A fülviaszból kimutatható a kortizol nevű stresszhormon szintje – állapították meg a kutatók, akik szerint a módszer segítheti a depresszió vagy a stresszel összefüggő állapotok jobb diagnosztizálását és kezelését. A kortizol egy olyan hormon, amely stressz hatására figyelmeztetőjeleket küld az agynak és ilyenkor a szervezet csaknem összes rendszerét képes befolyásolni, az immunrendszertől kezdve az emésztésen át az alvásig – írja a BBC. A különböző zavarokban, például a szorongásban és a depresszióban játszott szerepe azonban nem teljesen ismert. A University College London pszichiátere, Andres Herane-Vives azt vizsgálja, hogy mit jelezhet a…
Olvass tovább>>Címke: nagy-britannia
Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak
Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…
Olvass tovább>>Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik
A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…
Olvass tovább>>Az óriásfogú őscápa méreteit állapították meg tudósok
A Meg – Az őscápa című hollywoodi filmből ismert óriásfogú cápa (Otodus megalodon) méreteit állapította meg egy brit tanulmány. A tudósok szerint a 23-3 millió évvel ezelőtt élő őscápa 16 méter hosszú lehetett. A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit. A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy…
Olvass tovább>>A világjárvány miatti korlátozások több tízezer idő előtti halált előzhettek meg
A világjárvány megfékezésére hozott korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, ez több tízezer idő előtti halálozást előzhetett meg Európában és Kínában – állapította meg egy új kutatás. A The Lancet Planetary Health tudományos lapban közölt tanulmány készítői, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai megállapították, hogy februárban és márciusban Kínában példátlanul, 29,7 százalékkal, Európában február 21. és május 17. között 17,1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés mértéke. A legfeljebb 2,5 mikron méretű (PM2,5) szállóporszemcsék az ipar és a közlekedés kibocsátói, a bozóttüzek, valamint a szennyező vegyi anyagok reakciói révén kerülnek a levegőbe.…
Olvass tovább>>Nem az iskola, hanem a szülői hatás szerepe a döntő a matektanulásban
Nem az iskola, hanem a szülői hatás játssza a döntő szerepet a gyerek sikeres általános iskolai matematikatanulásában – állapította meg a Sussexi Egyetem friss kutatása. Az egyetem pszichológusai szerint a kisdiák matematikai sikerének sokkal erősebb előrejelzői a szülők saját tanulmányai és a gyerekkel kialakított kapcsolatuk, mint a gyereknek az iskolához vagy egyes tanárokhoz fűződő érzései. A tanulmány szerzőit meglepte, hogy az általános iskolások körében nincs szignifikáns kapcsolat az iskola és a tanítóhoz köthető képességek, valamint a matematika elsajátítása között. A pozitív iskolai légkör, a szeretetteljes diák-tanító kapcsolat és a tanár…
Olvass tovább>>Huszonkétezer fontért kelt el Sir Isaac Newton lomtalanításkor előkerült műve
Huszonkétezer fontért (8,6 millió forintért) cserélt gazdát Sir Isaac Newton korszakalkotó műve, A természetfilozófia matematikai alapjai című könyv első angol nyelvű kiadásának egy példánya. A ritkaságnak számító két kötet egy dél-walesi ház könyvespolcáról került elő, amikor a tulajdonosok lomtalanításba kezdtek a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt – írja a BBC hírportálja. Az aukciót bonyolító Dominic Winter Auctioneers munkatársa, Chris Albury „kis híján leesett a székről”, amikor rájött, hogy mit tart a kezében. „Nem a világ legjobb minőségű példánya, de teljes”- mondta a cirencesteri aukciósház árverés-vezetője. A könyvet egy New York-i licitáló vásárolta…
Olvass tovább>>Shakespeare utolsó drámájának ritka kiadását találták meg Spanyolországban
Shakespeare utolsó drámájának egy ritka kiadását találták meg Spanyolországban. A Két nemes rokon című, 1634-ben kiadott színművet Shakespeare John Fletcherrel együtt írta. A darabot az egykori madridi Skót Katolikus Kollégium könyvtárában egy kutató találta Adam Smith skót közgazdász munkái után nyomozva – számolt be róla a BBC News. A XVII. században a madridi szeminárium fontos tárháza volt az angol nyelvű irodalomnak a spanyol értelmiség számára. A Két nemes rokon című darab egy olyan kötetben szerepelt, amely számos, 1630 és 1635 között kinyomtatott angol nyelvű drámát tartalmazott. John Stone, a Barcelonai Egyetem…
Olvass tovább>>Mégis Rembrandt festhette a hamisítványnak elkönyvelt szakállas portrét
Rembrandt műterméből származik, és valószínűleg maga a mester festette azt a kisméretű, szakállas férfiportrét, amelyet korábban hamisítványnak tartottak és egy oxfordi múzeum raktárába száműztek. A The Guardian vasárnapi beszámolója szerint az oxfordi Ashmolean Múzeum a héten állítja ki az 1630 körül készült Szakállas férfiportré című festményt. A szomorú, idős férfit ábrázoló portréról 1981-ben állapították meg a Rembrandt-műveket hitelesítő szakértők, hogy nem a művész festette. An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora felidézte, hogy a kérdésben döntő Rembrandt Research Project szakértői úgy vélték, feltehetően egy Rembrandt stílusát másoló festőtől származik…
Olvass tovább>>Retro: Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek
Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták – adta hírül a BBC News. A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz. Nagy-Britanniában a Boxgrove lelőhelynek nincs párja, a régészek több száz kő eszközt találtak ott állatcsontokkal együtt, amelyek ötszázezer évesek.…
Olvass tovább>>Százmillió éves meteoritkrátert fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában
Százmillió éves meteoritkráterre bukkantak aranyásás közben Nyugat-Ausztrália távoli vidékén. A becsapódási krátert Ausztrália harmadik legnagyobb aranybányász cégének egyik földbirtokán fedezték fel – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. Nagyjából öt kilométeres átmérőjével az Ora Banda kráter – így hívják a települést, amelynek szomszédságában felfedezték -, az egyik legnagyobb meteoritkráter a Földön. A szakemberek modern technikákat, köztük elektromágneses vizsgálatot alkalmazva térképezték fel a szabad szemmel egyébként nem látható krátert. Jayson Meyers geológus és geofizikus jelentősnek és váratlannak nevezte a felfedezést. A szakember szerint a krátert egy rendkívül sík vidéken fedezték…
Olvass tovább>>Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét
Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…
Olvass tovább>>A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint
Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. „Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az…
Olvass tovább>>Az egészségi állapotot is figyelembe kell venni az elhízottság megállapításánál
Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli – számolt be róla a BBC. A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat. „Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes…
Olvass tovább>>Genetikai vizsgálatokkal fedik fel a denevérek „szuperimmunitását”
Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tagjai hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genomját szekvenálták (a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása). A kutatók összevetették a denevérek genetikai rajzát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az „élet fáján” – írja a BBC hírportálja. A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni…
Olvass tovább>>Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban
Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban. A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg – írja online kiadásában a The Guardian. A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a XIII. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet. Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban,…
Olvass tovább>>Egy XVI. századi ír hős földi maradványai után kutatnak Spanyolországban
Egy XVI. századi ír klánfőnök földi maradványai után kutatva végeznek ásatásokat a régészek a spanyolországi Valladolid egyik utcájában. „Vörös” Hugh O’Donnell az O’Donnell-klán vezetője volt. A dinasztia székhelye a mai északnyugat-írországi Donegal megyében volt – írja a BBC. Némi spanyol segítséggel Vörös Hugh számos jelentős győzelmet aratott I. Erzsébet angol királynő seregei felett és a többi klánnal szövetkezve komoly fenyegetést jelentett az angolok uralmára Írországban. Az angol győzelemmel zárult, 1601-1602-es kinsale-i csatát követően Vörös Hugh Spanyolországba ment, ahol nem sokkal később, valamivel a harmincadik születésnapja előtt meghalt. Testét a valladolidi királyi palotába…
Olvass tovább>>Robotséfet tanítottak meg omlettet készíteni kutatók
Mérnökök egy csoportja megtanított egy robotot omlettet készíteni egészen a tojások feltörésétől az elkészült étel tányérra helyezéséig, és még azt is sikerült elérniük, hogy jó ízű ételt készítsen. A Cambridge-i Egyetem kutatói, akik a Beko háztartásigép-gyártó céggel együttműködve gépi tanulást használtak a robot kiképzéséhez, az IEEE Robotics and Automation Letters című folyóiratban mutatták be eredményeiket, amelyek online is elérhetők lesznek a virtuális IEEE nemzetközi robotikai és automatizálási konferencián (ICRE2020) – olvasható az egyetem honlapján. A sci-fi írók, futuristák és tudósok évtizedek óta áhítoznak robotséfre. A mesterséges intelligencia fejlődésével különböző cégek…
Olvass tovább>>Őrült bestia: az utolsó dinoszauruszok korában élt egy különös emlős
Az utolsó dinoszauruszok korában, mintegy 66 millió éve élt egy különös, macskaméretű emlősállat Madagaszkáron – írja a BBC. A Denveri Természettudományi múzeum kutatói a fajt a Nature tudományos lap friss számában mutatták be. Az állat maradványainak felfedezése megkérdőjelezi azt a korábbi feltételezést, hogy evolúciójuknak ebben a korai szakaszában az emlősök általában elég kicsik, nagyjából egérméretűek voltak. A kutatók szerint a most bemutatott egyed három kilogrammos lehetett, és amikor elpusztult, még nem érte el felnőttkori méretét. Az Adalatherium hui rendszertani nevű őslény – úgy vélik – üregi állat volt, neve görög és…
Olvass tovább>>Egy kicsiny rákféle négy nap alatt lebontja a mikroműanyagot
Egy kicsiny rákféle képes lebontani a mikroműanyagot egy sejtnél kisebb méretűvé 96 óra alatt a Corki Egyetem (UCC) kutatói szerint. Mindeddig főként lassú fizikai folyamatoknak, mint a napfény és a hullámzás tulajdonították a műanyagok lebomlását, amely évekbe, évtizedekbe telhet. Az írországi kutatók a kétcentiméter hosszú bolharákot (Gammarus duebeni) tanulmányozva arra a nem várt eredményre jutottak, hogy a kicsiny rákféle nemcsak elfogyasztja a mikroműanyag szemcséket, de hihetetlenül gyorsan lebontja nanoműanyaggá. Teljesen váratlan volt felfedezésünk – mondta Alicia Mateos-Cárdenas, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezetőszerzője. „Amikor három éve elkezdtem ezt…
Olvass tovább>>