Címke: nagy-britannia

Növényvilág: százmillió évet tévedtek a tudósok

~

Az eddig véltnél százmillió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. „A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott…

Olvass tovább>>

Ez borzaszó: több mint százezer orangutánt öltek le Borneón 16 év alatt

~

Több mint 100 ezer, súlyosan veszélyeztetett orangutánt öltek meg 16 év alatt Borneón – számolt be a BBC egy új kutatás eredményeiről. A Current Biology című szaklap friss számában publikált, 16 évet felölelő tanulmány készítői szerint a szám „elképesztő”. A főemlősök pusztulásának fő oka továbbra is az őserdők irtása, a fakitermelés, az olajpálma-ültetvények és a bányászat miatt, ám a kutatók rávilágítottak arra, hogy az erdős területekről is „eltűnnek” az orangutánok. Sokukat egyszerűen legyilkolják – közölte a BBC-vel Maria Voigt, a német Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet munkatársa, a kutatás vezetője. Voigt és…

Olvass tovább>>

A lányok az apáktól örökölhetnek egy petefészekrákra hajlamosító génmutációt

~

Az apától örökölt X kromoszóma egyik génjének mutációja növelheti a petefészekrák kockázatát – állapították meg amerikai kutatók. Azoknak a nőknek, akiknek családjában több nemzedékre visszamenőleg előfordult rákos megbetegedés, jelenleg lehetőségük van tesztet végeztetni a BRCA1 és a BRCA2 nevű génekben előforduló – a petefészek- és a mellrákkal összefüggő – mutációk kimutatására – írta a BBC News. A PLoS Genetics című folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint azonban a petefészekrák kialakulásában több másik öröklött tényező, például az apai eredetű X kromoszóma egyik génjének mutációja is közrejátszhat. A buffalói Roswell Park Rákkutatóintézet munkatársaként…

Olvass tovább>>

Jó hajós lehetett és valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus

~
Homo Erectus

Jó hajós lehetett és a nyílt vízen való boldoguláshoz valamiféle nyelvet is használhatott a Homo erectus (felegyenesedett ember) – állítja egy amerikai szakértő. A Homo erectus testfelépítése hasonlított a modern emberéhez, képes volt eszközöket készíteni és valószínűleg az első előember volt, amely főzött. Több mint 1,8 millió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában és az előemberek közül feltehetőleg elsőként hagyta el a kontinenst, eljutva Ázsiába, valamint Európába – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kutatók Dél-Európában, valamint Kínában és Indonéziában is találtak Homo erectus fosszíliákat. A tudósok egy…

Olvass tovább>>

Az autizmust vérvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki

~

Az autizmust vér- vagy vizeletvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki brit kutatók – adta hírül a BBC hírportálja. Az autizmus spektrumzavar (ASD) fejlődési rendellenesség, amely a viselkedésben és a társas kapcsolatokban okoz problémákat. Általában kétéves kor előtt nem diagnosztizálják, gyakran csak sokkal később. Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a betegséget, azt viselkedés alapján, többszöri vizsgálattal diagnosztizálják. A Molecular Autism című szaklapban megjelent tanulmány készítői 38 autista és 31 nem autista gyerek vérében és vizeletében keresték a kémiai különbségeket. A részt vevő gyerek 5-12 évesek voltak. Az autisták mintáiban – mindenekelőtt a…

Olvass tovább>>

Ésszel nagyobb az esély a boldog kapcsolatra

~

Az okosan, hatékonyan vitatkozó pároknak tízszer nagyobb esélyük van egy boldog kapcsolatra, mint azoknak, akik a szőnyeg alá söprik a kényes témákat – állítják egy csaknem ezer felnőtt megkérdezésével végzett felmérés készítői. Joseph Grenny, a Crucial Conversations című amerikai könyvsiker társszerzője szerint sokan tévesen úgy vélik, hogy az érzékeny témák megbeszélésének kikerülésével megússzák a veszekedést és ezzel kifejezetten jót tesznek a párkapcsolatuknak – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. „A legnagyobb hiba azonban, amelyet a párok elkövetnek, az éppen a kikerülés. Érzünk valamit, de nem mondunk semmit. Legalábbis…

Olvass tovább>>

Plágium: Shakespeare mondjon le!

~

Brit kutatók szerint Shakespeare mintegy 20 monológjához George North egy 1576-ban írott, kiadatlan kéziratából merített. A tudósok egy plágiumszoftverrel mutatták ki az egyezéseket – számolt be a The Guardian. Dennis McCarthy és a LaFayette College professzora, June Schlueter a leggyakrabban a hallgatói dolgozatok ellenőrzésére használt WCopyfind plágiumszoftver segítségével vetették össze Shakespeare darabjait George North A Brief Discourse of Rebellion című művével, amely egy király elleni lázadás veszélyeiről értekezik. A két kutató Shakespeare több mint húsz monológjában talált egyezést az esszé szövegével. Köztük van Gloucester nyitó monológja a III. Richárdból, Macbeth…

Olvass tovább>>

Evolúció: hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion

~

Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során „lehalkították” hangkeltő apparátusukat. A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök viselkedését figyelték meg – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot. A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel „daluk” olyan parazita legyeket…

Olvass tovább>>

A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a műanyaghulladékok aránya

~

A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya – állapították meg szakemberek, akik a világon elsőként gyűjtöttek és elemeztek adatokat az óceánok eddig felderítetlen régióinak egy részéből. A kutatók az Indiai-óceán déli részének középső térségéből, a déli szélesség 45,5 fokánál gyűjtöttek mintákat egy kutatóhajóval a Volvo Ocean Race nevű vitorlás földkerülő verseny keretében – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A minták elemzését végző Sören Gutekunst (kéoünkön), a németországi Kielben működő Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársa szerint a vizsgálatok 42…

Olvass tovább>>

Heves ütközésre utal a Oumuamua aszteroida szertelen forgása

~

Múltbéli heves ütközésre utal az Oumuamua, a csillagközi űrből a Naprendszerbe érkezett első ismert aszteroida szertelen forgása a belfasti Queen’s Egyetem új kutatása szerint. Az októberben felfedezett, hosszúkás, szivar alakú űrobjektumról visszaverődő fényt vizsgálta meg a Wes Fraser vezette kutatócsoport, tanulmányukat a Nature Astronomy alapján idézte a BBC hírportálja. Az Oumuamua egy másik naprendszerből érkezett, pályája alapján nem származhat a miénkből. Kezdetben úgy vélték, üstökösről van szó, ám kiderült, hogy egyetlen tulajdonsága sem vall erre, porból és vízjégből álló csóvája sincsen. Az Oumuamua minden valószínűség szerint aszteroida, noha alakja rendkívül szokatlan,…

Olvass tovább>>

Bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a rák terjedését

~

A spárgában, a szárnyasokban és egyéb élelmiszerekben is megtalálható, aszparagin nevű aminosav csökkentése, illetve blokkolása jelentősen megnehezítette a melldaganatok áttétképződését egereken végzett kísérletekben – számoltak be a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. Az aszparagint a szervezet is képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a nevét adó spárgában, a burgonyában, a hüvelyesekben, a dióban, a szójában és a teljes kiőrlésű lisztben, valamint a tejtermékekben, a húsban és a tojásban. A Cancer Research UK brit rákkutató intézet cambridge-i munkatársai a mellrák egy agresszív formáját vizsgálták egereken. Normális esetben a…

Olvass tovább>>

Sötét bőrű, kék szemű lehetett a britek őse

~

Sötét bőrű és kék szemű lehetett a britek őse egy új kutatás szerint, amely az eddigi legkorábbi brit ősemberlelet, a tízezer évvel ezelőtt a mai Nagy-Britannia területén élt Cheddar-ember maradványiból nyert DNS-minta vizsgálatával jutott erre a megállapításra. A Cheddar-ember maradványait, az eddigi legkorábbi brit teljes emberi csontvázat a Somerset grófságbeli Cheddar-szurdokban, a délnyugat-angliai Gough-barlang fedezték fel 1903-ban. A londoni Természettudományi Múzeum kutatóinak sikerült DNS-mintát venni a fül melletti koponyaterületről és a University College London (UCL) kutatóival karöltve a genetikai elemzés felhasználásával készítették el az ősember arcának rekonstrukcióját – számolt be róla…

Olvass tovább>>

A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék

~
hulladék

A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék, naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra, melyek a tengervízből szűrik ki a kis méretű táplálékot, rákokat, planktont – olvasható a BBC híroldalán. Amerikai, ausztrál és olasz tudósok a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent friss elemzésükben azt írták, a legnagyobb figyelmet a…

Olvass tovább>>

Saját sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint

~

Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az ősgyíkok elterjedését a Földön – írta a BBC. A brit tanulmány szerint, melyet a Nature Ecology and Evolution című szaklap friss száma közölt, a dinoszauruszok száma már csökkenőben volt, amikor az őket elpusztító aszteroida a Földbe csapódott. Dél-Amerikai „szülőhelyükről” viszonylag gyorsan népesítették be az egész Földet, több száz fajuk alakult ki a félelmet keltő T. rextől a hosszú nyakú Diplodocusig. Az elterjedésüket feltérképező kutatók szerint a dinoszauruszok azért tudtak ilyen gyorsan elszaporodni,…

Olvass tovább>>

A kardszárnyú delfin képes emberi szavakat utánozni

~

Először tanult meg egy kardszárnyú delfin olyan angol szavakat utánozni, mint a helló vagy a viszlát – számolt be róla a BBC. A nőstény delfin trénerét utánozva tanult meg „kimondani” néhány angol szót egy franciaországi tengeri vidámparkban. „Szókincsét” a köszönésen kívül olyan szavak alkotják, mint az egy, kettő, három és az Amy név. A delfinek – a Homo sapiensen kívül – az állatok azon ritka csoportjába tartoznak, amelyek hallás után képesek megtanulni egy-egy új hangzót. „Emlősöknél ez nagyon ritka. Érdekes, hogy közülük a legjobban a tengeri emlősök képesek rá” – mondta…

Olvass tovább>>

Nem a patkányok, hanem az ember terjesztette a pestist Európában

~

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának – állítják a kutatók. Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis még számos alkalommal lecsapott, emberek millióinak életét követelve. Úgy tartják, hogy a kór a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában és az újabb és újabb kitörések akkor következtek be, amikor a fertőzött rágcsálókon lévő bolhák átkerültek az emberekre –…

Olvass tovább>>

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét a szakemberek szerint

~
alvás

Huszonnégy éves korra kellene kitolni a felnőttkor kezdetét, mivel a fiatalok ma már tovább tanulnak, későbbre halasztják a házasságot és a gyermekvállalást, ráadásul a fejlődési folyamatok sem érnek véget a 19. életév betöltésével – fejtették ki véleményüket szakemberek a The Lancet Child & Adolescent Health című folyóiratban. A kamaszkor kezdetén a hipotalamusz nevű agyterület fokozott működésének hatására megnő a hipofízis (agyalapi mirigy) növekedést serkentő hormonok mennyisége és működésbe lépnek a nemi mirigyek is. Ez régen nagyjából 14 éves kor környékén következett be, ám az egészségügy fejlődése és a táplálkozás megváltozása…

Olvass tovább>>

A házi pulykák az ősi Mexikóból származnak

~

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták az állatokat, amelyeket különböző szertartásoknál, áldozatok bemutatásánál is használtak. A Yorki Egyetem, a mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet, Washington Állami Egyetem és a Simon Fraser Egyetem kutatói 55 pulyka maradványait tanulmányozták a Kr.e. 300 és Kr.u. 1500 közötti korból. A leletek a mai Mexikó középső részétől Costa Rica északi területéig húzódó térségben kerültek elő, ahol olyan prekolumbiánus népek éltek, mint a maják és az aztékok.…

Olvass tovább>>

Ötszáz év után derült ki, milyen betegség pusztított az aztékok körében a 16. században

~

Ötszáz év elteltével sikerült kideríteniük a kutatóknak, hogy milyen betegség pusztíthatott a mai Mexikó területén élt ősi aztékok körében a XVI. században. Az 1545 és 1550 közötti öt évben 15 millió emberrel – a lakosság nagyjából nyolcvan százalékával – végzett egy rejtélyes betegség a mai Mexikó és Guatemala (egy részének) területén. Az aztékok navatl nyelvén cocoliztlinek, vagyis pusztító betegségnek nevezett kór magas lázzal, fejfájással, szem-, száj- és orrvérzéssel járt együtt és három-négy napon belül végzett az emberrel – írta a The Guardian. Ez volt az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványa,…

Olvass tovább>>

Pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket egykor Ausztrália és Antarktika között

~

Egy pulyka méretű dinoszaurusz járta a vidéket 113 millió évvel ezelőtt az ausztrál-antarktiszi hasadékvölgy térségében. A PeerJ című folyóiratban publikált tanulmány szerint a Diluvicursor pickeringi (képünkön) névre keresztelt faj bizonyítékul szolgál az apró termetű, két lábon járó, növényevő ornithopodák alrendjének sokszínűségére – írta a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. A Diluvicursor pickeringi részleges csontvázára 2005-ben bukkantak rá a délkelet-ausztráliai Victoria államban. Matthew Herne, a kutatás vezető paleontológusa szerint az Ausztráliából származó dinoszauruszcsontvázak rendkívül ritkák. A mostani felfedezés az első bizonyíték arra, hogy hajdanán legalább két különböző testalkat létezett…

Olvass tovább>>