Új hosszú nyakú növényevő dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak argentin paleontológusok a latin-amerikai ország déli részén, Patagónia térségében: a hatalmas állat a valaha talált legnagyobb őshüllők egyike. A Pueblo Blanco Természetvédelmi Területen talált leletet 2018-ban fedezték fel a tudósok, de csak – helyi idő szerint – csütörtökön mutatták be a nagyközönségnek. A dinoszaurusz csontjai olyan hatalmasak voltak, hogy az őket szállító furgon felbillent. A balesetben senki sem sérült meg, és a maradványokban sem keletkezett kár. Nicolas Chimento paleontológus elmondta: az eset után a tudósok úgy döntöttek, hogy a Chucarosaurus diripienda nevet adják a…
Olvass tovább>>Címke: kína
Együtt épít holdbázist Moszkva és Peking
Oroszország és Kína között megszületett a tudományos holdállomás létrehozásáról szóló kormányközi megállapodás – közölte Jurij Boriszov, a Roszkozmosz orosz állami űrvállalat vezetője szerdán a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva. Boriszov emlékeztetett arra, hogy a két ország a nemzetközi holdbázis megépítéséről 2021-ben memorandumot írt alá. Hozzátette, hogy „nemrég” megállapodás is született a közös munkáról ezen a területen. Oroszország és Kína 2021 márciusában egyetértési megállapodást írt alá az együttműködésről a Holdon létrehozandó nemzetközi tudományos állomás ügyében. Idén decemberben Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök azt mondta, hogy aláírásra kész a holdállomás létrehozásáról szóló kétoldalú kormányközi…
Olvass tovább>>Hatalmas mennyiségű kínai műkincset „örökölt” a British Múzeum
Történetének egyik legjelentősebb adományához jutott a British Múzeum. A kiemelkedő értékű kínai porcelán- és jádeszobor-gyűjteményt a tavaly elhunyt Sir Joseph Hotung hongkongi műgyűjtő és üzletember hagyta a múzeumra. Sir Joseph Hotung nevét viseli a British Museum kínai és dél-ázsiai régiségeket bemutató galériája, mióta az üzletember több millió fontot adományozott annak felújítására. Ezt azután tette Hotung, hogy panaszkodott: olyan gyenge ott a világítás, hogy zseblámpát kell vinnie a kiállításokra. A múzeumnak ezt a szárnyát 1992-ben II. Erzsébet brit királynő nyitotta meg újra, majd további felújítások után, 2017-ben is megtette ezt –…
Olvass tovább>>Titokzatos űreszközt állított pályára Kína
Miközben növekszenek a feszültségek Kína, az Egyesült Államok és Tajvan között, egy kínai hordozórakéta nemrég titkos céllal pályára állított egy titkos, újra felhasználható űreszközt – írta hétfőn a Futura francia hírportál. A misszióra már jóval a Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásához köthető események előtt felkészültek. Két évvel korábban bocsátott útjára utoljára hasonló, szintén titkos célokat szolgáló eszközt Kína – írja a Futura. A Hosszú Menetelés 2F hordozórakéta augusztus 4-én szállt fel a Góbi-sivatagban található Csiucsüan műholdindító központból – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség – és sikeresen alacsony Föld körüli pályára…
Olvass tovább>>Az „örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – számolt be a BBC. A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói…
Olvass tovább>>Bosch: 250 millió euró startupok számára
Idén számos globális kihívása ellenére a nemzetközi Bosch csoport úgy döntött, hogy kockázatitőke-befektetőként tovább erősíti meglévő pozíciót a technológiai startupok piacán. A Robert Bosch Venture Capital (RBVC) 2022-ben egy új, 250 millió euró összegű alapot hozott létre startup-vállalkozások részére. „A Bosch csoport kockázatitőke-befektetőként olyan startupcégeket támogat világszerte, amelyek technológiájuk révén segítik a gazdaság fejlődését, javítják a társadalom életminőségét, segítenek a természeti erőforrások megőrzésében. A Bosch startup-befektetései azért is hasznosak, mert az egyre összetettebb technológiai feladatokat így közösen gyorsabban és hatékonyabban tudjuk megoldani” – fogalmazott Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH…
Olvass tovább>>Az egész Marsot körbefotózta a kínai űrszonda
A Mars egész felszínét körbefotózta a kínai Tienven-1 űrszonda és a Csu-Zsung marsjáró tavaly május óta – közölte a kínai űrhivatal. A Tienven-1 2020-ban indult útnak és tavaly májusban érkezett meg a vörös bolygóhoz. A magával vitt Csu-Zsung marsjáró május 15-én szállt le az Utopia Planitián, a Mars északi féltekéjén található hatalmas síkságon, és azóta felszíni kőzetmintákat gyűjtött és képeket készített. A Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) közleménye szerint az űrszonda teljesítette kitűzött feladatait, egyebek mellett közepes felbontású képeket készített a bolygó egész felszínéről. A közösségi médiában közzétett képeken a zord marsi…
Olvass tovább>>NATO-csúcs: Egymilliárd eurós innovációs alap létrehozásáról döntött 22 tagország
Egymilliárd euró értékű innovációs alap létrehozásáról szóló megállapodást írt alá a NATO-tagállamok közül 22, köztük Magyarország a szervezet madridi csúcstalálkozóján. Az alap lényege a kettős, polgári és katonai felhasználású új technológiák fejlesztésének támogatása, amelybe beletartozik például a befektetés a szövetség stratégiai céljaival összhangban ténykedő, feltörekvő technológiai vállalatokba való befektetés. „Elengedhetetlen, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy naprakészek legyünk” – hangsúlyozta a dokumentum aláírása előtt a NATO főtitkára. Stoltenberg kiemelte: kihívást jelent Oroszország és Kína vezető szerepe olyan területeken, mint például az űrkutatás vagy a mesterséges intelligencia. Az Innovációs Alap létrehozását ellenjegyezte…
Olvass tovább>>Kína újabb űrhajósokat küldött űrállomása kiépítésének befejezésére
Kína három újabb űrhajóst küldött vasárnap az űrállomása kiépítésének befejezésére – jelentette a kínai állami média. Az űrállomásra harmadikként küldött, háromfős legénységet vasárnap, helyi idő szerint 10 óra 44 perckor, a Sencsou-14 (Varázshajó) fedélzetén bocsátották fel az északnyugat-kínai Kanszu tartományban található Csiucsüen kilövő bázisról. Kevesebb mint tíz perccel a kilövést követően az űrhajó levált a hordozórakétáról, és a tervezett röppályájára állt. Az űrhajó a tervek szerint Föld felett mintegy 400 kilométeres magasságban keringő, Tienkung (Mennyei palota) nevű kínai űrállomás központi moduljához csatlakozik majd. Az űrállomásra tavaly október 16-án felküldött, Sencsou-13-as…
Olvass tovább>>Egyes kínai egyetemek kivonták magukat a nemzetközi rangsorolásból
Egyes kínai egyetemek kivonták magukat minden nemzetközi rangsorolásból, miután Hszi Csin-ping kínai elnök arra szólította fel a kínai felsőoktatási intézményeket, hogy „törjenek új utat maguk előtt” – számolt be internetes kiadásában pénteken a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban. Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy…
Olvass tovább>>Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását
Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…
Olvass tovább>>A korai jurakorban élő dinoszauruszok új fajtáját azonosították Délnyugat-Kínában
A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak. A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé. A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a…
Olvass tovább>>A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában
A stegosaurus egy új fajtáját fedezték fel Kínában, a lelet ráadásul az eddig előkerült, legrégebbről származó stegosaurus példány Ázsiában – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A felfedezést jegyző kínai és brit paleontológusok a Journal of Vertebrate Paleontology (Gerinces Paleontológiai Magazin) című szaklapban publikálták kutatási eredményeiket csütörtökön. A szakértők leírása alapján az előkerült hát-, váll-, comb-, láb- és bordacsontok, valamint bőrlemezek egy pikkelyes, növényevő dinoszauruszhoz tartoztak. A maradványok korát a bajoci korba, vagyis a középső jura földtörténeti kor második szakaszába helyezték, ami azt jelenti, hogy a példány csaknem 168…
Olvass tovább>>A világ legrégebbi virágbimbó-maradványát találták meg Kínában
A világ legkorábbról fennmaradt virágbimbójának megkövesedett maradványaira bukkantak kínai kutatók az ország északi részén fekvő Belső-Mongólia Autonóm Területen – jelentette a Hszinhua kínai hírügynökség. A feltárt fosszíliában egy növényszárat, egy levelekkel rendelkező ágat, egy gyümölcsöt és egy apró virágbimbót találtak – mondta el Vang Hszin, a kutatást vezető szakértő. A bimbó kisebb, mint négy milliméter. A megkövesedett maradványokat a Belső-Mongólia délkeleti részén található Ningcseng megyében találták. A tudósok szerint a növény a jura időszakban, mintegy 160 millió évvel ezelőtt élhetett. Bár a fosszíliában csupán a rügyet és a gyümölcsöt találták meg,…
Olvass tovább>>Kína első állami felsőoktatási intézményének romjait tárták fel
Kína első, állami igazgatás alatt álló felsőoktatási intézményének romjait tárták fel régészek a kelet-kínai Santung tartomány területén – közölte a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A Kr.e. 374-ben épült Csihszia akadémiát a hadakozó fejedelemségek korában (Kr.e. 475-221) a mai Santung területén fekvő Csi államban alapították. A több mint 150 éven át fennálló intézmény egyszerre több szerepet is betöltött: állami felsőoktatási intézmény mellett kutatóintézetként és agytrösztként is működött. Az akadémia épületkomplexumát egy öt éven át tartó ásatás keretében tárták fel. Az épületegyüttest, amelynek helyszíne összeköttetésben áll Csi állam egykori fővárosának romjaival, történelmi…
Olvass tovább>>A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját
A végtagok fejlődéséért felelős gének határozzák meg az ujjlenyomat formáját, nem pedig a bőrért felelős gének – állapították meg kínai kutatók. Az eddigi legátfogóbb elemzés eredményeit a szakértők a Cell című tudományos lapban mutatták be. Az új információk segítenek a tudósoknak megérteni a gének és az ember fenotípusainak jellemvonásai közötti kapcsolatot – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatókat vizsgálataik elején csak a kíváncsiság hajtotta. Később kiderült, hogy az ujjlenyomat mintázata a végtagnövekedésért felelős génekkel áll összefüggésben. Ezek a gének kritikus jelentőségűek a magzati fejlődés során. Ez a pleiotrópia klasszikus…
Olvass tovább>>Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték
Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál kutatók a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang’o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian. A Science című tudományos lapban az eredményekről…
Olvass tovább>>Visszatértek a Földre a kínai űrállomás előkészítésén dolgozó űrhajósok
Visszatért a Földre a kínai űrállomás előkészítésén dolgozó három kínai űrhajós, aki három hónapon át dolgozott az űrállomás központi elemében. A China Daily című kínai lap tudósítása szerint az űrhajósokat visszahozó kapszula helyi idő szerint délután 1 óra 34 perckor landolt az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen. A háromtagú legénységet június 17-én a Sencsou-12-es űrhajó fedélzetén bocsátották fel a Tienkung (Égi Palota) kínai űrállomásra, ahol első lakókként 90 napot töltöttek el. Ez alatt egyebek mellett két űrsétát hajtottak végre, egy robotkar segítségével az állomás külső részén található, különböző berendezéseket installálták, valamint…
Olvass tovább>>Már kilencezer éve elkezdődhetett a sörkészítés Kínában
Egy új kínai tanulmány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél. A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt – számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál. A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre. Az ásatáson egy nyolcvan méter hosszú, ötven méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak. A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több…
Olvass tovább>>Rejtély a nínai elefántcsorda vándorlása
Értetlenül állnak a kínai vadelefántcsorda hosszas vándorlása előtt a tudósok is. „Senki nem ismeri az okát. Szinte bizonyos, hogy összefügg a források – élelmiszer, víz, menedék – keresésével, ennek értelme lenne, ismerve azt a tényt, hogy a legtöbb térségben, ahol ázsiai elefántok élnek vadon, egyre gyakoribb, hogy az ember megzavarja természetes élőhelyüket” – idézte Joshua Plotnik elefántpszichológust, a New York-i Egyetem kutatóját a BBC News. Az elefántok vándorlása kis távolságokra nem ritka. Ám ez a mintegy 15 egyedből álló csorda már egy éve úton van, és mintegy 500 kilométert tett…
Olvass tovább>>