Címke: környezet

Drasztikusan csökkent a bébikorallok száma az ausztrál Nagy-korallzátonynál

~
korall

Csaknem kilencven százalékkal kevesebb a bébikorall az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mint az 1990-es években volt – derült ki egy új tanulmányból, amely a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket teszi felelőssé a jelenségért. „Az elpusztult virágállatok nem szaporodnak” – mondta Terry Hughes, a queenslandi James Cook Egyetem munkatársa. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői tavaly végeztek vizsgálatokat a Nagy-korallzátonynál. Megnézték, hogy mennyi felnőtt példány élte túl a 2016-os és 2017-es tömeges korallfehéredéseket, valamint felmérték az új korallok számát – írja a BBC hírportálja. „A Nagy-korallzátony hosszában átlagosan kilencven százalékkal alacsonyabb az…

Olvass tovább>>

A légszennyezettség húsz hónappal rövidíti meg a most született gyerekek életét

~
szmog

A levegőszennyezettség világszerte húsz hónappal rövidíti meg a most született gyerekek várható élettartamát, Ázsiában a legsúlyosabb a helyzet – ezt állapította meg egy nagyszabású tanulmány. A levegőszennyezettség minden tíz halálozásból egyben közrejátszott 2017-ben, ezzel több halálesetet idézett elő, mint a malária és a közúti balesetek, annyit, amennyit a dohányzás is okoz – ismertette a világ levegőjének állapotáról szerdán kiadott 2019-es State of Global Air (SOGA) jelentés. Ázsia déli részén a mai gyermekek várható életkora 30 hónappal lesz rövidebb, a szubszaharai afrikai térségben pedig 24 hónappal a közlekedés és ipar okozta…

Olvass tovább>>

Újabb amerikai bíróság állapította meg a német Bayer cég gyomirtójának rákkeltő hatását

~

Újabb amerikai bíróság állapította meg kedden, hogy rákkeltő a német Bayer vegyipari óriás által forgalmazott Roundup nevű gyomirtó. A döntés ezúttal is San Franciscóban született. Ítéletében a bíróság megállapította: a pert indító amerikai férfi rákbetegségének kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a glifozátot tartalmazó Roundup, amelynek használati utasításában a gyártó nem tüntette fel a kártékony hatásokat. A gyártó cég a Monsanto, amelyet tavaly vásárolt fel a német Bayer. A szövetségi kerületi bíróság – ahol hat esküdt hozta meg a döntést – leszögezte: a hetvenéves Edwin Hardeman panaszos bizonyítani tudta, hogy limfómájának kiváltója…

Olvass tovább>>

Szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók

~

Folyékony fém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot ausztrál kutatók, akiknek a világon először sikerült ilyen áttörést elérniük, ami hatással lehet a légkörben lévő szén-dioxod befogásására, tárolására. A Melbourne-i RMIT Egyetem kutatócsoportja német, kínai és amerikai tudósokkal együttműködve egy olyan új technikát fejlesztett ki, amely hatékonyan átalakítja a gáznemű szén-dioxodot a szén szilárd részecskéivé. A Nature Communications folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók javaslatot tettek olyan alternatívára, amely biztonságosan és maradandóan kivonja az üvegházhatású gázt a légkörből – ismertette az egyetem közleményét az Eurekalert tudományos hírportál. A jelenlegi szén-dioxid befogási és tárolási…

Olvass tovább>>

Juhász: fogynak a földi élet alapjai

~

Egyre kevesebb az óceánokban a fitoplankton, ezzel a földi élet egyik alapja gyengül – állítja Juhász Árpád (képünkön) geológus. A fitoplanktonok, az óceánok felső rétegeiben napfényből élő növényi jellegű algák. A világtengerek melegedése és a vízszint emelkedése negatívan hat ezekre az élőlényekre, amelyek a tápláléklánc alapját alkotják – figyelmeztetett a szakember. A többnyire zöld színű, fényelnyelő fitoplanktonok mennyiségének csökkenésével egyébként az óceánok színe kékebbé válhat. A tudósok szerint hosszú folyamatról van szó, a jóslat ötven-száz év alatt válhat valóra – mondta Juhász.

Olvass tovább>>

Több kárt okozhat hosszú távon a környezetnek a laboratóriumi hús, mint a marhatenyésztés

~
tehén szarvasmarha

A marhatenyésztés egyes módjainál jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez hosszú távon a laboratóriumban növesztett hústermékek – derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói. Ez volt az első olyan tanulmány, amelyben a szakemberek felmérték azt, miként hatnak a klímaváltozásra a laboratóriumi húsok elállításának különféle módozatai és az üvegházhatású gázkibocsátásért felelős marhahústenyésztés. A kutatók szerint a szarvasmarha felváltása laboratóriumi hússal nem egyszerűen azzal jár, hogy a klímaváltozást illetően nagyhatású módszert felváltanak egy alacsony hatású módszerrel. Hosszú távon a laboratóriumi hús előállításának módjai nagy energiafelhasználással járnak és jobban hozzájárulhatnak a globális felmelegedéshez, mint a…

Olvass tovább>>

Eltűnhet a téli jégtakaró az északi félteke tavairól a globális felmelegedés miatt

~

Eltűnhet a téli jégtakaró a Föld északi féltekéjén lévő több ezer tó felszínéről a globális átlaghőmérséklet emelkedése miatt – figyelmeztetnek kutatók, akik szerint a jég eltűnése komoly hatással lesz a tavak környékén élő több millió ember életére, valamint fenyegetést jelenthet az ivóvízellátásra és a halfajokra is. Kanada, az Egyesült Államok és Európa északi területein jelenleg csaknem 15 ezer olyan tó van, amelyre az időszakos jégtakaró a jellemző a téli hónapokban. Ez azt jelenti, hogy ezek a tavak csak a hidegebb teleken fagynak be, és a melegebb teleken jégmentesek maradnak –…

Olvass tovább>>

Két és félt tonna golflabdát távolítottak el a kaliforniai Monterey-öböl vízéből

~

A tengeri élővilágot károsító újabb forrásra bukkantak kutatók és önkéntesek a kaliforniai Monterey-öbölben lévő tengeri természetvédelmi területen és partvidékén, ahonnan mintegy két és fél tonnányi golflabdát távolítottak el két év alatt. A szakemberek számításai szerint a golflabdákból mintegy 28 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódott az öböl vízébe. Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusának figyelmét kaliforniai középiskolások hívták fel arra, hogy az öbölben végzett merüléseik során nagy mennyiségű golflabdára bukkantak a óceán mélyén, és elkezdték kihalászni a tengeri élővilágra káros labdákat három part menti golfpálya közeléből. 2016 májusától 2018 közepéig csaknem negyvenezer golflabdát…

Olvass tovább>>

Súlyos ózonszennyezést okozott a légszennyezés elleni harc Kínában

~

Mintegy negyven százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por koncentrációja a kelet-kínai városokban azóta, hogy a kínai kormány 2013-ban szigorú intézkedéseket rendelt el a légszennyezés elleni harcban, ám a drámai mértékű csökkenés megváltoztatta a légkör összetételét és súlyos ózonszennyezést idézett elő. Az elmúlt években Kínában a levegő minőségének figyelésére több mint ezer megfigyelő állomást hoztak létre, amelyek soha nem látott mennyiségű adatokat szolgáltattak a környezet állapotáról. A Nankingi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatói az adatokat tanulmányozva figyeltek fel a meglepő jelenségre, tanulmányukat az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) tették…

Olvass tovább>>

Megállapodtak az EU intézményei a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szabályokról

~

Megállapodtak a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szerdán az Európai Unió társjogalkotó intézményei, a tervek szerint 2021-tól betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők. A még hivatalos jóváhagyásra váró egyezség értelmében betiltanák többek között a műanyag fülpiszkálókat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. Elisabeth Köstinger, az EU soros elnökségét betöltő Ausztria környezetvédelmi minisztere „mérföldkőnek” nevezte a hajnalig tartó, 12 órás tárgyalásokat követően tető alá hozott egyezséget. Azoknál a termékeknél, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre alternatívák, a hangsúly a…

Olvass tovább>>

Először modellezték a mikroműanyagok természetben való mozgását

~
műanyag

Elsőként modellezte a műanyag mikroszálak természetben való mozgását a Washingtoni Állami Egyetem egyik kutatója. Az Advances in Water Resources című folyóiratban publikált tanulmány eredményei a jövőben segíthetik a közösségeket annak jobb megértésében, hogy miért jelentenek világszerte egyre súlyosbodó problémát a műanyaghulladékok és, hogy miért lenne fontos azok mennyiségének csökkentése – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A világ óceánjaiban több millió tonna műanyaghulladék úszkál úgynevezett mikroműanyag-részecskék formájában, amelyek idővel lerakódnak az üledékekben, eljutnak a termőföldekre és az ivóvizekbe. Az öt milliméternél kisebb műanyagrészecskéket nevezzük mikroműanyagoknak, amelyek legkevésbé tanulmányozott fajtái a mikroszálak. Ezek…

Olvass tovább>>

A súly- és magasságnövekedés miatt több élelmiszerre lesz szükség

~

Nehezebb lesz élelmiszerrel ellátni a Föld 2050-re kilenc milliárdra becsült lakosságát, mivel napjainkhoz képest egy átlagembernek több élelemre lesz szüksége a magasság és a testtömeg növekedése, valamint a demográfiai átmenet miatt – vélik norvég kutatók. Daniel B. Müller professzor és munkatársai a Sustainability című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan változott a lakosság a világ 186 országában 1975 és 2014 között. „Két jelenség hatását tanulmányoztuk. Az egyik, hogy az emberek magasabbak és súlyosabbak lettek. A második, hogy a lakosság idősödik” – közölte Gibran Vita, a Norvégiai Tudományos és Műszaki…

Olvass tovább>>

A kelet-antarktiszi mohatelepek is megsínylik az éghajlatváltozást

~
Antarktisz

A kelet-antarktiszi térségben nyaranta előbukkanó mohatelepek is megsínylik a klímaváltozás és az ózonréteg vékonyodásának hatásait – állítják kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint a Déli-sarkvidék keleti felének növényzete gyorsan változik az egyre szárazabbá váló éghajlat hatására. „Az Antarktiszra látogatva az ember jeges, fehér vidékre számít” – mondta a tanulmányt vezető Sharon Robinson, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa. „Néhány területen azonban zöld színű, dús mohatelepek emelkednek ki a hó alól egy mindössze hat hétig tartó időszakban” – tette hozzá a szakember. Az Antarktisz nyugati vidéke és…

Olvass tovább>>

Ajjaj… öntözési és vízgazdálkodási kutatóintézet alakult Szarvason

~

Az Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóintézet kutatási programjainak legfőbb célja a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése, létrehozását a jövőnk, földünk megóvása érdekében vállalt felelősség vezérelte – mondta az agrárminiszter szombaton Szarvason, amikor felavatta az újjáalakult kutatóintézetet. Nagy István (képünkön) hozzátette: a kutatóintézet eredményeivel hozzájárul egy „vízbiztos” világ kialakításához, melynek szerves része a környezettudatos, víztakarékos termeléstechnológiák alkalmazása, a szélsőséges vízháztartási helyzetek kezelése, a rizstermesztés fenntartható fejlődésének elősegítése. Emlékeztetett arra: 2014-ben azzal a céllal hozták létre a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK), hogy átfogó, integrált agrárkutató hálózatot teremtsenek, amely gyakorlatorientált kutatási-fejlesztési és innovációs programok…

Olvass tovább>>

BirdLife International: nyolc madárfaj halt ki az elmúlt években

~

A Rió című animációs filmből is jól ismert Spix-ara egyike annak a nyolc madárfajnak, amelyek az elmúlt években kihaltak a BirdLife International természetvédelmi szervezet szerint. A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet közzétette A világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő 51 kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták. A vadon utoljára 2000-ben látott Spix-ara mellett a Pouli-gyapjasmadarat, a pernambucói törpekuvikot, az alaogasi liánjárót és a tengerkék ararát is azon fajok közé sorolták, amelyek a szervezet szakemberei szerint bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel kihaltak. Az IUCN megbízása…

Olvass tovább>>

Először végeznek helikopteres parlagfű-felderítést Heves megyében

~

Először végeznek helikopteres parlagfű-felderítést Heves megyében, az egynapos szemlét a Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium támogatja – jelentette be a megyei kormányhivatal főigazgatója. Seszták Attila hangsúlyozta: a kormányhivatal a parlagfű elleni hatékony védekezést közérdeknek tekinti, az ellenőrzés évek óta tervszerűen, július 1-jétől október végéig tart. Az eltelt csaknem két hónapban mintegy 33 ezer hektárnyi terület földi szemlézését végezték el. A Készenléti Rendőrség helikopterével egyetlen nap alatt ennek több mint négyszeresét, várhatóan körülbelül 150 ezer hektárnyi területet ellenőriznek. Ez nagy segítséget jelent a földről nehezen észrevehető, vagy nehezen megközelíthető parlagfüves „foltok” felderítésében…

Olvass tovább>>

Kaniscseva: a labdarúgásra van pénz, a futótüzekre nincs

~

Tíz év alatt csaknem tízszeresére nőtt a sarkvidéki futótüzek száma Oroszországban, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) két műholdja mintegy tízezer „forró pontot” mutatott ki az orosz sarkvidéken ebben az évben augusztus elejéig – ismertette a The Daily Telegraph című újság. A brit napilap a birtokába került adatok alapján arról írt, hogy ez a legmagasabb szám a megfigyelések első teljes éve, 2003 óta. „Az éghajlatváltozás miatt olyan helyeken is tűz üt ki, amelyek korábban túl hidegek vagy túl nedvesek voltak ehhez, ahol korábban nem voltak emberek, de most már vannak” –…

Olvass tovább>>

A Föld visszafordíthatatlanul veszélyes üvegházzá válhat

~
Vénusz

Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új tanulmányban. Az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan négy-öt Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10-60 méterrel lesz magasabb mint napjainkban – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emisszió-mentes világgazdaság…

Olvass tovább>>

Éghajlatkutató: melegrekordok évről évre lesznek

~

Melegrekordokra számítani kell évről évre, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy melyik országban fordulnak majd elő – mondta Mika János (képünkön) éghajlatkutató. Az éghajlatkutató, akit a Nagy-Britanniában tapasztalható szárazságról és hőhullámról kérdeztek, azt mondta: egy adott hely szélsőséges időjárásáért nem felel a klímaváltozás, de azért igen, hogy ezekből egyre több van és egyre erősebbek. Mika kifejtette: a globális klímaváltozás önmagában csak körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de egy-egy helyen sokkal többet. Ugyanis az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérsékletkülönbség dél és észak között, csökken a nyugati szelek…

Olvass tovább>>

Geológus: a globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget

~

A globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget – mondta Juhász Árpád (képünkön) geológus. Hozzátette: a trend a magasabb hőmérsékleti értékek felé mutat. Juhász szólt arról, hogy az egész világon ki kell alakítani az alkalmazkodást az egyre nagyobb meleghez, például a mezőgazdaságban az extrém hőséget elviselő növényeket kell termeszteni. A geológus szerint ha az emberiség nem változtat a szokásain, számítania kell a további fokozatos felmelegedésre.

Olvass tovább>>