Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében. A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program keretében 2021. január 3-án, a Mount Lemmon Obszervatórium (Santa Catalina Mountains, Arizona) 1,5 méteres tükrös távcsövével készített felvételeken. A Leonard-üstökös,…
Olvass tovább>>Címke: nasa
Teljes a zűrzavar: a sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban
A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) – adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál. Az NGC1052-DF2 jelű galaxis távolságát minden eddiginél pontosabban sikerült meghatároznia a Zili Shen és Pieter van Dokkum, a Yale Egyetem kutatói és Shany Danieli, a NASA munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoportnak. A távolság pontos meghatározása döntő jelentőségű a galaxis fizikai jellemzőinek becslésében, és így a sötét anyag hiányának megállapításában – mondta Danieli. Az Astrophysical Journal Letters című tudományos lapban bemutatott tanulmány a Hubble űrtávcső által…
Olvass tovább>>A NASA támogatja a Puli „holdi vízszimatolójának” fejlesztését
A NASA Jet Propulsion Laboratory „Honey, I shrunk the NASA payload” 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipődoboznyi méretű kis robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper, a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a PLWS fejlesztését, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el. A nemrég sikeresen végrehajtott kínai Csang’e-5 Hold-expedíció után indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (Commercial Lunar Payload Services,…
Olvass tovább>>Megvannak az Artemis-programba beválogatott űrhajósok
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán bejelentette a 2024-ben induló Artemis holdmissziójába beválogatott űrhajósok első csoportját: a 18 asztronauta között fele-fele arányban vannak nők és férfiak. A kiválasztott űrhajósok névsorát Mike Pence amerikai alelnök ismertette a Nemzeti Űrtanács találkozóján a floridai Kennedy Űrközpontban – írja a BBC. A 18 asztronauta között vannak olyanok, akik már jártak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és olyan újoncok is, akik még sosem voltak az űrben. A szerdai rendezvényen felszólaló Jim Bridenstine, a NASA igazgatója elmondta, hogy ez csupán az első csoportja az Artemis program asztronautáinak.…
Olvass tovább>>Olyan bolygót fedezték fel csillagászok, amilyet elképzelni sem tudtak
Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű. Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából kilenc százalékát…
Olvass tovább>>Egy eddig csak a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a Ceres törpebolygón
Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről. Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a húszmillió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt. A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást…
Olvass tovább>>Magyarország a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat
Az űripar az egyik leginkább perspektivikus iparággá vált az elmúlt években, és Magyarország sok olyan tapasztalatot szerzett, amelyek révén a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a francia űrügynökségnél tett látogatásáról beszámolva közölte: jelenleg is több magyar vállalat vesz részt nagy nemzetközi fejlesztési, technológiai projektekben. Úgy vélte, Franciaország élen jár ebben az ágazatban, a NASA után a legnagyobb űrügynöksége ennek az országnak van. Ráadásul az európai űripar 40 százalékát Franciaország adja – tette hozzá. Kiemelte: most egy olyan együttműködési megállapodást kötöttek a francia…
Olvass tovább>>Ez is megvan: elkészült a Hold első átfogó geológiai térképe
Az amerikai geológiai társaság (USGS) közzétette a Hold első hiteles, átfogó geológiai térképét, amely segít megmagyarázni a Föld legközelebbi szomszédjának 4,5 milliárd éves történetét. Először térképezték fel a Hold teljes felszínét az USGS tudósai együttműködve az amerikai űrkutatási hivatal és a NASA Naprendszer kutatóintézet, a Lunar Planetary Institute szakembereivel. „A Unified Geologic Map of the Moon nevű térkép a jövőbeni Holdmissziók modelljeként szolgálhat a Hold felszínét illetően és a nemzetközi tudományos közösség, az oktatók és a közvélemény számára is felbecsülhetetlen eszközként szolgálhat. A térkép, amely elérhető a társaság honlapján, hihetetlen részletességgel…
Olvass tovább>>Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint
Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták. „Az 1960-as évek végétől…
Olvass tovább>>Nagyon-nagyon távoli galaxiscsoportot fedezték fel
Az eddig azonosított legtávolabbi galaxiscsoportot fedezték fel csillagászok. A NASA által vezetett nemzetközi kutatócsoport által megfigyelt EGS77 jelű galaxistrió abból az időből származik, amikor az univerzum még csak 680 millió éves volt, vagyis kevesebb mint jelenlegi 13,8 milliárd éves korának öt százaléka. Az objektum a Kiterjedt Groth-övben található a Nagy Medve és az Ökörhajcsár csillagkép között – közölte a NASA. A megfigyelések szerint a galaxisok egy sebes kozmikus átalakulási folyamatban, reionizációban vannak. Ez akkor kezdődött, amikor az első csillagokból származó fény megváltoztatta a hidrogén természetét az egész univerzumban hasonló módon ahhoz,…
Olvass tovább>>A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon
Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze. A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva. A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6…
Olvass tovább>>A legkisebb kiterjedésű volt az ózonlyuk 1982 óta
Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta. Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói szerint az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint tízmillió négyzetkilométerre zsugorodott – olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy húszmillió négyzetkilométerre nő – emlékeztettek a szakemberek. Az elmúlt negyven…
Olvass tovább>>A NASA ECOSTRESS missziója feltérképezte a világűrből az európai hőhullámot
Az amerikai űrkutatási hivatalnak (NASA) a földfelszíni hőmérsékletet a Nemzetközi Űrállomásról észlelő ECOSTRESS missziója feltérképezte a június végi európai hőhullám hőmérsékleteit különböző napszakokban, és elkészítette négy európai nagyváros – Róma, Párizs, Madrid és Milánó – hőtérképét az adott időszakban. A NASA bolygókutató központja, a pasadenai Jet Propulsion Laboratórium által kiadott közlemény szerint a négy város esetében június 27-én és 28-án mérte a földfelszíni hőmérsékletet az ECOSTRESS (Ecosystem Spaceborne Thermal Radiometer Experiment on Space Station). A NASA honlapján közzétett hőtérképeken a melegebb térségek vörös, a hűvösebbek kék színűek. A felvételek jól jelzik,…
Olvass tovább>>Rejtély a marsi légkör ingadozó metánszintje
A korábban mérteknél háromszor több metánt észlelt a múlt héten a Mars légkörében a NASA Curiosity nevű marsjárója, a hétvégén megismételt mérések azonban kimutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint, egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszintnél – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. Ez azt jelzi, hogy a múlt héten mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint…
Olvass tovább>>A NASA-nak 20-30 milliárd dollárra van szüksége Hold-programjához
Az amerikai űrkutatási hivatalnak 20-30 milliárd dollárra lesz szüksége a következő öt évben Hold-programjának megvalósítására – közölte Jim Bridenstine, a NASA igazgatója a CNN amerikai hírtelevízióval. Ez azt jelenti, hogy a NASA jelenlegi évi mintegy húszmilliárd dollárra rúgó költségvetését éves szinten négy-hat milliárd dollárral kell kiegészíteni – tette hozzá. Ez az első alkalom, hogy a NASA nyilvánosságra hozta Artemis nevű Hold-programjának becsült költségét, a május végén bemutatott misszió célja fenntartható jelenlétet létrehozni a Holdon. A NASA célul tűzte ki, hogy a következő öt éven belül az Artemis program keretében ismét űrhajósokat…
Olvass tovább>>Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre az Ultima Thule
Összeütköző apróbb sziklákból jöhetett létre a különleges alakú Ultima Thule kisbolygó. Új elemzések szerint az égitest rotáló mozgást végző apró kőzetfelhők összeolvadásának eredményeként formálódó két objektum összeütközésekor alakult ki. A két objektum a Naprendszer korai időszakában lassan olvadt eggyé, így alakult ki a tudósok által korábban hóemberhez, majd inkább mézeskalács-figurához hasonlított égitest. Az új ismereteket a NASA kutatói a héten mutatták be a texasi Woodlandsben tartott 50. űrkutatási konferencián. A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől, ez a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestje. A kisbolygóövben mintegy…
Olvass tovább>>A Roszkoszmosz vezérigazgatója kész fogadni a NASA vezetőjét
Kész fogadni következő oroszországi látogatásakor Jim Bridenstine-t, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatóját Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója, függetlenül attól hogy az amerikai tisztségviselő visszavonta az orosz állami űripari vállalat első emberének meghívását. Ezt Rogozin az RBK című orosz gazdasági napilapban csütörtökön megjelent interjújában jelenttette ki. „Kész vagyok fogadni Jim Bridenstine hivatalvezetőt Oroszországban, akivel most meg kell beszélnünk, hogyan tovább” – fogalmazott. Rogozin a korábbi tervek szerint Bridenstine meghívására, februárban utazott volna az Egyesült Államokba, annak ellenére, hogy ott „feketelistán” szerepel a Krím félsziget 2014-ben történt orosz elcsatolásában – akkor miniszterelnök-helyettesi…
Olvass tovább>>Elkezdte küldeni az adatokat a Parker amerikai napszonda
Elkezdte küldeni az adatokat az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe űrszondája, amely november elején ért a legközelebb a Naphoz – írta a BBC. Az elküldött adatok között szerepel egy felvétel, amelyen a csillagból nagy energiával kilövellt gáz – a plazma – látható, a gázcsóva alatti fénylő pont a Jupiter bolygó. A képen feltűnő kis sötét foltok oka a kép készítésének módja. A Parker űrszonda WISPR (Wide-Field Imager for Solar Probe Plus) elnevezésű kamerája a Nap felszínétől 27,7 millió kilométerről készítette a felvételt november 8-án, az űrszonda vastag, csaknem 12…
Olvass tovább>>Az éves globális csapadékmennyiség fele mindössze 12 nap alatt esik le
Az évente mért globális csapadékmennyiség fele jelenleg mindössze 12 nap alatt esik le – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint a század végére az esőzések és havazások eloszlása valószínűleg még aránytalanabbá válik, amelynek eredményeként az éves csapadékmennyiség fele 11 nap alatt fog leesni. Korábbi tanulmányok azt mutatják, hogy az éghajlat melegedése nyomán a jövőben várhatóan erősödni fognak a szélsőséges időjárási események és valamelyest emelkedni fog az éves átlagos csapadékmennyiség. A szakemberek azonban még mindig kutatják a két tendencia közötti kapcsolatot – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez a tanulmány…
Olvass tovább>>A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás
A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint…
Olvass tovább>>