Kitömött állatot fotózott Az év természetfotósa verseny egyik kategóriagyőztese

Kitömött állatot fotózott nyertes felvételéhez, ezért kizárással sújtották a Wildlife Photographer of the Year (Az év természetfotósa) pályázat egyik kategóriagyőztesét. Az éjszakai rabló című felvételt, amely egy termeszvárat éjszaka megközelítő hangyászt ábrázol egy brazil természetvédelmi parkban készítette Marcio Cabral. A fotópályázatot évtizedek óta meghirdető londoni Természettudományi Múzeum pénteken közölte, hogy a szabályokat megsértve a fotós kitömött állatot használt a képhez. Cabral tagadja, hogy meghamisította volna a jelenetet, és közölte, van tanúja, aki vele volt azon a napon. Más fotósok és turisták is voltak a parkban, ezért nagyon valószínűtlen, hogy valakinek…

Olvass tovább>>

Meggyógyult a „világ legsúlyosabb gonorrheájával” fertőzött férfi

Orvosai szerint „nagy szerencséje volt” a brit férfinak, akinek sikerült meggyógyulnia a gonorrhea szuperellenálló baktériuma okozta fertőzésből – számolt be róla a BBC. Az eset „vészcsengőt jelent mindenki számára” – vélték a beteg orvosai, akik szerint a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktérium a jövőben gyakrabban okozhat betegséget. A meg nem nevezett férfi a szuperrezisztens kórokozót Délkelet-Ázsiában kaphatta el, ahol idén az év elején járt, és az úton szexuális kapcsolatba lépett egy helyi nővel, noha állandó partnere van Nagy-Britanniában. Ez volt az első olyan eset, hogy a nemi úton terjedő gonorrhea nem reagált…

Olvass tovább>>

Több mint 500 milliárd dollárt költöttek már az AIDS kezelésére, megelőzésére

2000 és 2015 között 562,6 milliárd dollárt költöttek globálisan a HIV/AIDS kezelésére, megelőzésére – mutatták ki a The Lancet című orvostudományi folyóirat aktuális számában megjelent tanulmány szerzői 188 ország adatainak elemzésével. Az adott időszakban éves átlagban 2013-ban költötték a legtöbbet, 49,7 millió dollárt a betegségre, 2015-ben 48,9 milliárd dollárt. A kiadásokhoz a legnagyobb forrást, 29,8 milliárd dollárt 2015-ben a kormányok biztosították, ez az összkiadás 61 százaléka. A magánadományok tették ki a legkisebb összeget, 2015-ben 1,5 milliárd dollárt. A HIV/AIDS kezelésére, megelőzésére fordított kiadások 30 százalékát a fejlett országoknak a kevésbé fejlettek…

Olvass tovább>>

Planktont neveztek el A kék bolygó című sorozatról

Először nevezetek el fajt egy tévéműsorról: a BBC A kék bolygó című sorozatáról kapta a nevét az óceán „lüktető szíveként” is emlegetett planktonok egyik faja. Az apró, növényszerű organizmus (képünkön) a tengeri ökoszisztéma egyik kulcseleme, mely a Syracosphaera azureaplaneta hivatalos nevet kapta, mely a kék bolygó latin megfelelője – írja a BBC. Az egysejtű algát az Atlanti-óceán déli részén gyűjtötték be, de világszerte megtalálható az óceánokban. A University College London (UCL) kutatói a névadással Sir David Attenborough és a dokumentumfilmet készítő csapat előtt fejezték ki tiszteletüket. Sir David Attenborough a UCL-en járt…

Olvass tovább>>

Elnapolta exobolygó-vadász űrszondájának indítását a NASA

rakéta

Legkorábban szerdán indítja útnak legújabb exobolygó-kereső űrszondáját az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), amely eredetileg hétfőre tervezte a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) fellövését. A teleszkóp helyi idő szerint hétfő este 18 óra 32 perckor indult volna útnak a floridai Cape Canaveralról a SpaceX űripari magánvállalkozás Falcon 9 típusú rakétáján, ám alig három órával a tervezett indítás előtt lefújták a kilövést – írta a BBC News. A SpaceX szerint a szakembereinek még némi időre van szüksége a rakéta vezérlésével, navigációjával és ellenőrzésével kapcsolatos kérdés tisztázására. A vállalat emberei most azon dolgoznak,…

Olvass tovább>>

A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára

A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, és így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé – írták a kutatók a PLOS Biology című folyóiratban publikált tanulmányukban. A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján,…

Olvass tovább>>

Részben Leonardo da Vinci műve lehet az Arezzói Szent Donát csodatevése című festmény

Művészettörténészek szerint részben Leonardo da Vinci festette azt a kicsiny reneszánsz festményt, amely a Worcesteri Művészeti Múzeum tulajdonában van. Az Arezzói Szent Donát csodatevése című festményről eddig úgy tartották, hogy egy kevésbé ismert firenzei művész, Lorenzo di Credi munkája. A Yale Egyetem Művészeti galériájának főkurátora, Laurence Kanter szerint az 1475 és 1485 között keletkezett kép Leonardo félreérthetetlen kéznyomáról árulkodik. „Legalább fele részben” a reneszánsz mester festhette a művet, a többi Lorenzo munkája. Azért nem számoltak Leonardóval, mint a festmény készítőjével, mert stílusa akkor még nem volt érett. Azt feltételeztük, hogy…

Olvass tovább>>

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők

alvás

Az éjszakai baglyok korábban halnak, mint a koránkelők – állapították meg amerikai és brit kutatók. A brit Surrey-i Egyetem és a chicagói Északnyugati Egyetem kutatói 430 ezer, 38 és 73 év közötti személy részvételével végezték kutatásukat. Eredményeik szerint az éjszaka szélsőségesen aktívaknál a 6,5 évnyi kutatási idő alatt mintegy tíz százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a korai kelőknél. „Ez a közegészségügy egyik olyan problémája, amelyet nem lehet ignorálni” – mondta Malcolm Schantz, a Surrey-i Egyetem kutatója. Úgy véli, az éjszakai baglyoknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy későbbre halaszthassák…

Olvass tovább>>

Saját bőréből és csontjából növesztettek új állat egy nőnek brit orvosok

Saját bőréből és csontjából növesztettek új alsó ajkat és állat brit orvosok egy nőnek – számolt be róla a BBC hírportálja. Van Blundennek (képünkön) több mint két éve kellett eltávolítani az állát és az alsó ajkát. Az 55 éves nő azóta nem tud enni, inni és beszélni, munkáját is be kellett fejeznie. Nottinghami és wolverhamptomi sebészeknek új eljárással sikerült rekonstruálniuk az arc alsó részét: a páciens saját bőrét és csontját „húzták rá” egy keretre. A disztrakciós oszteogenezisnek nevezett eljárás már sok éve ismert, ám soha nem alkalmazták ilyen módon – magyarázta a…

Olvass tovább>>

Jelentősen több hó esett az Antarktiszon az utóbbi évtizedben

Antarktisz

Jelentősen, akár tíz százalékkal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban – számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja. A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a „fehér kontinensre”, mint 1801 és 1810 között. Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai eredményeiket az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi kongresszusán mutatták…

Olvass tovább>>

A legtöbb kezelésnek ellenálló gonorrheafertőzést fedeztek fel egy brit férfinél

A legtöbb antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett szupergonorrheát diagnosztizáltak egy brit férfinél, aki Délkelet-Ázsiában kaphatta el a kórt – számolt be róla a BBC. A meg nem nevezett férfinek állandó partnere van Nagy-Britanniában, a kórokozót azonban Délkelet-Ázsiában kaphatta el, ahol idén szexuális kapcsolatba lépett egy nővel. A brit egészségügyi szolgálat (Public Health England) szerint ez az első eset, hogy a fertőzés nem gyógyítható a kezelésére szolgáló két antibiotikum, az azitromicin és a ceftriaxon kiombinációjával. Az egészségügyi szakemberek most a férfi lehetséges más partnereit keresik. Gwenda Hughes, a szolgálat munkatársa a BBC-nek elmondta: „ez…

Olvass tovább>>

Óvakodj az áfonyás muffintól!

Néhány kávézókban és boltokban kapható áfonyás muffinnak jóval nagyobb a cukortartalma, mint a felnőtteknek ajánlott napi cukormennyiség – derítette ki egy Nagy-Britanniában végzett kutatás. Két egészséges táplálkozással foglalkozó brit csoport, az Action on Sugar és az Obesity Health Allianace elemzése szerint egy-egy áfonyás muffinban akár nyolc teáskanál cukor is lehet, miközben az ajánlott napi adag felnőtteknek hét kanál, gyermekeknek pedig ennél is kevesebb. Egészségügyi szakemberek szerint az elemzés eredménye rámutat, hogy milyen könnyű túl sok cukrot fogyasztani – számolt be róla a BBC News cikke. A kutatást végző két szervezet 28…

Olvass tovább>>

Végre kiszámították, hány fokos vízben szeret élni a tigriscápa

cápa, Otodus megalodon

Tudósok kiszámították, hogy a tigriscápa 22 Celsius-fokos tengervízben a legaktívabb – számolt be róla BBC hírportálja. Ahogy az óceánok vize melegszik, a tigriscápák tovább költözhetnek, ezzel több konfliktusba keveredhetnek az emberekkel, például lehetséges, hogy Sydney partjai közelében fogják jól érezni magukat télen is. A Global Change Biology című szaklapban közölt tanulmány eredményei alapján a jövőben kidolgozhatnak új módszereket, melyekkel megelőzhetik a cápatámadásokat. A tigriscápa csak a második legveszélyesebb az emberre legtöbbször támadó fehér cápa után. A cápák többsége hideg vérű, testhőmérsékletük megfelel az őket körülvevő víz hőmérsékletének. A tigriscápákból a legtöbb 22…

Olvass tovább>>

Tudott repülni a híres szárnyas dinoszaurusz, noha csak fácán módjára

Tudott repülni, noha csak fácán módjára, vagyis hirtelen rugaszkodott el a talajtól és heves szárnycsapásokkal rövid távokat teljesített a híres szárnyas dinoszaurusz, az Archaeopteryx – írja a BBC egy új tanulmányt ismertetve. Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek. Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő.…

Olvass tovább>>

Alzheimer-kutatás ért Agy-díjat

Alois Alzheimer

Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat – számolt be róla a BBC. John Hardy, Bart De Strooper és Michael Goedert Nagy-Britanniában dolgozó neurológusok és Christian Haass német tudós feltárták azokat a kulcsfontosságú fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák. Hardy a díj átvételekor azt mondta, reméli, sikerül új gyógymódokat kidolgozni. A megosztott díj egy részét az Alzheimer-kóros betegek ápolására adományozza. Az Alzheimer-kór és a demencia más fajtái mintegy ötvenmillió embert sújtanak a világon, egyelőre nincs olyan gyógyszer,…

Olvass tovább>>

Ritkaságnak számító madárfióka-kövületet azonosítottak a kutatók

Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványait azonosították a kutatók, akik szerint a parányi teremtmény a primitív madarak egy csoportjába tartozott és annak idején a dinoszauruszokkal osztozott a bolygón. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint a 250-66 millió évvel ezelőtt élt ősmadarak fosszíliái nagyon ritkák, ezen belül is a fiókák megkövesedett maradványai a „ritka kövületek legritkábbjai” közé tartoznak – írja a BBC News. Az apró teremtmény az Enantiornithes madarak csoportjába tartozott. Ezek többsége foggal és karomban végződő ujjakkal rendelkezett, de ezeket leszámítva nagyon hasonlítottak…

Olvass tovább>>

A kihalás szélére sodor egyes bogárfajokat a fák eltűnése Európában

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában – figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó – szaproxilofág – bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét – 18 százalékát – fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt – írja a BBC News. Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és…

Olvass tovább>>

Modigliani egy korábbi művét fedezték fel egy ismert remekműve alatt

Amedeo Modigliani Egy lány portréja című mesterműve alatt egy korábbi, eddig ismeretlen alkotását fedezték fel a londoni Tate múzeum szakemberei röntgensugaras vizsgálattal – írja a The Guardian. A művészettörténészek szerint a most felfedezett portré az olasz művész múzsájának, Beatrice Hastingsnek a portréját ábrázolja. A képre Modigliani 1917-ben egy lány portréját festette rá. A festmény a londoni Tate Galéria gyűjteményének a része. A remekműnek tekintett lányportré modellje ismeretlen. Egy elmélet szerint a festő két évig tartó viharos kapcsolata Hastingsszel 1916-ban véget ért, és Modigliani valószínűleg teljesen ki akarta törölni az életéből egykori…

Olvass tovább>>

A zengőlegyek is elkaphatják a méhek betegségeit

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek. A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt – írta a BBC News. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. „A…

Olvass tovább>>

Vírussal irtják a túlszaporodott vadnyulakat Új-Zélandon

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott vadnyúl-populációt Új-Zélandon. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán – írta a BBC News. A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan ötvenmillió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük. A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az…

Olvass tovább>>