Címke: nagy-britannia

Hat napig szén felhasználása nélkül termeltek áramot Nagy-Britanniában

~

Rekordideje, már több mint hat napja tart a szén nélküli villamosenergia-termelés Nagy-Britanniában. A Bloomberg jelentése szerint Nagy-Britanniában május elsején, közép-európai idő szerint 14 órakor állt le a szén használata áramtermelésre. Az előző rekord szintén az idén született, akkor kilencven órán át nem kellett szenet használni áramkészítésre. Az elmúlt hat napban az áramot jórészt szélenergiából nyerik, illetve földgázüzemű erőművek és atomerőművek szolgáltatják. A brit energiahálózatot üzemeltető cég azzal számol, hogy 2025-re teljesen megszűnhet a szén alkalmazása áramtermelésre. Nagy-Britanniában a szén aránya az áramtermelésben a hat évvel ezelőtti negyven százalékról tavaly öt százalékra zsugorodott.…

Olvass tovább>>

Újra láthatók a cambridge-i tudománytörténeti múzeum kincsei

~

Tízhónapos felújítás után újra látható a cambridge-i tudománytörténeti múzeum több mint tízezer kincse, köztük asztronómiai, navigációs és matematikai ritkaságok. A 75 éves intézmény renoválása során új padlókat fektettek le és a tető karbantartását is elvégezték – írta a BBC hírportálja. A Whipple Tudománytörténeti Múzeum a Cambridge-i Egyetemhez tartozik. A tudományos eszközök kereskedelmével foglalkozó Robert Stewart Whipple alapította 1944-ben, amikor saját gyűjteményét az egyetemnek adományozta. A múzeumnak jelenleg több mint tízezer tudományos eszköz és ritka könyv van a birtokában. A legnagyobb kincsei közé tartozik egy mikroszkóp, amelyet Charles Darwin használt és…

Olvass tovább>>

A tibeti magaslatokon is élt a gyenyiszovai ember

~

A tibeti magaslatokon is élt a Homo nemzetséghez tartozó gyenyiszovai ember új bizonyítékok szerint. Ez az első alkalom, hogy a Gyenyosziva-barlangon kívül is találtak a fajhoz köthető fosszíliákat. Az ilyen szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességét korábban csak a Homo sapienshez kötötték. A gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel a Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban, melyről a nevét kapta a faj. Mivel a gyenyiszovai ember maradványait eddig csak a barlangban találták meg, az antropológusok nagyon keveset tudnak erről a fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek, mielőtt a mai…

Olvass tovább>>

A demencia új típusát azonosították

~
agy

Amerikai kutatók a demencia új típusát azonosították, tünetei az Alzheimer-kórhoz hasonlóak. Idős páciensek millióit diagnosztizálhatták korábban tévesen, akár egyharmaduk is a demencia egy másik formájában szenvedhet – írta a BBC hírportálja. A most azonosított kór (LATE, limbic-predominant age-related TDP-43 encephalopathy) leginkább a 80 év felettieket sújtja. Ebben a korcsoportban öt ember közül egy szenved a betegségtől a tudósok szerint, akik több ezer elhunyt mintáit elemezve ismerték fel az új kórt. Időnként csak a halál után lehet a demencia jeleit az agyban megfigyelni, nincs olyan teszt, amelyik kimutatná. A LATE-re a TDP-43 nevű…

Olvass tovább>>

Környezeti és klímaváltozási szükséghelyzetről fogadott el állásfoglalást a parlament… mármint a brit

~

Környezeti és klímaváltozási szükséghelyzet kinyilvánításáról fogadott el jelképes jelentőségű határozatot szerda este a londoni alsóház. A javaslatot Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője terjesztette be, és a ház szavazás nélkül, többségi akaratnyilvánítással fogadta el. A döntés nem törvényerejű, így nem kötelezi cselekvésre a konzervatív párti kormányt. Corbyn mindazonáltal hatalmas előrelépésnek nevezte az indítvány elfogadását. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök az általa vezetett Skót Nemzeti Párt (SNP) e héten tartott tavaszi kongresszusán szintén klímaváltozási szükséghelyzetet deklarált, és az elmúlt hetekben ugyanígy tett többtucatnyi brit nagyváros tanácsa is. A brit törvénykönyvek…

Olvass tovább>>

Beszüntetnék a vadállatos produkciókat a brit cirkuszokban

~

A brit utazócirkuszok vadállatokat felvonultató produkcióinak végleges betiltásáról nyújtott be törvényjavaslatot a héten a brit kormány – jelentette be Michael Gove brit környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési miniszter. A brit kormány honlapján olvasható közlemény szerint a vadállatok – köztük rénszarvasok, zebrák és tevék – szerepeltetése idejétmúlt gyakorlat és semmilyen szinten nem segíti elő az állatok megóvását vagy jobb megismerését. A törvénytervezet értelmében az angliai cirkuszüzemeltetők többé nem használhatnak vadállatokat az utazócirkuszok műsoraiban. „A XXI. században semmi keresnivalója nincs a vadállatoknak az utazócirkuszokban és örömmel tölt el, hogy ez a szabályozás örökre véget…

Olvass tovább>>

Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy új kutatás szerint

~

Drasztikusan növelheti a betegségek kockázatát az elhízás egy hosszú távú, nagy létszámú brit tanulmány szerint. A kutatást az Európai Elhízástudományi Konresszus (ECO) vasárnap Glasgow-ban kezdődött éves ülésén mutatják be – írta a BBC. A tanulmány több mint 2,8 millió brit felnőtt adatait elemezte. Az eredmények azt mutatták, hogy akiknek 30-35 közötti a testtömegindexe (BMI, a testmagasság és a testtömeg hányadosa), azoknál hetven százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kockázata, mint a normál súlyúaknál. (Elhízottnak a 30 BMI felettiek számítanak, egy 180 centiméteres, száz kilogrammos, 45-54 éves férfi BMI-je 30,86.) Akiknek 35-40 közötti…

Olvass tovább>>

Vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust

~

Egy új brit kutatás szerint vizeletvizsgálattal is ki lehet szűrni a méhnyakrákot okozó HPV-vírust. Az új vizsgálati módszer kiválthatja a sok nő számára kellemetlen, szorongást okozó kenettesztet – számolt be róla a BBC. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a méhnyakrákszűrésre járó nők száma nagyon alacsony: a teszten megjelenők aránya 71 százalék, ami azt jelenti, hogy angol nők milliói nem mennek el legalább három és félévente a szűrésre. Pedig a méhnyakból vett kenettel a méhnyakrákos esetek 75 százalékát meg lehetne előzni. Lehet, hogy nem kellemes a vizsgálat, de nagyon fontos.…

Olvass tovább>>

Nyelvünk is érzékel szagokat

~

Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket. A nyelvről régóta köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint a nyelvben az eddig feltételezettnél több olyan izom van, amely az íz megállapításához szükséges, és a…

Olvass tovább>>

Drasztikusan csökkent a bébikorallok száma az ausztrál Nagy-korallzátonynál

~
korall

Csaknem kilencven százalékkal kevesebb a bébikorall az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mint az 1990-es években volt – derült ki egy új tanulmányból, amely a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket teszi felelőssé a jelenségért. „Az elpusztult virágállatok nem szaporodnak” – mondta Terry Hughes, a queenslandi James Cook Egyetem munkatársa. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői tavaly végeztek vizsgálatokat a Nagy-korallzátonynál. Megnézték, hogy mennyi felnőtt példány élte túl a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredéseket, valamint felmérték az új korallok számát – írja a BBC hírportálja. „A Nagy-korallzátony hosszában átlagosan kilencven százalékkal alacsonyabb az…

Olvass tovább>>

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett LIGO és a Virgo

~
LIGO

Folytatja gravitációs hullámok utáni kutatását a továbbfejlesztett lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO), amelynek munkáját a Virgo olaszországi detektor egészíti ki. Az amerikai és brit kormány 25 millió fontot fordított a LIGO továbbfejlesztésére és megújítására, mely 2015-ben a világon elsőként észlelt gravitációs hullámokat. Lézereit, tükreit és más alkotórészeit újították meg, így most mintegy negyven százalékkal megnövekedett az érzékenysége, tehát az űr még nagyobb területét képes átvizsgálni, mint korábban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Segítségével erőteljes, hullámokat gerjesztő eseményeket keresnek, mint amilyen a fekete lyukak ütközése. A LIGO két ikerdetektorból áll,…

Olvass tovább>>

Bevethetik a mesterséges intelligenciát a petefészekrák ellen

~

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek – állapították meg brit és ausztrál kutatók. Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt. A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet. Az új…

Olvass tovább>>

A cseljabinszki óta a legnagyobb meteorit égett el a Bering-tenger fölött

~

Az oroszországi Cseljabinszk fölött hat évvel ezelőtt felrobbant meteorit óta a legnagyobb űrszikla égett el a közelmúltban a Bering-tenger fölött Kamcsatka félszigete közelében. A december 18-án, helyi idő szerint nagyjából délben bekövetkezett eseményről, amely az elmúlt harminc év második legnagyobb meteorrobbanása volt, csak most számolt be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) – írja a BBC. Az űrszikla tízszer annyi energiával robbant fel, mint amennyi a hirosimai atombomba felrobbanásakor felszabadult. A többméteres meteorit másodpercenként 32 kilométeres sebességgel süvített át a Föld légkörén és végül 25,6 kilométer magasan égett el, mint egy óriási…

Olvass tovább>>

Stephen Hawkingra emlékezik az új brit 50 pennys

~

A tavaly elhunyt Stephen Hawking elméleti fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos úttörő felfedezésének állít emléket egy új brit pénzérme – írta meg a BBC News. A 76 éves asztrofizikus a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa volt, egyebek mellett a fekete lyukak kutatásában végzett úttörő munkát. Hawking emlékét az új 50 pennys pénzérme örökíti meg, ezzel olyan tudósok közé kerül, mint Isaac Newton és Charles Darwin, akiknek képmása szintén pénzérméken szerepel. Az 50 pennys érmét tervező Edwina Ellis elmondta, hogy alkotását a fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos kutatása ihlette. Az aprón Hawking neve alatt…

Olvass tovább>>

A fiatal várandós londoni nők kétharmada küzd mentális problémákkal

~

A 25 éves kor alatti várandós londoni nők kétharmada küzd mentális egészségi problémákkal egy tanulmány szerint. A kutatás szerint a 16-25 év közötti, gyermeket váró nők 67 százalékánál jelentkeznek mentális problémák, például depresszió, szorongás, poszttraumás stressz vagy kényszerbetegség – állapította meg a brit Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS) Egészségügyi Kutatóintézete (NIHR) kutatása. Különösen a szorongásos zavarok, főleg a szociális fóbia gyakoriak. Összehasonlításképpen: a 25 év feletti várandós londoni nők 21 százalékánál jelentkeznek hasonló problémák. A King’s College London pszichiátriai, pszichológiai és idegtudományi intézetének kutatói 575 nőt vontak be a kutatásba az első szülés…

Olvass tovább>>

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist

~
Antarktisz

Jégtörés veszélye miatt kellett bezárni egy antarktiszi brit kutatóbázist – írta a BBC hírportálja. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) Halley kutatóállomásának közelében keletkezett törésvonal labilis, valószínű, hogy a terület hamarosan a tengerbe szakad, ezért még a tél beállta előtt ismét bezárták a bázist. A személyzet elhagyta az állomást, a napfény nélküli sarkköri tél idején általában végzett kísérleteik mintegy 80 százaléka automatizáltan folytatódik. A BAS úgy véli, a törésvonal elég messze esik a bázistól, de a biztonság kedvéért jobbnak látták, ha kiürítik, mivel kockázatos lenne, ha az antarktiszi éjszakába kellene…

Olvass tovább>>

Bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés ellen

~
baktérium

A középkori ólomüvegkészítés mintájára előállított bioaktív üveg segíthet az E. coli-fertőzés elleni küzdelemben – ezt állapította meg egy új kutatás, amelyet az Astoni Egyetem tudósai végeztek. A tudósoknak sikerült egy olyan bioaktív üveget létrehoznia, amely órákon belül megöli a kólibaktériumot. Az Astoni Egyetem kutatói szerint a bioaktív üveget műtét alatt lehet a testbe helyezni – ismertette a kutatást a BBC News. A testben a bioaktív üveg képes feloldódni, és lassan kifejtve hatását, megakadályozza a baktériumok szaporodását, elkerülve az antibiotikumok szükségességét. Richard Martin szerint az új eljárás megváltoztathatja a fertőzések elleni védekezést…

Olvass tovább>>

Őssejt beültetésével kezeltek sikeresen egy HIV-fertőzöttet

~

Őssejt-beültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust – írta a BBC. A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését. A tumor kezelésére kemoterápiát kapott, emellett egy HIV-rezisztens donor őssejtjeit ültették a páciensbe, 18 hónap elteltével sem a rák, sem a HIV nem volt kimutatható nála, pedig már HIV-gyógyszereket sem szed. A kutatók szerint azonban még túl korai lenne azt mondani, hogy a beteg meggyógyult. A gyógyításban a University College…

Olvass tovább>>

Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés

~
tehén szarvasmarha

A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a…

Olvass tovább>>

Megállapították a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét

~

Brit tudósoknak sikerült megállapítaniuk a Stonehenge köveinek korát és pontos származási helyét. Eredményeik alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra. A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget. „Felfedezésünk…

Olvass tovább>>