Címke: nagy-britannia

A mai Wales területén állt kőépítményből származhatnak a Stonehenge kövei

~
megalit

Egy több ezer évvel ezelőtt, a mai Wales területén emelt, kör alakú építmény része lehetett a Stonehenge néhány kőtömbje. A szakemberek a pembrokeshire-i Preseli-hegységben tárták fel a Waun Mawn nevű kör alakú építmény maradványait – írja a BBC News. A walesi kőkör, amely a harmadik legnagyobb ilyen típusú építmény Nagy-Britanniában, 110 méter átmérőjű, pontosan akkora, mint a Stonehenge-et körülvevő árok, és mindkét építményt a nyári napfordulókor felkelő naphoz igazították. A világörökségi helyszín monolitjainak egy részét ugyanabból a kőtípusból faragták, mint azokat a tömböket, amelyek még mindig állnak a walesi lelőhelyen. A Stonehenge egyik…

Olvass tovább>>

Koraközépkori kincsek tömkelegére bukkantak a Cambridge-i Egyetem területén

~
régészet, sír, csontváz

A térség római kor utáni életébe ad értékes betekintést azoknak a koraközépkori kincseknek a tömkelege, amelyekre a Cambridge-i Egyetem lebontott diákszállásai alatt talált sírokban bukkantak régészek. A szakemberek „az évszázad felfedezésének” minősítették a leleteket, mondván ez a kora középkori temető az angolszáz régészet egyik legizgalmasabb felfedezése a XIX. század óta – adta hírül a The Guardian. A King’s College régészei által feltárt kiterjedt temetőben több mint hatvan sírt találtak, amikor lebontották az egyetem 1930-as években épült épületcsoportját az angliai város nyugati részében, hogy új modern campust építsenek. A sírokból mintegy…

Olvass tovább>>

Repülőről indított rakétával állított pályára műholdakat a Virgin Orbit

~
Virgin Orbit

Repülőgép szárnyai alól indított rakétájával állított pályára műholdakat Richard Branson űrvállalkozása, a Virgin Orbit. A BBC hírportáljának beszámolója szerint vasárnap a milliárdos egy régi 747-esének szárnya alól lőtték ki a rakétát, mely tíz kis műholdat szállított. Ez volt az első alkalom, hogy repülőgépről sikerrel lőttek ki űrrakétát. A Virgin csapata már tavaly májusban megpróbálkozott vele, ám akkor a Newton-3 motornak folyékony oxigént szállító rendszer hibája miatt a kísérlet meghiúsult. Vasárnap a rendszer hibátlanul működött. A Cosmic Girlnek nevezett, módosított 747-es a kaliforniai Mojave sivatagból szállt fel helyi idő szerint 10.50 órakor…

Olvass tovább>>

Megmentenék a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat

~
Amorphophallus titanum

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől. A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. „Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással” – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a…

Olvass tovább>>

Először számoltak meg elefántokat a világűrből

~
Olga Isupova

Először sikerült megszámolni állatokat mesterséges intelligenciával összekapcsolt műholdkamerákkal nagy kiterjedésű földrajzi térségében, ami fontos lépés a veszélyeztetett fajok populációinak megfigyelése terén. A kutatók a 2014-ben felbocsátott Worldview 3 műhold nagy felbontású kameráit használták, hogy afrikai elefántok vándorlását figyeljék meg erdőkben és a szavannákon. Az automata rendszer ugyanolyan pontossággal érzékelte az állatokat, mint amilyen pontosságot emberi megfigyeléssel lehet elérni – idézte a Bathi Egyetem közleményét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő-hírportál. A projektet az Oxfordi Egyetem és a hollandiai Twentei Egyetem együttműködésében valósították meg. Az érzékelés folyamatát lehetővé tevő algoritmust a Bathi Egyetem számítógépes…

Olvass tovább>>

Szeressük a tengeri füveket!

~
Neptun-labda

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…

Olvass tovább>>

Új ásványt fedeztek fel egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor

~
kernowite

Új ásványt fedeztek fel brit tudósok egy Cornwallban 220 éve kibányászott kőzet vizsgálatakor. A sötétzöld ásvány a kernowite nevet kapta Cornwall helyi nyelvjárásban használt neve, a Kernow nyomán – számolt be a BBC News. Az új ásványt a brit Természettudományi Múzeum ásványkutatója, Mike Rumsey által vezetett kutatócsoport fedezte fel a múzeum gyűjteményében 1964 óta megtalálható egyik kőzetminta vizsgálatakor, amely a St Day-i Wheal Gorland bányából származik. Az ásványkutatók évszázadokig abban a hitben voltak, hogy a zöld kristály egy másik ásvány, a lirokonit (lencseérc) változata, de Rumseyék rájöttek, hogy az általuk elemzett ásványnak…

Olvass tovább>>

Tizenkét új mélytengeri fajt fedeztek fel az Atlanti-óceánban

~
tengeri szörny

Legkevesebb 12 eddig ismeretlen mélytengeri fajt fedeztek fel a kutatók az elmúlt csaknem öt évben az Atlanti-óceánban. Az Atlas nevű projektben részt vevő szakemberek szerint az újonnan felfedezett állatokra már most fenyegetést jelenthet az éghajlatváltozás. Az elnyelt szén-dioxid miatt az óceán egyre savasabbá válik, ami különösen nagy veszélyt jelent a korallok meszes vázára – írja a BBC News. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy még van remény ezeknek a különleges fajoknak és természetes élőhelyeiknek a megóvására. A 12 új mélytengeri faj felfedezése mellett a kutatócsoport körülbelül 35 esetben azonosított már ismert fajokat…

Olvass tovább>>

Több mint 500 új fajt azonosítottak brit kutatók tavaly

~
Méh

Tavaly 503 új fajt azonosítottak a londoni Természettudományi Múzeum kutatói – írja a The Guardian online kiadásában. Az új élőlények között a pillangóktól a majmokig a legkülönfélébb fajok képviseltetik magukat. Felfedeztek például egy mianmari majomfajt, egy ganajtúrófélét Új-Guineában és egy új hínárfajt a Falkland-szigeteken. A múzeum munkatársai 2020-ban nevet adtak eddig ismeretlen zuzmóknak, darazsaknak, kacslábú rákoknak, apró tarantuláknak és tüdőtlen szalamandráknak. „Egy olyan évben, amikor a biomassza globális tömege kisebb, mint az ember termelte tárgyak tömege, olyan, mintha azt kellene minél előbb dokumentálnunk, amit elveszítünk. Az 503 újonnan felfedezett faj emlékeztet…

Olvass tovább>>

Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók

~
thecodontosaurus

Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően. A szakemberek fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták egy Thecodontosaurus agyát – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió. A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt. A kutatók az 1800-as években feltárt nagy méretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat. Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy…

Olvass tovább>>

Misszió indul az A68a jéghegy tanulmányozására

~
A-68A jéghegy

Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást. Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg – írja a BBC. Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet…

Olvass tovább>>

Az elefántok pusztulásáról tanúskodik egy több száz éve elsüllyedt hajó rakománya

~
elefánt

Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya – számolt be egy új kutatásról a BBC hírportálja. A Current Biology című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői az 1533-ban a mai Namíbia vizein elsüllyedt kereskedőhajó, az Indiába tartó Bom Jesus és rakománya maradványait vizsgálták meg. A roncsot véletlenül találták meg egy part menti, tenger alatti gyémántbányában. Ez a legrégebbi feltárt hajóroncs Afrika déli partjainál. A elefántcsont (vagyis tülök) csak egy része volt a hatalmas, értékes rakománynak, amelyben rézöntvényeket, arany és ezüst pénzérméket, valamint személyes holmikat és navigációs eszközöket…

Olvass tovább>>

Halvány esély: talán fennmaradhat a világ legritkább főemlősfaja

~
hajnani gibbon

A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel, a pár új reményt jelent a világ legveszélyeztetettebb főemlősfajának fennmaradására – írta a BBC. Az erőirtás és az orvvadászat a kihalás szélére sodorta a fajt, mely ma már csak a kínai Hajnan-szigeten él vadon. Az 1950-es években kétezerre becsülték a számukat, az 1970-es évekre már csak kevesebb mint tíz maradt belőlük. A legutóbbi egyedszámlálás szerint populációjuk megháromszorozódott, a több mint harminc állat öt különböző családi közösségben él. A törékeny populáció a hongkongi Kadoorie Farm és Botanikus…

Olvass tovább>>

Huszonnyolc britről nevezik el az Antarktisz néhány hegyét és gleccserét

~
Antarktisz

Az Antarktisz nagyközönséggel való megismertetésében, védelmében és tanulmányozásában kulcsszerepet játszó 28 brit nevét fogja viselni ezentúl a jeges kontinens néhány hegye, gleccsere és öble. A nagy-britanniai Antarktiszi Helységnév Bizottság a földrész felfedezésének 200. évfordulóját ünnepelve döntött úgy, hogy a sarkvidékekkel kapcsolatos tudományos ismeretek gyarapításában úttörő szerepet játszó szakemberekről nevezi el az eddig csupán koordinátáik alapján ismert helyszíneket – olvasható a BBC hírportálján. A listán szerepel Jonathan Shanklin, az ózonlyuk egyik felfedezője, akinek a nevét az Antarktiszi-félsziget egyik gleccsere fogja viselni a jövőben. Egy fokot neveznek el Alastair Fothergillről, aki egyebek…

Olvass tovább>>

Megvannak az Artemis-programba beválogatott űrhajósok

~
Artemis

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán bejelentette a 2024-ben induló Artemis holdmissziójába beválogatott űrhajósok első csoportját: a 18 asztronauta között fele-fele arányban vannak nők és férfiak. A kiválasztott űrhajósok névsorát Mike Pence amerikai alelnök ismertette a Nemzeti Űrtanács találkozóján a floridai Kennedy Űrközpontban – írja a BBC. A 18 asztronauta között vannak olyanok, akik már jártak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és olyan újoncok is, akik még sosem voltak az űrben. A szerdai rendezvényen felszólaló Jim Bridenstine, a NASA igazgatója elmondta, hogy ez csupán az első csoportja az Artemis program asztronautáinak.…

Olvass tovább>>

Egy dollárért hozat kőzetmintát a Holdról a NASA

~

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy dollárt, vagyis 294 forintot fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről – írja a BBC. A Lunar Outpost egyike annak a négy vállalatnak, amellyel a NASA külön-külön szerződést kötött – 25 001 dollár összértékben – holdi regolit (holdi talaj) begyűjtésére. A NASA az Artemis elnevezésű programjában fogja használni a begyűjtött mintákat. A programmal az Egyesült Államok 2024-ig újra embert akar juttatni a Holdra. A mostani kezdeményezés üzleti modellt akar megteremteni a Földön túli erőforrások kinyerésére,…

Olvass tovább>>

Felelőtlenség: Charles Darwin két jegyzetfüzetét húsz éve nem találják

~

Húsz éve nem találják Charles Darwin (képünkön) két, több millió fontot érő jegyzetfüzetét – jelentette be a Cambridge-i Egyetem Könyvtára. Az egyik jegyzetfüzet tartalmazta a XIX. századi természettudós híres életfájának vázlatát, amely a fajok közötti evolúciós kapcsolatot mutatta be. A kézírásos jegyzetfüzetek után hosszú ideig széleskörű kutatás folyt, de a könyvtár most arra a megállapításra jutott, hogy valószínűleg ellopták az értékes dokumentumokat. Ezért az intézmény a nyilvánossághoz fordult segítségért. Jessica Gardner, az egyetem könyvtárosa a BBC Newsnak elmondta, hogy már minden követ megmozgattak, hogy kiderítsék, mi történt a füzetekkel. A…

Olvass tovább>>

A koronavírus-járvány alatti álmokat gyűjti a London Múzeum

~
álom

A koronavírus-járvány alatti álmaik megosztására kérte fel a brit főváros lakóit a London Múzeum, amely a kanadai Nyugat-Ontariói Egyetemmel együttműködve nyitja meg gyűjteményét az álmok előtt. Foteini Aravani, az intézmény digitális tartalommal foglalkozó kurátora szerint a Guardians of Sleep (Álmok őrzői) elnevezésű projekt a múzeum azon törekvései közé tartozik, hogy elmesélje, miként élte meg a brit főváros a járványt – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. „Az alvás – és az alvásmintánk – volt az egyik első dolog, amely csaknem azonnal megváltozott a lezárásokat követően” – mondta…

Olvass tovább>>

A pteroszauruszok egy rejtélyes új faját fedezték fel

~
pteroszaurusz

A pteroszauruszok egy eddig ismeretlen faját azonosította az angliai Portsmouth-i Egyetem egyik hallgatója több mint 100 évvel ezelőtt felfedezett ősmaradványok átvizsgálásakor. Roy Smith a Cambridge-i Egyetem Sedgwick Földtudományi Múzeumában, valamint a Brighton és Hove-i Booth Természettudományi Múzeumban őrzött fosszíliákat elemezte – írja a BBC hírportálja. Ezeket az ősmaradványokat a cambridgeshire-i mocsaras Fens-vidék egyik lelőhelyén fedezték fel munkások 1851 és 1900 között. A fosszíliák egy részét annak idején cápagerincnek vélték, Smith azonban rájött, hogy valójában fogatlan pteroszauruszok állkapocstöredékeiről van szó. A doktorandusz szerint a fosszílián látható aprócska lyukakban idegek futottak, amelyek…

Olvass tovább>>

Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban

~
Trachypithecus popa

A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni – írja a BBC. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni. A szakemberek most London, Leiden, New York és…

Olvass tovább>>