Először kezeltek génterápiával makuladegenerációt

Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt – számolt be róla a BBC. Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Nagyjából 600 ezer embert sújt az AMD az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján. „Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk…

Olvass tovább>>

A térd- és csípőprotézisek zöme 25 évig kitart egy új kutatás szerint

Tízből nyolc térdprotézis, illetve hat csípőprotézis akár 25 évig is kitart – állapította meg a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya. A kutatók szerint az újabb fejlesztésű térd- és csípőprotézisek sokkal hosszabb ideig működnek, ami az orvosoknak és a pácienseknek is segíthet annak mérlegelésében, hogy mikor érdemes elvégezni a műtétet. Jelenleg még viszonylag kevés adat áll rendelkezésre az új térdprotézisekről és csípőprotézisekről, de a The Lancet című folyóiratban publikált tanulmányban több mint félmillió ember protézis-beültetését vizsgálták visszamenőleg hat ország – Ausztrália, Finnország, Dánia, Új-Zéland, Norvégia és Svédország – adatai alapján – emlékeztetett…

Olvass tovább>>

Károsodott idegsejteket javítottak ki állatkísérletekben

Károsodott idegsejteket javítottak ki egerekben amerikai és kanadai tudósok, akik azt remélik, eredményeik nyomán olyan gyógyszerek fejleszthetők ki, amelyekkel meg lehet állítani, esetleg vissza is lehet fordítani az elbutulást – számolt be róla a BBC. A kutatást az amerikai AAAS (American Association for the Advancement of Science) tudományos egyesület éves konferenciáján mutatták be. A tudósok két új megközelítést alkalmaztak. Az egyik kutatócsoport, a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményének tudósai MRI-felvételeken mutatták be, hogy az emlékezetvesztést és az elbutulást az agyba szivárgó molekulák is okozhatják. Az agyban mások az erek, mint a szervezet…

Olvass tovább>>

Megújítják a LIGO-t, a gravitációs hullámokat elsőként észlelő detektort

LIGO

Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordít a lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. A fejlesztésnek köszönhetően a műszerek képesek lesznek az eddigihez képest kétszer akkora távolságban is észlelni fekete lyukak ütközését. 2024-re képes lehet korábban nem tapasztalt részletességgel akár naponta több mint három ilyen esemény megfigyelésére. A részleteket a világ legnagyobb általános tudományos egyesületének, az Amerikai Egyesület a Tudomány Haladásáért (AAAS – American Association for the Advancement of Science) éves közgyűlésén ismertették. Sheila Rowan, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a…

Olvass tovább>>

Csaknem 200 állatfajra jelentenek súlyos fenyegetést a kutyák

Világszerte csaknem kétszáz fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, a rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák – figyelmeztetnek a kutatók. A kutya a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyeket az ember szabadított rá a vadon élő állatokra. Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, s bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik – írja a BBC hírportálja. Ezek a kutyák jelenleg nagyjából kétszáz, köztük harminc súlyosan veszélyeztetett, 71…

Olvass tovább>>

Csimpánzok szöktek meg karámukból a belfasti állatkertből

Egy kis csapat csimpánz szökött meg a belfasti állatkert csimpánzkarámjából, faágakat használtak létraként, hogy átjussanak a karámot körülvevő falon – írta a The Guardian az állatkerti gondozók közlése alapján. Egy szombati látogató videofelvételén látszik, amint a majmok vastag faágak segítségével felmásznak a fal tetejére, a filmen látható, hogy egyikük le is mászik a túloldalon. Alyn Cairns, az egyik gondozó elmondta, hogy viharok tépázták meg a csimpánzok karámjának fáit, ezért tudták a majmok letörni őket és kezdetleges létrafélét építeni belőlük. Hozzátette, „a csimpánzok intelligens főemlősök, tudják, hogy nem szabad a karámon kívül…

Olvass tovább>>

Világszerte nőtt az öngyilkosságok száma, arányuk azonban csökkent

Meghaladta a 800 ezret az öngyilkosságok száma 2016-ban, ám a világ népességének növekedése miatt arányuk mintegy egyharmaddal csökkent 1990 óta a British Medical Journalban megjelent tanulmány szerint. Globálisan 6,7 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma 1990 és 2016 között – állapították meg a tanulmány szerzői, akik ugyanakkor kimutatták azt is, hogy figyelembe véve a világ népességének jelentős növekedését az öngyilkosok globális halálozási aránya 33 százalékkal csökkent ugyanezen periódusban. A szakemberek azt is feltárták, hogy a férfiak körében a nőkhöz képest magasabb az öngyilkosságok száma, ennek oka, hogy ők több nélkülözéstől szenvednek…

Olvass tovább>>

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez indul tudományos expedíció

Antarktisz

A világ egyik legnagyobb jéghegyéhez, az Antarktiszról 2017-ben leszakadt A68 jégtömbhöz indul tudományos expedíció a héten – írta a BBC. Az 5800 négyzetkilométeres tábla letörése a Larsen-selfjégről és elsodródása szabaddá tette a legalább 120 ezer éve jégpáncél alatt rejtőző tengerfeneket. (A selfjég a partról a tengerbe nyúló jégtömeg.) A német tudósok vezette expedíció azt akarja megvizsgálni, milyen az élővilága az elsodródott jéghegy alatti területnek. A célba érkezéshez szerencsére is szükségük van, mert a helyszín, a Weddell-tenger vastag úszó jegéről hírhedt, ami útjába állhat hajójuknak, a Polarsternnek. Ha azonban sikerül megérkezniük, rengeteg…

Olvass tovább>>

Egyre kékebbek lehetnek a világ vizei a klímaváltozással

Egyre kékebb lehet a „kék bolygó”: a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz – írta a BBC hírportálja. A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik. Abban is jelentős szerepük van, hogyan látja…

Olvass tovább>>

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása, hogy megváltozott a klíma

Annyi ember halálát okozta Amerika gyarmatosítása a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma – állapította meg egy friss brit tanulmány. Az európaiak letelepedése után hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények – idézte a BBC hírportálja a University College London (UCL) tudósainak tanulmányát. Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta. Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott. „Az amerikai…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben

Veszélyeztetett fajú cápák húsát is felszolgálják brit éttermekben – derült ki az éttermekbe szánt cápatermékek DNS-vizsgálatából. Az Exeteri Egyetem kutatóinak vizsgálatai során két olyan cápától származó mintákat találtak, amelyeket a kihalás fenyegeti. Egyikük, a csipkés pörölycápára (Sphyrna lewini) például nemzetközi tilalmak vonatkoznak. A szakemberek szerint bár tanulmányuk kisszámú mintán alapszik, ezek megfelelően demonstrálják a veszélyeztetett cápafajokkal való, kártékony kereskedelmet. „A brit eladásra szánt cápauszonyok között felfedezett csipkés pörölycápa rávilágít arra, valójában milyen széles körben elterjedt ezeknek a veszélyeztetett fajoknak a kereskedelme” – mondta BBC-nek Andrew Griffiths kutató. A Scientific Reports című…

Olvass tovább>>

Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól a globális felmelegedés miatt

Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is. Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak –…

Olvass tovább>>

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét

rakéta

A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy egyesült arab emírségekbeli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat. A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani – írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő. A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével…

Olvass tovább>>

Antibiotikum-rezisztens géneket találtak az Északi-sarkvidéken

baktérium

Antibiotikumnak ellenálló géneket (ARGs) találtak az Északi-sarkvidéken, a Föld egyik legtávolabbi, érintetlen térségében, a felfedezés a szuperbaktériumok gyors és globális terjedésére hívja fel a figyelmet. A norvégiai Spitzbergákon a Kongsfjord térségében gyűjtött talajmintákban mutatta ki egy brit-amerikai-kínai tudóscsoport a blaNDM-1 gének jelenlétét, amelyeket először 2007-2008-ban azonosítottak egy kórházi betegben az indiai fővárosban, Újdelhiben, majd 2010-ben már az újdelhi felszíni vizekben is kimutatták ezeket a géneket hordozó törzseket. Azóta már több mint 10 országban mutatták ki jelenlétét és új variánsok jelenlétét is. David Graham, a New Castle-i Egyetem professzora vezette kutatócsoport…

Olvass tovább>>

A British Múzeum ismét kizárta a Parthenon-frízek visszaadását

A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat. Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat. Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a XIX. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British…

Olvass tovább>>

Távolról is tudtak vadat ölni a neandervölgyiek

neandervölgyi (fotó: npr.org)

Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember – állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt „unokatestvére” okosabb lehetett, mint eddig vélték. A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár húsz méterre is célba találtak – írja a BBC hírportálja. „Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-húsz méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett” – mondta Annemieke…

Olvass tovább>>

Megtalálták Matthew Flindersnek, Ausztrália elnevezőjének földi maradványait Londonban

Az Ausztráliát elsőként körbe hajózó és a földrésznek nevet adó angol tengerésztiszt, Matthew Flinders (1774-1814) földi maradványait azonosították a régészek London egy hajdani temetkezőhelyén a HS2 nagysebességű vasúti hálózat építési munkálatainak keretében. A munkálatok során mintegy 61 ezer csontvázat fognak eltávolítani a St James’s Gardens területéről, ahová az új vasúti hálózat állomását fogják megépíteni a Euston pályaudvar szomszédságában – írja a BBC hírportálja. Az ásatási munkálatok tavaly októberben kezdődtek meg a területen. A régészek tudták, hogy Flinderst annak idején a St James’s Gardensben temették el, ám a kapitány sírköve a területen…

Olvass tovább>>

A fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának azonnali megkezdésével elérhető a párizsi klímacél

Elérhető a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott globális hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozása, ha azonnal megkezdődik a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonása – mutatta ki egy nemzetközi kutatócsoport számítógépes modellezéssel. A Leedsi Egyetem szakemberei által vezetett tudóscsoport azt vizsgálta, hogyan alakul a globális hőmérséklet, ha a fosszilis tüzelőanyagokra alapuló infrastruktúrát elkezdték volna megszüntetni 2018 végétől. Feltételezett forgatókönyvük szerint a fosszilis üzemanyagú erőműveket, gépjárműveket, repülőgépeket, hajókat és ipari infrastruktúrát – amelyek a globális szén-dioxid-kibocsátás 85 százalékért felelősek – szenet egyáltalán nem használó alternatívákkal válják fel élettartamuk végeztével, akkor, amikor nagyobb mértékű felújításokra lenne szükségük.…

Olvass tovább>>

Vénába ültetett szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait

vér

Vénába ültetett kicsin, 3D nyomtatású szivacskával csökkentenék a kemoterápia mellékhatásait, többek között a hajhullást és a hányingert. Az eddig állatokon tesztelt eszköz klinikai próbáit tervezik amerikai tudósok – írta a BBC. A szivacsdarabka kivonja a vérből a daganat elpusztítására bejuttatott gyógyszer maradványait, miután az kifejtette hatását a tumoron – írták a tudósok az ACS Central Science című szaklap aktuális számában. A csőszerű eszközt 3D nyomtatással állítják elő, tehát testre szabottan lehet a páciensek számára gyártani. Hálószerű belsejét speciális anyag borítja, amely kivonja a gyógyszert, miközben átfolyik rajta a vér. Sertéseken végzett…

Olvass tovább>>

Titokzatos rádiókitöréseket észleltek a mélyűrből

Egy távoli galaxisból érkező titokzatos rádiókitöréseket észleltek csillagászok egy kanadai teleszkóp segítségével, ám a rádióhullámok pontos természetét és eredetét egyelőre nem sikerült meghatározni – írja a BBC hírportálja. Az észlelt 13, úgynevezett gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB) között egy nagyon szokatlan, ismétlődő jelet is azonosítottak a kutatók, akik szerint utóbbi ugyanabból, a Földtől nagyjából 1,5 milliárd fényévnyire lévő forrásból származik. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint ilyen jelenséget mostanáig mindössze egyetlen egyszer, egy másik teleszkóppal észleltek. „Tudva, hogy létezik még egy ilyen, arra enged következtetni, hogy több is…

Olvass tovább>>