoz közeli pontján a Solar…

Olvass tovább>>

A hosszú távú űrutazás agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálták a TTK kutatói

Mars

Téri-vizuális feladatokkal vizsgálták a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói a hosszú távú űrutazás agyműködésre és a megismerési folyamatokra gyakorolt hatását. A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt. A kutatók legújabb eredményeikről a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be májusban. Mint a közleményben írják, annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. A kutatócsoport elsőként mutatott…

Olvass tovább>>

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók

cement

Cementalapú, tölthető akkumulátort fejlesztettek svéd kutatók, ennek segítségével a jövőben húszemeletes betonépítmények tárolhatják az energiát. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tudósai mutatták be vizsgálataik eredményét. Emma Zhang és Luping Tang munkatársaikkal a jövő építőanyagait kutatták. Közösen dolgozták ki a világ első tölthető, cementalapú akkumulátorának koncepcióját. A cementalapú keverék kis mennyiségű, rövid karbonszálakat tartalmaz a vezetőképesség és a hajlítószilárdság növelése érdekében. Fémbevonatú, karbonszálas hálót is elhelyeztek a keverékben, melyben a vas az anód, a nikkel pedig a katód – írja a TechExplore.com tudományos portál. A tudósok hosszas kísérletezés után alkották meg…

Olvass tovább>>

Sziklasírokat tártak fel egy felső-egyiptomi nekropoliszban

Nekropolisz, sziklasír

Sziklasírokat tártak fel régészek a felső-egyiptomi Szóhág kormányzóságnál lévő nekropoliszban. Musztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint a különböző építészeti stílusokat képviselő sírok több szinten helyezkednek el a hegyoldalban – írja az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű internetes kiadása. A kamrák egy vagy több aknasírt rejtenek, vannak köztük olyanok, amelyekben ereszkedő folyósok vezetnek az aknákhoz. A sírok az Óbirodalom vége és a Ptolemaida-dinasztia alkonya közötti időszakból származnak. Az Óbirodalom idejéből származó egyik sírhoz egy álajtó is tartozik, amelyen hieroglifákkal írt szövegtöredékek, valamint a sír gazdáját áldozatbemutatás közben ábrázoló jelenetek…

Olvass tovább>>

Új eredmények a mesterségesintelligencia-alapú biológiai képelemzés területén

dns

A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében. A Lendület Mikroszkópos Képfeldolgozó és Gépi Tanulási Csoport munkatársai Horváth Péter vezetésével kifejlesztették a korábbi Advanced Cell Classifier (ACC) szoftverük legújabb verzióját – olvasható a Nature Communications című folyóiratban. Mint a közleményben írják, a legtöbb képelemző szoftver a biológiai folyamatokat csak szakaszokra bontva képes vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az egyes szakaszokon belüli átmeneteket és különbségeket. Horváth…

Olvass tovább>>

Nem csökkenti a halálozást a petefészekrák szűrése

orvos

Nem sikerült csökkenteni rendszeres éves szűréssel a petefészekrák miatti elhalálozást – derült ki a University College London kutatóinak a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányából. A szakemberek több mint 200 ezer nő adatait elemezték, akik 50-74 év közöttiek voltak a kutatás kezdetén, és akiket mintegy 16 éven át követtek a petefészekrák-szűrés egyesült királyságbeli klinikai vizsgálatairól (UKCTOCS) készült tanulmányban. A nőket véletlenszerűen osztották három csoportra: az első csoportot nem szűrték, a második ultrahangos szűrésen vett részt évente, a harmadik csoport esetében teljes körű szűrést, azaz vérvizsgálatot, majd ultrahangvizsgálatot alkalmaztak. A kutatók…

Olvass tovább>>

Új erszényesbékafajt fedeztek fel Amazónia perui részén

Koki béka

Az erszényesbéka-félék egy új faját fedezték fel az Amazonas-medence perui részén – jelentette be a dél-amerikai ország természetvédelmi területeiért felelős szolgálat. A Gastrotheca gamma névre keresztelt faj a Gastrotheca nembe tartozik, amelynek tagjai Közép- és Dél-Amerikában honosak – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A Cordillera de Colán Nemzeti Természetvédelmi Terület fontos felfedezéssel járult hozzá a tudományhoz: az Amazonas-medencében fekvő védett területen most először azonosítottak új erszényesbékafajt” – számolt be a SERNANP. Az erszényesbéka-félék vagy tasakosbéka-félék jellegzetessége, hogy petéiket a hátukon kialakuló költőtasakban keltik ki. A szakemberek néhány héttel ezelőtt fedezték fel a…

Olvass tovább>>

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

Bicellum Brasierre

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel. Az Északnyugati-felföld térségében felfedezett mikrofosszília egy olyan organizmusról árulkodik, amely valahol az egysejtű és többsejtű élőlények között helyezkedett el – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az angliai Sheffieldi Egyetem és az amerikai Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban számolt be a Bicellum Brasierre (képünkön) keresztelt ősmaradványról. „A komplex többsejtűség és az állatok eredetét tekintjük a két legfontosabb eseménynek a földi élet fejlődéstörténetében és a felfedezésünk új fényben…

Olvass tovább>>

Valószínűleg megtalálták a jáki templom alapítójának csontjait

Megtalálhatták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait

A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy megtalálták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait. Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette. „Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére” – fűzte hozzá a szakember. Pap…

Olvass tovább>>