Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez

elefánt

Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…

Olvass tovább>>

Modellezték a koronavírus-fertőzés kockázatát irodákban és iskolákban

iskola

Mivel a pandémia miatti karantén feloldása után egyre több munkavállaló és diák tér vissza az irodákba és iskolákba, brit kutatók új modellt dolgoztak ki a levegőben terjedő koronavírus-fertőzés kockázatának előrejelzésére az ilyen környezetben. A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leeds-i Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxidtartalmából és a jelenlévők létszáma alapján jósolja meg, hogy hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes, de fertőző kolléga. A modell szerint a jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a…

Olvass tovább>>

Elkezdődött a Stonehenge restaurálása

A303 Stonehenge

Megkezdődtek az angliai Stonehenge restaurálási munkálatai, amelyek célja, hogy az ősi építmény az elkövetkező generációk számára is lenyűgöző élményt nyújtson. Az erózió, az éghajlati vészhelyzet okozta szélsőséges időjárás és az 1950-es években végzett nem megfelelő javítások rányomták bélyegüket a 4500 éve álló kultikus helyre. Különösen a kör ikonikus formáját alakító nehéz, vízszintesen elhelyezett kövek szorulnak restaurálásra. Az utóbbi hatvan évben első alkalommal fogtak ilyen nagyszabású felújítási projektbe a Stonehenge-nél. A mély repedések és lyukak kijavításához állványzatokat állítottak fel. Gondot fordítanak arra a 122-es számú kőre is, amely 1900-ban esett le,…

Olvass tovább>>

Zsugorodnak a hollandok

tornasor

Évtizedek óta a holland férfiak és nők a világ legmagasabb emberei, ám az utolsó generáció átlag egy centiméterrel kisebb az előzőnél, kutatók ennek okát a szegényebb étrenddel magyarázzák. 1958 óta a hollandok álltak a világ legmagasabb embereinek listája élén, a holland statisztikai hivatal legújabb adatai szerint azonban egy átlagos 19 éves holland férfi 182,9 centiméter, egy holland nő 169,3 centiméter volt 2020-ban, azaz a 2001-ben születettek férfiak egy centiméterrel alacsonyabbak voltak, mint az 1980-ban született férfiak, ugyanezen korosztályú nők pedig 1,4 centiméterrel lettek alacsonyabbak. ” A csökkenés csak részben függ…

Olvass tovább>>

Eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel Angliában

Cookham

Egy eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel a Readingi Egyetem régészei a dél-angliai Cookham faluban. Bár történelmi dokumentumokban említés található a VIII. századi kolostor létezéséről, annak pontos helye rejtély volt, a történelmi feljegyzések szerint Cynethryth királyné, Mercia uralkodójának, Offának a felesége volt a kolostor elöljárója. A régészek a falu Szentháromság templomának kertjében folytattak feltárásokat, és fából készült épületek maradványait és a kolostor lakói által használt eszközöket találtak. „Cookham eltűnt kolostora mindig a történészek érdeklődésének középpontjában állt, pontos helyéről számos elméletet állítottak fel. Erre a rejtélyre akartunk egyszer s mindenkorra fényt…

Olvass tovább>>

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok

Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben – közölte a Cambridge-i Egyetem. A The Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók az új típusú exobolygókat hycean bolygóknak, azaz hidrogénben gazdag légkörű, forró, óceán-borította bolygóknak nevezték el, amelyekből szerintük jóval több van és jóval inkább megfigyelhetők, mint a Földhöz hasonló bolygók. Az exobolygók a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygók. A Földön kívüli élet után kutatva a csillagászok olyan…

Olvass tovább>>

Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában

Afrika szavanna

Természetes környezetük mintegy kilencven százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint. A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján. Mintegy ötven egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia

agy

Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát. A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait. „Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC…

Olvass tovább>>

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét

agy

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora…

Olvass tovább>>

Stadionméretű ballon segíti a csillagászokat az űr vizsgálatában

SuperBIT ballon

Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében. A ballon révén kristálytiszta felvételek készíthetők az űrről egy Föld körül keringő teleszkóp – például a Hubble – költségeinek töredékéért. Az eszköz egy egyszerű héliumos ballon, amely azonban negyven kilométerrel a Föld felszíne fölé képes emelkedni, és teljesen felfújt állapotában futballstadion-méretű – írja a The Guardian. Az amerikai, brit és kanadai kutatók által kifejlesztett SuperBIT (szupernyomású ballonalapú képalkotó teleszkóp) célja, hogy kombinálja a felszíni és a Föld körüli pályán vizsgálódó csillagászat előnyeit. A felszíni teleszkópok nehézségeit…

Olvass tovább>>

A Vénusz felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy élet keletkezhessen

Vénusz

A Vénusz bolygó felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja. A belfasti Queen’s University tanulmánya, mely a Nature Astronomy című szaklap friss számában jelent meg, nem tartja lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet,…

Olvass tovább>>

Folytathatja tudományos működését a Hubble űrteleszkóp

Hubble űrteleszkóp

Folytathatja normál tudományos működését a Hubble űrteleszkóp, miután az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakembereinek a múlt héten sikerült távolról orvosolniuk a fedélzeti számítógép problémáját. A Hubble fedélzeti számítógépe június 13-án állt le, ekkor valamennyi csillagászati megfigyelést leállították. A tudományos műszerek biztonsági módra váltottak, amelyben a nem létfontosságú rendszerek leállnak – írja a BBC. A szakemberek kezdetben azt gyanították, hogy a probléma forrása egy 1980-as években készült számítógép. De mivel a backup számítógép is leállt, a marylandi Goddard Űrközpont repülésirányítói utóbbira és egy áramszabályozó egységre (PCU) irányították figyelmüket. Múlt hét csütörtökön sikerült…

Olvass tovább>>

Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén

A fukusimai atomerőmű katasztrófájának körzetében lévő elhagyott településeken a vaddisznók vették át az uralmat. Egy genetikai kutatás szerint a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel keveredtek. Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-mintákból állapította meg, hogy a lakatlan zónában a vaddisznók és a házisertések szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek. Az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál, de az invazív házisertésfaj genetikai hatása kimutatható – mondta el a kutató. A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették – idézte fel…

Olvass tovább>>

Michelangelo ujjlenyomatát találhatták meg egy ötszáz éves szobron

Michelangelo

Michelangelo Buonarroti ujjlenyomatát találhatták meg egy kis viaszszobron – közölték a londoni Victoria & Albert Múzeum szakértői. Az ujjlenyomatot egy sötét vörös színű szobrocskán fedezték fel, amely egy nagyobb, befejezetlen márványszobor előtanulmányaként készült. Az ötszáz éves viaszszobor, amely A rabszolga címet kapta, II. Gyula pápa római síremlékének figuráihoz készült tanulmány volt. A szobor egy fiatal, kezeit az arca előtt összefonó aktot ábrázol – írja a CNN. A múzeum szerint a tervezett szobor a pápa végső nyughelyére szánt több mint negyven életnagyságú figura között volt. Michelangelo elkezdett dolgozni egy nagyobb márványváltozaton,…

Olvass tovább>>

Római kori kivégzések áldozatainak maradványait tárták fel Angliában

csontváz

Lefejezett holttestek egy csoportjára bukkantak egy temetkezési helyen Angliában, az áldozatok valószínűleg római kori kivégzések áldozatai – közölték brit régészek. A szokatlanul nagyszámú lefejezett holttestre egy egykoron katonai ellátmányt biztosító gazdaság területén bukkantak a cambridgeshire-i Somershamban. Több áldozat térdelt, amikor hátulról karddal lefejezték – adta hírül a BBC honlapja. Az áldozatok 33 százalékát kivégezték – közölte Isabel Lisboa régész. A régészek három temetőt tártak fel 52 sírral, amelyekből 17-ben volt lefejezett áldozat. Egyiküket, egy idősebb nőt még halála előtt meg is kínozták vagy halála után megcsonkították. Az áldozatok fejét lábfejükhöz vagy…

Olvass tovább>>

Drasztikusan csökkentette a dengue-lázas esetek számát a vírust terjesztő szúnyogok megfertőzése

Wolbachia

Hetvenhét százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma egy úttörő vizsgálatban, amely során a kutatók baktériummal fertőzték meg a vírust terjesztő szúnyogokat. Fél évszázaddal ezelőtt még kevesen hallottak a dengue-lázról, 1970-ben mindössze kilenc ország küzdött súlyos járványkitöréssel, ma már azonban évente 400 millióra rúg a fertőzések száma – írja a BBC hírportálja. A dengue-lázat „csonttörő láznak” is nevezik, mivel erős fájdalmat okozhat az izmokban és a csontokban. Az indonéziai Yogyakartában végzett mostani vizsgálatban Wolbachia (képünkön) baktériumokkal fertőzték meg a szúnyogokat. A kutatók egyike, Katie Anders „természetes csodatevőnek” nevezte ezeket a mikroorganizmusokat, amelyek nem…

Olvass tovább>>

A tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható CT-vel egy brit kutatás szerint

tüdő röntgen

A brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára készült kutatás szerint a tüdő rákos daganatainak hetven százaléka korai stádiumban kimutatható CT-vizsgálattal – számolt be a The Guardian. A kutatók szerint sok ezer ember életét lehetne évente megmenteni a CT-szűréssel. A dohányzók és a leszokott dohányosok szűrése ugyanis még kezdeti stádiumában kimutathatná a tüdőrákot, amely Nagy-Britanniában a vezető halálokok közé tartozik. Az országban évente 48 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak. A betegség miatt évente 35 ezren hunynak el. A szakértők azt kérik a brit kormánytól, hogy tegye rutinná a dohányosok és leszokott dohányosok…

Olvass tovább>>

Mozart zenéje jót tesz, Haydn-é árt az epilepsziásoknak

Mozart

Antiepileptikus hatással van az agyra Mozart zenéje, és lehetséges kezelést jelenthet az epilepsziás rohamok megelőzésére egy új kutatás szerint, amelyet az Európai Neurológiai Akadémia 7. virtuális kongresszusán mutattak be. A kutatók szerint a zene akusztikus sajátosságai idézik elő ezt a hatást. Az osztrák zeneszerző híres két zongorára írt szonátájának (k448) hallgatása 32 százalékkal csökkentette az epileptiform kisüléseket. Ezek az agyi elektromos hullámok okozhatják az epilepsziás rohamokat, amelyek ideiglenesen hatással vannak az agy működésére. A csehországi Brnóban lévő Masaryk Egyetem és Szent Anna Kórház Epilepsziás Centrumának professzora, Ivan Rektor vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

Rejtett beírásokat fedeztek fel Boleyn Anna imakönyvében

Boleyn Anna imakönyve

Rejtett beírásokat fedeztek fel az imakönyvben, amelyet Boleyn Anna, VIII. Henrik angol király második felesége olvasott kivégzése előtt. Anna volt az első angol királyné, akit kivégeztek, miután bűnösnek találták házasságtörésben, vérfertőzésben és felségárulásban. VIII. Henrik parancsára végezték ki 1536. május 19-én. Hóráskönyve azonban több száz évvel később előkerült William Waldorf Astor gyűjteményéből, aki 1903-ban megvásárolta a Hever-kastélyt, ahol Anna gyerekkorát töltötte. A könyv ma is itt látható. Kate McCaffrey, a kastély volt dolgozója, a Kenti Egyetem végzős hallgatója ultraibolya fény és szövegszerkesztő szoftver segítségével feltárta azoknak a nőknek a nevét, akik…

Olvass tovább>>

Algákban termelődő fehérje segített részlegesen visszaadni egy férfi látását

szem

Algákban termelődő fényérzékeny fehérjék segítségével sikerült részlegesen visszaadni egy korábban teljesen vak férfi látását. A Bretagne-ban élő páciensnél, akinek személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra, úgynevezett optogenetikai terápiát alkalmaztak a párizsi Látás Intézet szakemberei – írja a BBC News. A férfinál retinitis pigmentosát – festékes szemideghártya-gyulladást – diagnosztizáltak negyven évvel ezelőtt. Ez a betegség több mint kétmillió embert érint világszerte és bár a teljes megvakulás ritka, a férfi elvesztette a látását két évtizeddel ezelőtt. A terápiának köszönhetően azonban ma már képes érzékelni a fényt az egyik szemével. A szakemberek által alkalmazott módszer az…

Olvass tovább>>