Két brit sarkkutató kötött elsőként hivatalosan házasságot a brit antarktiszi területen egy tavaly hozott új törvénynek köszönhetően. Julie Baum és Tom Sylvester 11 éve él együtt, három éve jegyezték el egymást. A világjáró és sarki expedíciókat is vezető pár lett az első, amely egy 2016-os törvény nyomán házasságot köthetett a brit antarktiszi területen. A törvény megkönnyíti, hogy Nagy-Britanniában hivatalosan elismert házasságot kössenek az Antarktisz brit területén. A ceremóniát a hétvégén a britek által fenntartott Rothera Kutatóállomáson tartották meg, amely az Adelaide-szigeten fekszik. A szertartást a kutatóállomás vezetője és elöljárója végezte. A…
Olvass tovább>>Címke: nagy-britannia
Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte
Naponta átlagosan 4961 lépést tesznek meg az emberek világszerte – derült ki az amerikai Stanford Egyetem elemzéséből, amely szerint a magyarországi átlag 5300-5500 lépés között van. A kutatók több mint hétszázezer ember okostelefonjáról gyűjtöttek be adatokat: egy Argus nevű alkalmazás mérte a felhasználók mozgását. Ebből kiszámították, hogy a hongkongiak teszik meg naponta átlagosan a legtöbb, 6880 lépést, az indonéziaiak pedig a legkevesebb, mindössze 3513 lépést – írta a BBC News. „Ez a kutatás ezerszer nagyobb, mint az emberek mozgásmennyiségével foglalkozó bármely korábbi vizsgálat” — nyilatkozta Scott Delp, a Nature című tudományos folyóiratban…
Olvass tovább>>Közzétették a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb képeket
Közzétette honlapján a Jupiter Nagy Vörös Foltjáról készített legfrissebb és eddigi legrészletesebb képeket az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amelynek Juno űrszondája a hét elején minden eddiginél közelebb került a légköri képződményhez. A Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter gázóriás foltja egy 16 ezer kilométer széles légköri képződmény a bolygó déli féltekéjén. Létét valószínűleg az ellentétes irányú keleti és nyugati áramlásoknak köszönheti. A kutatók 1830 óta figyelik meg, ám lehet, hogy már több mint 350 éve létezik. A Juno magyar idő szerint július 11-én 01.55-kor haladt el a Jupiter bíbor felhőspiráljai fölött…
Olvass tovább>>A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére
Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti – ezt állapította meg egy amerikai tanulmány. A Harvard Egyetem kutatói majdnem 19 ezer mesterséges megtermékenyítéses (IVF) eset vizsgálata alapján közölték tanulmányukat a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) kiadványában. Megállapításaik rácáfoltak arra az elméletre, hogy a férfiak termékenysége örökké tart. A tanulmány szerint a természetes vagy mesterséges megtermékenyítésnél az idősebb férfiaknál jelentkező…
Olvass tovább>>Percenként egymillió műanyagpalackot adnak el világszerte
Percenként egymillió műanyagpalackot vásárolnak az emberek világszerte, és az emberiség műanyagéhsége további húsz százalékkal fog növekedni 2021-ig, ami egyesek szerint a klímaváltozáshoz hasonló súlyosságú környezeti válsághelyzetet fog teremteni. A műanyagpalackok iránti kereslet növekedését a palackozott víz iránti csillapíthatatlannak tűnő vágy hajtja, valamint a nyugati, „folyton úton” életmód átterjedése Kínára és az ázsiai-csendes-óceáni régióra. A The Guardian című brit napilap birtokába jutott friss adatok szerint 2016-ban több mint 480 milliárd műanyag üdítőspalackot adtak el világszerte. Egy évtizeddel korábban ez a szám még nagyjából 300 milliárd volt, és az Euromonitor International kutatócég…
Olvass tovább>>Transzneművé válnak a halak a szennyvizekbe kerülő vegyi anyagok miatt
Az édesvízi hím halak egyötöde transznemű a szennyvizekbe került vegyi anyagokban, köztük a fogamzásgátlókban lévő hatóanyagok miatt – derült ki egy brit tanulmányból. Az Exeteri Egyetem kutatói szerint az édesvízi hím halak nőies jellemzőkkel bírnak, még petét is érlelnek. Néhányuk spermája alacsony minőségű, és ezek halak kevésbé agresszívek és kevésbé versengő magatartásúak, ami azt jelenti, hogy szaporodásuk kevésbé sikeres. A szennyvizek által a folyókba kerülő vegyi anyagok, köztük a fogamzásgátlók, a tisztítószerek, műanyagok és kozmetikumok melléktermékei a felelősök ezért. Charles Tyler, az Exeteri Egyetem professzora, aki a brit halászati társaság…
Olvass tovább>>A tűzhányók segíthették „egyeduralomra” a dinoszauruszokat
A szélsőséges, nagyjából egymillió éven át tartó vulkáni tevékenység okozhatta a földtörténet egyik legnagyobb tömeges fajpusztulását, mely lehetőséget teremtett a dinoszauruszok elterjedésére – írta a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerzői ősi kőzeteket elemeztek és kétszázmillió évvel ezelőtti hatalmas vulkánkitörések nyomaira bukkantak. Ezek a kitörések vezethettek az egyik legnagyobb, úgynevezett tömeges kihalási eseményhez. „A dinoszauruszok képesek voltak kihasználni az állatvilágban előállt hiányt, amit a kihalt fajták hagytak maguk mögött” – magyarázta Lawrence Percival, az Oxfordi Egyetem földtudományi tanszékének kutatója. A tudósok négy kontinens kétmillió éves kőzetmintáit…
Olvass tovább>>Egy olcsó gyógyszer harmadával csökkentheti a gyermekágyi vérzés miatti halálozást
Egy olcsó, régóta ismert gyógyszerhatóanyag harmadával csökkentheti a gyermekágyi vérzés miatti halálozást – állapította meg egy új tanulmány, amiről a BBC híroldala számolt be. A Lancet brit orvosi lap aktuális számában megjelent írás szerzői szerint a felfedezés megváltoztathatja a gyermekágyi ellátás gyakorlatát. Évente mintegy százezer anya veszíti életét gyermekágyi vérzésben, mely a baba világra jötte utáni percekben alakul ki és a szülés körüli anyai halálozások legfőbb oka. A veszély mindenek előtt a fejletlen országokat érinti, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) adatai alapján húsz országban 77 százalék a szülés körüli anyai halálozás…
Olvass tovább>>Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak
Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak, amelyeket tapadókorongokkal erősítettek az állatok bőrére a nyugat-ausztráliai partok közelében. A kutatóknak most először sikerült ilyen módszerrel rögzíteniük az anyák és borjaik közötti párbeszédet. „Nagyon meglepődtünk, mivel a hosszúszárnyú bálnák előszeretettel éneklik…
Olvass tovább>>A Föld összes tűzhányójáról gyűjt adatot két Sentinel-műhold
Az összes tűzhányóról gyűjt majd adatot két Sentinel-műhold egy brit vezetésű kutatócsoport új projektje alapján – tudósított a BBC hírportálja. Két műhold rutinszerűen térképezi fel a Föld felszínét, hogy a készülő kitörésekre utaló jeleket felismerje. Figyelemmel kísérik a vulkánok talajának alakváltozásait, hogy a tudósok idejében kiadhassák a riasztást, ha egy tűzhányó „nyugtalankodni kezd”. A Föld mintegy 1500 tűzhányójáról vélik úgy, hogy működésbe jöhet, ám csak néhány tucatot tartanak komoly megfigyelés alatt. Mielőtt egy vulkán kitörne, a Föld mélyéből magma, vagyis forró, olvadt kőzet kezd feltörni, ami megemeli a talajt. Ez…
Olvass tovább>>A munkába biciklizés csökkentheti a rák és a szívbetegségek kockázatát
A munkába biciklizés jelentősen csökkentheti a rákos, valamint a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás kockázatát – állítják a kutatók a British Medical Journal (BMJ) című brit orvosi folyóiratban közölt tanulmányukban. A Glasgow-i Egyetem szakemberei a UK Biobank elnevezésű egészségügyi tanulmány több mint 264 ezer – átlagosan 53 éves – önkéntesét vonták be a kutatásukba. (A projektet annak idején azért indították, hogy a krónikus betegségek, így a szívbetegségek, a rák vagy a diabétesz megelőzését, diagnózisát és kezelését javíthassák.) A résztvevőket arra kérték, hogy jegyezzék fel milyen módon – sétálva, kerékpárral,…
Olvass tovább>>Öt canterbury érsek maradványát rejti egy titkos londoni kripta
Öt canterburyi érsek maradványait találták meg egy egykori középkori londoni templom titkos kriptájában a Canterbury érsek londoni rezidenciája mellett. A lambethi St Mary templom helyén álló Garden Museum felújításakor találtak rá az építőmunkások a titkos kriptára, amely 30 koporsót rejtett. „Számos koporsót találtunk, az egyik tetején egy aranykorona volt – mondta el a BBC-nek Karl Patten, a felújítást végző vállalkozás menedzsere. Az emberi maradványok többsége az 1600-as évekből való. Néhány koporsón névtáblát is találtak, az egyiken Richard Bancroft neve volt, aki 1604 és 1610 között töltötte be Cantebury érsekének tisztét, a…
Olvass tovább>>A krokodilokéhoz hasonló járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának
A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának – derül ki egy új tanulmányból. Az őslénykutatóknak főleg csak sejtéseik vannak arról, miként nézhettek ki a dinoszauruszok legkorábbi rokonai, ebből az időszakból ugyanis rendkívül kevés fosszília maradt fenn. Egyesek úgy vélik, hogy ezek a teremtmények két lábon jártak és kicsit olyanok voltak, mint a miniatűr dinoszauruszok – írta a BBC News. A Nature című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint azonban az állat sokkal inkább négy lábon és a krokodilokhoz hasonló módon járt.…
Olvass tovább>>Kiderült, hogy hatvanezer fafaj található a bolygónkon
Több mint hatvanezer fafaj található a világon – derült ki a Botanic Gardens Conservation International (BGCI) nevű szervezet átfogó tanulmányából. A szakemberek reményei szerint a BGCI ötszáz tagszervezete által begyűjtött adatok alapján összeállított adatbázis segítségével sikerülni fog azonosítani azokat a ritka és fenyegetett fajokat, amelyek kihalását csak azonnali közbelépés akadályozhatja meg – írta a BBC News. A Journal of Sustainable Forestry című folyóiratban részletezett eredmények szerint Brazília ad otthont a legtöbb, szám szerint 8715 fafajnak. A famentes sarkvidéki területeket nem számítva Észak-Amerika Arktisz közeli régiójában található a legkevesebb, alig 1400 fafaj.…
Olvass tovább>>Grafénszűrőt fejlesztettek ki a tengervíz ivóvízzé alakítására
Az egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkező grafén – egyetlen atomvastagságú grafitréteg – felhasználásával alkottak meg brit kutatók egy olyan szűrőt, amely képes eltávolítani a sót a tengervízből. A Manchesteri Egyetem kutatóinak fejlesztése több millió emberen tudna segíteni, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük tiszta ivóvízhez – emlékeztetett a BBC News. A Nature Nanotechnology című folyóiratban közölt eredmények szerint a grafén-oxid-membránokról korábban már bebizonyosodott, hogy képesek kiszűrni nanorészecskéket, szerves molekulákat és nagyobb sószemcséket. Mostanáig azonban nem lehetett őket felhasználni az egészen apró pórusokat igénylő tengeri só kiszűrésére. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy vízbe merítéskor a…
Olvass tovább>>A petefészekrák kockázatát növelő új génvariációkat azonosítottak a kutatók
A petefészekrák kialakulásának kockázatát növelő 12 új génvariációt azonosítottak a kutatók, akik a Nature Genetics című folyóiratban ismertették az eredményeiket. „Tudjuk, hogy egy nő esetében a génállomány nagyjából egyharmada felelős a petefészekrák kialakulásának kockázatáért. Ez a betegség-kockázat öröklött összetevője” – mondta Paul Pharoah, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a vizsgálatot végző OncoArray Consortium elnevezésű brit-amerikai-ausztrál kezdeményezés egyik vezetője. „A kockázatot növelő környezeti hatások szerepében kevésbé vagyunk biztosak, de tudjuk, hogy számos olyan tényező van, amely csökkenti a petefészekrák kockázatát, úgy mint a szájon át bevehető fogamzásgátló tabletták, a petevezeték elkötése vagy…
Olvass tovább>>A fogamzásgátló tablettát szedő nők akár harminc évig védettek bizonyos daganatos betegségektől
A fogamzásgátló tablettát szedő nők akár harminc évig is védettek a daganatos betegségek bizonyos fajtáival szemben – állapították meg az Aberdeeni Egyetem kutatói. A tanulmány szerint a valaha fogamzásgátló tablettát szedett nők esetében kisebb az esélye a kolorektális (vastag- és végbélrák), méhnyálkahártya- vagy petefészekrák kialakulásának, mint azoknál a nőknél, akik soha nem szedtek ilyen pirulát. A fogamzásgátló pirulák hatását vizsgáló eddigi leghosszabb távú kutatás eredményeit a tudósok az American Journal of Obstetrics and Gynaecology folyóiratban publikálták – ismertette az egyetem honlapja. A tanulmány a rák minden típusának kockázatát felmérte a…
Olvass tovább>>A leukémia 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelent meg
A leukémia legkorábban 45 millió évvel ezelőtt a denevérekben jelenhetett meg – állapította meg egy új brit tanulmány kövületminták elemzése nyomán. A leukémia olyan rosszindulatú daganatos betegség, amely a vérképző sejtekből indul ki. Egy most publikált brit kutatás szerint vérrákot okozó vírust találtak ősi DNS-mintákban, s ez a felfedezés a betegség új kezeléséhez vezethet – számolt be róla hétfőn a The Daily Telegraph. A felfedezés rávilágít a „hiányzó láncszemre” a retrovírusok fosszilis nyomaiban. A retrovírusok egy olyan víruscsalád, amelynek múltja csaknem félmilliárd évre nyúlik vissza. A deltaretrovírusként ismert humán t-sejtes…
Olvass tovább>>Napi tíz adag zöldség és gyümölcs 7,8 millió idő előtti halálozást előzhetne meg
Napi tíz adag zöldség és gyümölcs fogyasztása évente 7,8 millió ember idő előtti halálát előzhetné meg egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC híroldala ismertetett. Az Imperial College London kutatását, amelyben a tudósok megállapították azt is, mely zöldségek és gyümölcsök csökkentik a rák és a szívbetegségek kockázatát, az International Journal of Epidemiology című szaklap közölte. Elemzésük alapján a zöldségek és gyümölcsök kis mennyisége is előnyösen hat az egészségre, de még jobb, ha többet fogyaszt belőlük az ember. Egy adag alatt nyolcvan gramm zöldséget vagy gyümölcsöt értenek, ennyit nyom nagyjából egy kis…
Olvass tovább>>Legalább 17 évig véd a kolorektális daganatokkal szemben egy egyszeri részleges béltükrözés
Legalább 17 évig jelentősen véd a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kialakulásával és az azokból eredő halálozással szemben egy egyszeri részleges béltükrözés, a szigmoidoszkópia – derült ki a témában készített eddigi leghosszabb távú vizsgálatból. A brit Medical Research Council, a brit Országos Egészségügyi Szolgálat Kutatóintézete (NIHR) és a Cancer Research UK brit rákkutató intézet által támogatott vizsgálat készítői több mint 170 ezer ember egészségi állapotát követték nyomon átlagosan 17 éven keresztül – írta a medicalxpress.com honlap. Az alanyokat véletlenszerűen sorolták be egy kontrollcsoportba (több mint 112 ezer fő) és egy…
Olvass tovább>>