Vakok számára fejlesztenek vizuális protéziseket

agy

A Természettudományi Kutatóközpont (TTK) részvételével, az Európai Unió (EU) kutatási programjának 2,1 millió eurós támogatásával, nemzetközi projekt indul vakok számára fejlesztett, az agy látókérgi területére beültethető vizuális protézisek teljesítményének és felbontásának javítására. A kutatók célja olyan innovatív elektromos ingerlési mintázatok kidolgozása és vizsgálata, melyek alkalmazásával kompaktabb, kevésbé invazív agyi implantátumok készíthetők a közeljövőben – közölte a TTK. Mint a kutatóközpont honlapján közölt beszámolóban olvasható, a fejlesztés eredményeinek köszönhetően az új implantátumok a jelenlegi eszközökhöz képest jobb téri felbontású látást tesznek majd lehetővé. A kutatás céljainak eléréséhez modern elektronikai, számítástechnikai, élettani,…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…

Olvass tovább>>

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…

Olvass tovább>>

Kihaltnak vélt patkósdevenér bukkant fel 40 év után Ruandában

denevér

A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet. Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon. „Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian online kiadása Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók

nap

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…

Olvass tovább>>

Vegyipari mikroreaktor-rendszert helyeztek üzembe a Pannon Egyetemen

kémia lombik

Több mint 466 millió forintból helyeztek üzembe egy vegyipari mikroreaktor-rendszert a Pannon Egyetem MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszékén. A berendezésnek helyt adó reaktorkísérleti kutató-fejlesztő laboratórium hétfői sajtóbejárásán Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora kiemelte: a MOL és a Pannon Egyetem együttműködése hét évtizedes múltra tekint vissza. Úgy fogalmazott: az üzembe helyezett reaktor alkalmas arra, hogy nagy volumenű finomítási folyamatokat lehessen vizsgálni vele. Hancsók Jenő, a projekt szakmai vezetője elmondta: a berendezés négy, egymástól különálló reaktorkört tartalmaz, amelyek párhuzamosan működtethetők, így egyszerre több kísérletet is lehet végezni rajta teljesen számítógépes vezérléssel. Nemcsak…

Olvass tovább>>

A Csendes-óceánban végzi a Nemzetközi Űrállomás

Nemzetközi űrállomás ISS

A Csendes-óceánba zuhan 2030 után a Nemzetközi Űrállomás (ISS) a többi leselejtezett műhold és űrszemét mellé – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA). Az ISS folytatja működését 2030-ig, mielőtt elindul vízi temetőjébe, a Csendes-óceán civilizációtól legtávolabb eső pontjára – idézte a The Guardian online kiadása a NASA közleményét. Több mint harminc évvel 1998-as fellövése után az űrállomást 2031 januárjában letérítik pályájáról. Ahogy a pályáját elhagyta, megkezdődik látványos zuhanása, melynek végén vízbe csapódik a Nemo-pontnál, amely nagyjából 2700 kilométerre van a szárazföldtől, és kiszolgált űrállomások, régi szatellitek és más ember alkotta…

Olvass tovább>>

Az űr rossz hatással van a vörösvérsejtekre

vér

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre. Megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás – írta a BBC hírportálja. Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, azonban a pontos okai tisztázatlanok. Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött hat hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből…

Olvass tovább>>

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

HD 163296 bolygókeletkezés

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük…

Olvass tovább>>

Egy fiatal csillagrendszerbe hatoló idegen égitest nyomaira bukkantak a csillagászok

csillag

A Z Canis Majoris (Z CMa) nevű, születőfélben lévő kettőscsillag közvetlen közelében elrepülő idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével. A kutatók eredményeit bemutató publikáció csütörtökön jelent meg a Nature Astronomy című szakfolyóiratban – közölte a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK). A kutatásban a CSFK részéről Ábrahám Péter, Lei Chen és Kóspál Ágnes vettek részt. A csillagászok három nagyteljesítményű távcsővel és rádióantenna rendszerrel készítettek képeket a Nagy Kutya csillagkép egyik fiatal csillagáról, mely a téli estéken Magyarországról is jól megfigyelhető. Mint a beszámolóban olvasható, a képek arra utalnak,…

Olvass tovább>>

Szuperbaktérium fejlődött ki egy gomba és egy baktérium közötti harcból

sün

Antibiotikumnak ellenálló szuperbaktérium fejlődött ki sünök bőrén természetes módon, egy gomba és egy baktérium közötti harc eredményeként. A bizonyítottan a sünöktől származó szuperbaktérium még jóval azelőtt kifejlődött, hogy felfedezték volna a ma ismert antibiotikumokat – írja a BBC hírportálja. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy egy a sünök körében gyakori bőrgomba természetes módon termel antibiotikumot. Erre válaszul fejlesztett ki az állat bőrén élő baktérium az antibiotikummal szembeni rezisztenciát. A kutatóknak a Nature című tudományos lapban bemutatott eredményei arra világítanak rá, hogy hogyan vezettek természetes biológiai folyamatok ennek a szuperbaktériumnak a kialakulásához mintegy…

Olvass tovább>>

Magyar vezetésű kutatócsoport vizsgálja a tompalátás okát

tompalátás

Három éven át tartó nemzetközi kutatási projekt indul a tompalátást előidéző neurobiológiai folyamatok feltárására. A projekt 2022 elején indul a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Vizuális Rendszerek Neurobiológiája csoport vezetésével. Célja, hogy a kutatók a legmodernebb technológiák segítségével feltárják, milyen agyi mechanizmusok okozhatják az egyik leggyakoribb szembetegséget – közölte az TTK. A közlemény szerint a kutatási projekt európai uniós pályázati támogatásból valósul meg. Mint a közleményben írják, a tompalátás az egyszemes vakság leggyakoribb oka. A betegeknek csak egy kis hányada jut időben kezeléshez, azonban még a legjobb kezelés is csak mérsékelni tudja…

Olvass tovább>>

Bemutatta a NASA az új űrhajósjelöltjeit

NASA űrhajósjelöltek

A NASA bemutatta az új űrhajósjelöltjeit, akikre kétéves kiképzés vár, mielőtt feladatot kapnának a Nemzetközi Űrállomáson vagy részt vehetnének a tervezett Hold-missziókban. A tíz jelöltet 12 ezer jelentkező közül válogatták ki. A csoport kétéves alapkiképzést kap, amelyben egy elkövetkező űrutazáshoz szükséges felkészültségüket szerezhetik meg. A felkészítés keretében katonai vízi túlélési gyakorlatokon vesznek rész, a NASA T-38-as gyakorlógépével repülnek, és a houstoni Johnson Űrközpont medencéjében teljesített búvárkiképzéssel készülnek az űrsétára. A végső válogatásban a kiképzésen elért eredményeik döntenek. A kiképzést eredményesen teljesítő űrhajósjelöltek a Nemzetközi Űrállomásra vagy akár a Holdra is repülhetnek majd.…

Olvass tovább>>

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

agy

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…

Olvass tovább>>

Hatalmas bizánci kori borászatot tártak fel Javnéban

ősi izraeli borászat

A bizánci korból származó borászatot tártak fel Javne város mellett a régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehér bort gyártottak és öntöttek cserépamforákba. A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak. Egy 1600 éves mozaikot is felfedeztek az ásatásokon,…

Olvass tovább>>

Megnyitja budapesti irodáját a Cloudreach

Az egyik legnagyobb független multicloud szolgáltató bejelentette első budapesti irodájának megnyitását. Az első évben a vállalat több tucat munkahelyet szeretne teremteni Magyarországon a felhőmérnöki, tanácsadási, valamint a kapcsolódó szolgáltatási és adattudomány területeken. A Cloudreach teljes körű felhőalapú informatikai átalakítási szolgáltatásokat nyújt a felhőstratégiai tanácsadástól kezdve a felhő infrastruktúra tervezésen és felépítésen át a biztonsági és a DevOps szolgáltatásig. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elindíthatjuk legújabb hub közösségünket Budapesten. A város tökéletes helyszín arra, hogy kiszolgáljuk Németországban, Svájcban, Ausztriában és más európai országokban is ügyfeleinket. Nagyon várjuk, hogy csatlakozhassunk Budapest izgalmas technológiai…

Olvass tovább>>

SZTNH: a mesterséges intelligencia és a járvány is szerepel a szellemi tulajdon konferencia programján

Pomázi Gyula

A mesterséges intelligenciáról, szoftverekről, szabadalmakról, a járvány hatásairól és kényszerengedélyekről is tárgyaltak csütörtökön a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) és az SZTNH közös IP kétnapos konferenciájának első napján – tájékoztatott a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). Azt írták, a tematikában megkerülhetetlen a pandémia, erre utalt Pomázi Gyula (képünkön) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke is, amikor kiemelte, a digitalizáció nem csak a járványhelyzet miatt gyorsult fel és volt intenzívebb a hivatalban, de szem előtt tartják azt is, hogy egyre könnyebb és hatékonyabb legyen a partnerek számára a…

Olvass tovább>>