A kelet-antarktiszi gleccsereket is súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás

Antarktisz

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett jégár esetében is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói, rámutatva, hogy a két jégóriás teljes összeomlása, öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne. Az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) folyóiratában közölt tanulmány szerint 2002 áprilisa és 2016 szeptembere között a két gleccser együttesen nagyjából 18,5 milliárd tonna jeget veszített évente, ami 0,7 milliméternyi globális tengerszint-emelkedéssel egyenlő a vizsgált időszakban – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az UCI szakemberei egyebek között az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdjai által szolgáltatott adatok, valamint…

Olvass tovább>>

Amerika: nem érdemes friss levegőért a nemzeti parkokba látogatni

Az Egyesült Államok nemzeti parkjaiban ugyanolyan magas a levegő ózonszennyezettsége, mint az ország több nagyvárosában – derült ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból. Ivan Rudik, az ithacai Cornell Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények fontos egészségi kérdéseket vetnek fel a parkok látogatóira vonatkozóan. Az ózonszennyezettségnek való kitettség ugyanis irritálhatja az ember orrát, torkát, mellkasi fájdalomhoz vezethet, és felerősítheti például az asztma tüneteit – írta a nature.com. Az ózon fő forrásai az iparból és közlekedésből származó gázok. UV-sugárzás hatására a nitrogén-oxidok és a szénhidrogén ózonná alakulnak.…

Olvass tovább>>

A kolumbiai békemegállapodás veszélyezteti a dél-amerikai ország esőerdőit

őserdő

Tömeges erdőirtáshoz vezetett Kolumbiában a mintegy félévszázados erőszakot lezáró kolumbiai történelmi békemegállapodás a dél-amerikai ország és brit kutatók tanulmánya szerint. Négy éven át tartó tárgyalások után írta alá 2016-ban a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a békemegállapodást, amely 52 évnyi polgárháborút zárt le hivatalosan, amelyben mintegy 220 ezer ember halt meg és több mint hétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A polgárháború idején Kolumbia egy ökológiailag jelentős térsége, amelyet a kutatók Andok-Amazonas biodiverzitás hídnak neveztek el, a FARC gerillái által ellenőrzött veszélyes terület volt, ahová ember ritkán tévedt…

Olvass tovább>>

Egész ökoszisztémák semmisültek meg a Kilauea vulkán kitörése miatt Hawaii szigetén

Ritka élőhelyek és egész ökoszisztémák semmisültek meg a Hawaii nagy szigetén május elején kitört Kilauea vulkánból áramló lávától, ám a kutatók szerint, noha emberi szemszögből tragédia, ami történik, tudományosan nézve azonban csak a természet „brutális” körforgásáról van szó. A nagy sziget Puna kerületének erdőségei korábban fontos élőhelyként szolgáltak az őshonos fák, madarak és rovarok számára – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. „A kitöréseket megelőzően valószínűleg ez volt a legnagyszerűbb erdő Hawaii államban” – mondta Patrick Hart, a Hawaii Egyetem biológusa, hozzátéve, hogy az erdőnek voltak részei, ahol…

Olvass tovább>>

Példátlan mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátonyt

Az eddig megfigyelt legnagyobb mértékű korallpusztulás sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony területének egészét – derült ki az Ausztrál Tengertudományi Intézet (AIMS) legújabb jelentéséből. A szigetország kormánya mellett működő kutatóintézet szakemberei kétévente tartanak állapotfelmérését az északkeleti Queensland állam partjainál húzódó összes korallzátonynál és rendszeresen közzé teszik az eredményeiket – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A kedden publikált legfrissebb jelentés részletesen taglalja, hogy milyen hatással voltak a 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony egyes szakaszaira a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredések. Az intézet szerint soha nem volt még példa arra, hogy…

Olvass tovább>>

A világ 13 ezer város szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók

A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került. A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által. Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra. A kutatók létrehoztak egy honlapot is, amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát. Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy…

Olvass tovább>>

Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges

Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után. A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya nyolcvan százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban…

Olvass tovább>>

A Nyugat-Balkán folyóira tervezett vízierőművek 11 őshonos halfaj kihalását eredményeznék

Szinte minden tizedik európai halfajt a kihalás szélére sodorják a nyugat-balkáni térség folyóira tervezett vízierőművek a Grazi Egyetem kutatói vezetésével készült nagyszabású tanulmány szerint. A térségbeli államok kutatónak részvételével összeállított tanulmány felhívta a figyelmet arra, hogy a Nyugat-Balkánon élő 113 édesvízi halfaj közül 11 őshonos faj kihalna, hét a kihalás szélére kerülne, négy súlyosan veszélyeztetetté, 24 pedig veszélyeztetetté válna, ha elkészülne a térségbe tervezett vagy már épülő, mintegy 2800 vízi erőmű, amelyek több mint egyharmada Natura 2000 területen lenne. Elemzésük szerint Európa 531 édesvízi halfaja közül 49 kihalna vagy kihalás…

Olvass tovább>>

Az eddig véltnél gyorsabban olvadhat az egyik hatalmas antarktiszi gleccser

Az eddig véltnél jóval nagyobb hányada fekszik az óceánvízen az Antarktisz egyik hatalmas gleccserének, ami azt jelenti, hogy a melegedő óceánvíz gyorsabban olvaszthatja a jégóriást, amely nagyjából három méternyi globális tengerszint-emelkedéshez elegendő jeget tartalmaz – közölték ausztrál kutatók. A Totten-gleccser az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó és legnagyobb gleccsere, amelynek olvadási sebességét folyamatosan szemmel tartják a kutatók. A szakemberek ezúttal mesterségesen gerjesztett szeizmikus hullámok segítségével „néztek keresztül” a jégáron, megállapítva, hogy annak jóval nagyobb hányada fekszik az óceán felszínén, mint azt eddig gondolták – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Néhány helyen,…

Olvass tovább>>

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

hulladék

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában. A Frontiers in Marine Science című nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az úgynevezett mezopelágikus zónában – nagyjából 200-1000 méteres mélységtartományban – élő halakat vizsgáltak, és a kifogott példányok közül minden négyből nagyjából háromnak a gyomrában kimutatták a mikroműanyagokat – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. „A mikroműanyagok most kezdenek a köztudatba kerülni, ahogy számos kormány tervezi, hogy betiltja a kozmetikumokban és a tisztítószerekben előforduló műanyag mikroszemcsék használatát” – mondta Alina…

Olvass tovább>>

A párizsi egyezmény megvalósítása ellenére is emelkedhet a globális tengerszint

Északi-sark

A 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás teljesítése ellenére is várhatóan 0,7-1,2 méterrel fog emelkedni a globális tengerszint 2300-ra – állítják a kutatók. A 2015 decemberében tartott párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval két Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot. A megállapodást aláíró országok célja továbbá, hogy a század végéig elérjék a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást, csökkentve a klímaváltozáshoz kötődő kockázatokat. A Nature Communications című tudományos…

Olvass tovább>>

A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a műanyaghulladékok aránya

A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya – állapították meg szakemberek, akik a világon elsőként gyűjtöttek és elemeztek adatokat az óceánok eddig felderítetlen régióinak egy részéből. A kutatók az Indiai-óceán déli részének középső térségéből, a déli szélesség 45,5 fokánál gyűjtöttek mintákat egy kutatóhajóval a Volvo Ocean Race nevű vitorlás földkerülő verseny keretében – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A minták elemzését végző Sören Gutekunst (kéoünkön), a németországi Kielben működő Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársa szerint a vizsgálatok 42…

Olvass tovább>>

A német kormány elítéli a majmokon és embereken kipufogógázzal végzett kísérleteket

gorilla

A német kormány elítéli a dízelüzemű autók kipufogógázával majmokon és embereken végzett kísérleteket, és a történtek azonnali kivizsgálását követeli – jelentették be Berlinben. Steffen Seibert kormányszóvivő tájékoztatóján Angela Merkel kancellár véleményét ismertetve kiemelte: teljes mértékben érthető, hogy az embereket felháborítják az autógyártó cégek „erkölcsileg semmivel sem igazolható” kísérletei. A kísérletek célja is elfogadhatatlan, mert az autógyártók dolga a károsanyag-kibocsátási határértékek betartása, és nem annak bizonygatása, hogy a kipufogógáz kevéssé, vagy egyáltalán nem ártalmas – mondta. Stephan Haufe, a környezetvédelmi minisztérium szóvivője hozzátette, hogy kellőképpen bizonyított a kipufogógáz ártalmassága. A tárcavezető, Barbara…

Olvass tovább>>

Az Európai Bizottság kötelezővé tenné az újrahasznosítható műanyag-csomagolást 2030-ra

hulladék

Minden műanyag-csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie 2030-ra az Európai Unióban, emellett csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok felhasználását az Európai Bizottság (EB) napokban bemutatott stratégiája értelmében. A műanyaghulladékra vonatkozó első európai stratégia brüsszeli ismertetésekor kiemelték: erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett, és ha Európa vezető szerepet vállal az átállásban, akkor új beruházási és innovációs lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Közleményében az EB rámutatott, az új stratégia keretében „a vállalkozások javára fogják fordítani az újrafeldolgozást, csökkentik a műanyaghulladék mennyiségét, megszüntetik a tengeri hulladéklerakást, ösztönzik a…

Olvass tovább>>

Teller Ede már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipart

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede fizikust az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian brit napilap honlapja. Az Energia és az ember címmel az Amerikai Ásványolaj Intézet (API) és a Columbia Egyetem által New Yorkban 1959. november 4-én megrendezett tanácskozáson több mint háromszáz kormányilletékes, közgazdász, történész, tudós és az olajipari vezető vett részt, a rendezvény fő szónoka Robert Dunlop, az intézet igazgatója volt. Mellette még négy másik előadót hívtak…

Olvass tovább>>

Sentinel-5P műhold: mindent tudhatunk a légkör szennyezettségéről

Elküldte első felvételeit az Európai Űrügynökség október 13-án felbocsátott Sentinel (Őrszem)-5P műholdja a Föld légkörének szennyezettségéről. A Copernicus európai uniós tudományos program újabb műholdjának az a feladata, hogy a lehető legrészletesebben mutassa be a légkör szennyezettségét. Az Európáról november 22-én készült felvételek a fosszilis üzemanyagok használata okozta nitrogén-dioxid-koncentrációt mutatják, a szennyezés a legnagyobb Hollandia, a németországi Ruhr-vidék, az olaszországi Pó folyó völgye és Spanyolország egyes térségei fölött – olvasható a Európai Űrügynökség honlapján, ahol közzétették az első felvételeket. A szakemberek az első felvételeket felhasználták arra, hogy megalkossák a szén-monoxid szennyezés…

Olvass tovább>>

A faállományok átalakításával állítják helyre a védett erdei élőhelyeket

Az idegen- és az őshonos fák arányának javításával állítják helyre a védett erdei élőhelyeket a Bükki Nemzeti Park (BNP) szakemberei; a munkát négy megyében öt év alatt végzik el – közölte a nemzeti park igazgatósága. Mint a közleményben írják, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye védett és Natura 2000 erdőterületein kezdik meg a faállomány hosszú távú, mozaikos átalakítását, hogy javítsák az akácos, fenyves és nemes nyáras erdőtömbökben az őshonos fafajok arányát. Az idegenhonos erdőtömbökben őshonos erdőfoltokat, facsoportokat telepítenek, ezzel biztosítják az egymástól távolabb lévő őshonos védett erdők közötti összeköttetést, javítják…

Olvass tovább>>

Az erdőkárosító tuskógombák genetikáját vizsgálták szegedi és soproni kutatók

Szegedi és soproni kutatók a tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdőkárosító képességeik mögött. A Nature Ecology and Evolution című tudományos folyóiratban megjelent eredményeik hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában és segítik az erdészeti védekezést, valamint a komplex soksejtűség eredetének megértését is – olvasható az Magyar Tudományos Akadémia közleményében. A tuskógombák (Armillaria-fajok) az északi mérsékelt égöv legjelentősebb erdőpusztítói közé tartoznak, rizomorfokkal, vagyis gombafonalakból összeálló gyökérszerű nyúlványokkal kutatnak új táplálékforrások után. A rizomorfok hatalmas területeket képesek behálózni. A világ ma ismert legnagyobb kiterjedésű szárazföldi élő…

Olvass tovább>>

Az elmúlt harminc évben nem nőtt a Balti-tengerben lebegő műanyagrészecskék sűrűsége

hulladék

Az elmúlt harminc évben nem növekedett a Balti-tengerben lebegő mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék koncentrációja, annak ellenére, hogy ugyanezen idő alatt világszerte jelentősen növekedett a műanyagtermelés – állapították meg kutatók. Soha annyi műanyagtermék nem készült világszerte, mint manapság, miközben évente 5-15 millió tonna műanyaghulladék kerül a világ óceánjaiba. Mindezek fényében a kutatók úgy vélték, hogy a nyílt vizekbe és ezáltal a halak szervezetébe kerülő mikroműanyagok koncentrációja is növekedett, ám az ennek kiderítését célzó első hosszú távú tanulmány más eredményeket hozott – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A DTU…

Olvass tovább>>

A perzselő hőség lesz a jellemző az európai nyarakra

A század közepére az idei nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban, amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása – figyelmeztetnek kutatók. „Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz” – mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója. A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt…

Olvass tovább>>