Százhúszmillió forinttal támogatja a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szeptemberben megnyíló kutatói pályázatát az intézményt fenntartó alapítvány, hogy az egyetemen születő szellemi termékek a piaci, gazdasági környezetben mielőbb hasznosulhassanak – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. A PTE közleményében azt írták, hogy az intézményt működtető Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány az egyetem által a helyben születő szellemi termékek gazdasági hasznosításának érdekében korábban létrehozott „PTE Proof of Concept” Alapot támogatja az összeggel. Bódis Józsefet, az alapítvány kuratóriumi elnökét idézve a kommünikében kiemelték, hogy évente százas nagyságrendben születnek szabadalmak a pécsi egyetemen. Az elnök kifejtette: ezek nagy része…
Olvass tovább>>Címke: Egyetem
A dohányzás és egyéb rizikófaktorok okozzák a rákhalálozások csaknem felét
A dohányzás és más rizikófaktorok, köztük az alkoholfogyasztás és a túlsúly a felelősek a rákbetegség miatti halálozások csaknem feléért – ezt állapította meg a témában készült mindeddig legnagyobb léptékű tanulmány. A rák a második vezető halálozási ok világszerte, és számos daganatos betegségben kulcsszerepet játszanak a kockázati tényezők. Bár a daganatos betegségek kialakulásának pontos okait az orvosok nem tudják, azzal tisztában vannak, hogy egyes rizikófaktorok növelhetik a rák kialakulásának kockázatát. A tanulmány szerint a Washingtoni Egyetem orvosi karának kutatói azt vizsgálták meg, hogy ezek a kockázati tényezők világszerte hogyan járulnak hozzá…
Olvass tovább>>Űreszközökhöz fejlesztenek hőpajzsot a Debreceni Egyetemen
Nemzetközi űrtechnológiai projektben vesznek részt a Debreceni Egyetem természettudományi és technológiai karának kutatói egy EU HORIZON pályázat keretében: a szakemberek űreszközök hőszigeteléséhez fejlesztenek ki és gyártanak speciális polimer aerogéleket a novemberben induló hárommillió eurós összköltségvetésű programban – közölte az egyetem sajtóközpontja. Közleményük szerint az aerogélek kutatásával 17 éve foglalkoznak a kar szervetlen és analitikai kémiai tanszékén. Az aerogélek a világ legkisebb sűrűségű szilárd anyagai, több mint kilencven százalékuk levegő. Ritka térhálós szerkezetük van, ugyanakkor nagy a teherbírásuk, ellenállnak a hőnek és nagy mennyiségű folyadékot tudnak megkötni. Az aerogélek hasznosítása, felhasználási…
Olvass tovább>>Magyarországot is beválasztotta neves innovációs programjába az MIT
A világ legjobb egyetemével dolgoznak együtt a magyar innovációs ökoszisztéma szereplői a következő két évben. A bostoni MIT vállalkozói akcelerációs program célja, hogy együttműködésre sarkallja a nemzetközi résztvevőket, akik aztán hatékonyabban segíthetik saját régiójuk fejlesztését. Magyarországnak ezzel lehetősége nyílik arra, hogy a világ innovációs élvonalába kerüljön. Az MIT REAP programba a világ minden tájáról igyekeznek bekerülni a szcéna ambiciózus szereplői. Ebben az évben Magyarország is a kiváltságosok közé került, ugyanis hazánk jelentkezését is elfogadták a regionális vállalkozói akcelerációra, amelyet az Egyesült Államok leghíresebb technológiai felsőoktatási intézménye, a Massachusettsi Műszaki Egyetem indított.…
Olvass tovább>>Űrtudományi továbbképzések indulnak négy magyar egyetemen
Tizenhét magyar egyetem összefogásával négy űrtudományi szakirányú továbbképzés indul Magyarországon a UniSpace program részeként. A UniSpace Magyarország Konzorcium koordinálásáért felelős Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közölte: a kormány által elfogadott űrstratégia céljaival összhangban 17 magyar egyetem konzorciumi megállapodást kötött, hogy a UniSpace programban négy önálló, ugyanakkor összehangolt űrtudományi szakirányú továbbképzést indítson. Az űrtechnológiai szakemberek képzését a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem 11 egyetemmel együttműködésben, az innovatív táplálkozási és űregészség-tudományi szakemberek képzését a Debreceni Egyetem kilenc egyetemmel együttműködésben, az űrtudományi szakemberek képzését az Eötvös Loránd Tudományegyetem hét egyetemmel együttműködésben, míg a világűr-politikai…
Olvass tovább>>Az „örök vegyszerek” szintje a csapadékban jóval meghaladja a biztonságos szintet
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén – számolt be a BBC. A szén-fluor kötést tartalmazó, ezért nehezen lebomló poli- és perfluor-alkil vegyületeket (angol rövidítéssel PFAS) egyebek mellett teflonedények, tűzoltó habok és víztaszító textilek gyártására használják. Az örök vegyületek néven is ismert anyagok évekig megmaradnak a környezetben. Napjainkra annyira elterjedtek, hogy a tudósok szerint nincs a Földön olyan hely, ahová nem jutottak volna el. Megtalálták az esővízben Tibetben, valamint az Antarktisz eldugott vidékein is. A Stockholmi Egyetem kutatói…
Olvass tovább>>Corvinus-kutatás: új módszer az elfogadható egészség mérésére
Az állami egészségügyi döntéshozatalt segítheti a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) kutatása, amely arra ad választ, hogy milyen egészségproblémákat tartanak elfogadhatónak az emberek különböző életkorokban. Az egyetem közleménye szerint a Hermann Zoltán és Zrubka Zsombor – a BCE és az Óbudai Egyetem kutatói – által kidolgozott új módszer elsőként szolgáltat teljes körű és kellően pontos becslést arról: a lakosság milyen arányban tartja elfogadhatónak egyes életkorokban az egészségi problémák különféle kombinációit. Mint írták, a források korlátozottsága miatt az egészségügyi közgazdászok feladata, hogy a döntéshozók számára értékeljék az egyes gyógyszerek, terápiák hasznosságát. A…
Olvass tovább>>A cápákkal kapcsolatos tévhitekre hívja fel a figyelmet a Fővárosi Állatkert
A cápák fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban, és nem egy fajuk védelemre szorul. Ennek ellenére az emberek jó része vérszomjas fenevadaknak tekinti őket, pedig a cápatámadások rendkívül ritkák – hangsúlyozza közleményében a Fővárosi Állat- és Növénykert. Az intézmény felhívta a figyelmet arra, hogy a cápatámadások híre azonnal bejárja a világsajtót és ennek hatására az emberek jó része vérszomjas feneveadnak tekinti őket, noha az a kép, ami az ilyen hírek nyomán a cápákról az emberek jó részében kialakul, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. Mint írják, a cápatámadások ritka,…
Olvass tovább>>Tudományos vizsgálatokkal igazolták a Néprajzi Múzeumban látható ritka mozaik maszk eredetét
Természettudományos és muzeológiai vizsgálatok során igazolták, hogy a Néprajzi Múzeum ZOOM című állandó kiállításában látható ritka mozaik maszk eredeti azték kori lelet, közép-mexikói, valószínűleg mixték mesterek munkája, valódi türkiz berakással. A maszkról és a vizsgálatokról tartott pénteki budapesti sajtóeseményen Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója emlékeztetett arra, hogy az intézmény nem csak a magyar népművészet pótolhatatlan kincseinek tárháza, gyűjtőkörébe egy jelentős nemzetközi kollekció is beletartozik, és az ehhez kapcsolódó tudományos kutatások is szerves részét képezik a múzeum feladatainak. Gyarmati János, a Néprajzi Múzeum főmuzeológusa elmondta, hogy 1973 és 1980 között…
Olvass tovább>>A fiataloknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk egy globális kutatás szerint
Egy globális kutatás eredményei szerint a negyven év alattiaknak egyáltalán nem lenne szabad alkoholt inniuk, az idősebb felnőtteknek viszont egy kis mennyiség akár jót is tehet. A The Guardian által pénteken ismertetett nagyszabású kutatás leszögezte, hogy az alkoholfogyasztás jelentős egészségügyi kockázatokat hordoz, és semmi előnyt nem jelent a fiatalok számára. A Washingtoni Egyetem Global Burden of Diseases elnevezésű kutatása a világ betegség- és halálozási okait elemző, legátfogóbb adatokat tartalmazó, folyamatosan változó projekt. Négy évvel ezelőtt a kutatás arra az eredményre jutott, hogy az alkalmi ivás is káros az egészségre, és ezért…
Olvass tovább>>A jövőt Pécsett építik
Intelligens parkolórendszer, VR-alapú biztonságtechnikai oktatás, jelnyelvi felismerő rendszer – így alakítják a jövőt a Pécsi Tudományegyetem hallgatói Tizenkét innovatív kutatás-fejlesztési projekt indul a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán a Huawei SEEDs Kiválósági Ösztöndíjprogram keretében. A mérnökhallgatók által jegyzett tudományos projektek valós iparági és társadalmi problémákra keresnek megoldást a legmodernebb technológiák – így a mesterséges intelligencia (MI), vagy a virtuális valóság (VR) – segítségével. A többi között intelligens parkolórendszert, a siketeket segítő jelnyelvfelismerő alkalmazást fejlesztenek, okospólókat felhasználva csoportok fizikai paramétereit – például katonák állóképességét – monitorozó megoldást hoznak létre, valamint…
Olvass tovább>>Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem biobankjának tárolórendszereit
Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjának tárolórendszereit, az intézmény néhány hónapon belül készen áll az első minták fogadására – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a modern, félautomata biobanki tárolórendszert a Spartacus Rák Alapítvány – amelyet 2019-ben hoztak létre a magyarországi rákkutatás támogatására – ajánlotta fel az egyetemnek. A tárolórendszer működtetéséhez az SZTE egy új épületet alakított ki. A műszerek programozása a közelmúltban fejeződött be. A tárolókban 1,8 millió minta fér el, ez a szám azonban a tárolócsövek méretétől függően változhat, akár 3 millióra is növelhető.…
Olvass tovább>>A majmok jobban szeretnek zenét hallgatni, mint videót nézni
Egy állatkerti kísérlet szerint a majmok inkább zenét hallgatnak, mint videót néznek, ha lehetőségük van a választásra. A The Guardian online cikke szerint a Glasgow-i Egyetem és a finn Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a majmok hogyan reagálnak, ha választhatnak a zene és a vizuális tartalom között. A vizsgálatot a helsinki állatkertben végezték el három fehérarcú sátánmajmon. A kísérlethez három interaktív zónát alakítottak ki egy alagútban, ahol az állatok egy érintőképernyőn tetszésük szerint be tudtak indítani vagy egy videót, vagy valamilyen hanganyagot, amely addig szólt, amíg az állatok ott…
Olvass tovább>>Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál
Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám – olvasható a The Guardian. A szivacsokat a szélsőségesen meleg óceáni hőmérséklet változtatta fehérré. A kutatók először májusban fújtak riadót, amikor Új-Zéland déli partjainál észlelték a kifehéredett tengeri szivacsokat. Vizsgálatuk megállapította, hogy akár több tízmillió szivacs fehéredhetett ki. „Tudomásunk szerint ez a legnagyobb mértékű szivacsfehéredés, amelyről egyetlen esemény során, különösen a hideg vizekben valaha beszámoltak” – idézte James Bell professzort, a Victoria Egyetem tengerökológusát a brit lap. A tengeri szivacsok a korallokhoz hasonlóan a…
Olvass tovább>>Magyarország biztonságának és védelmének fejlesztésére indult projekt az NKE-n
Magyarország biztonsága és védelmi képességei fejlesztésére irányuló, csaknem kétmilliárd forint összköltségű projekt indult a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán (HHK). Az „Alkalmazott katonai műszaki, had- és társadalomtudományi kutatások a nemzetvédelem, nemzetbiztonság területén a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karon” címmel megvalósuló program január 1-jén indult, és 2024. december 31-én fejeződik be. A program részeként kidolgozzák egy hagyományos és pilóta nélküli légijárművek számára integrált mintarepülőtér koncepcióját. Mesterséges intelligenciát és virtuális technológiákat alkalmazó kiképzőrendszereket fejlesztenek. Foglalkoznak majd a 3D-es fémnyomtatás alkalmazási lehetőségeivel a katonai logisztikában és a hadiiparban. A kutatócsoportok olyan…
Olvass tovább>>Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét
Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján. Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el. Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve…
Olvass tovább>>Nem mindegy, hogy reggel vagy este jelentkeznek a migrén tünetei
Először figyelték meg reggeli és esti migrénesek agyműködését különböző érzelmek feldolgozása közben. A Semmelweis Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a félelmet másképp dolgozza fel az agy az egyes migrénes csoportokban – közölte a Semmelweis Egyetem. A betegség hátterének feltárása azért fontos, mert célzottabb gyógymódok alkalmazását teszi lehetővé és segít meghatározni, mi okozza a rohamokat. A Semmelweis Egyetem kutatói most új megközelítésben vizsgálták a lüktető, görcsös fejfájással járó kórkép kialakulását. A betegeket a roham indulása alapján csoportokba osztották – olvasható az egyetem szerdai közleményében. A megkérdezettek harmada reggeli, negyven százaléka késő délutáni/esti…
Olvass tovább>>A Műegyetem fejlesztése EURATOM Nukleáris Innovációs Díjat kapott
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának (BME TTK) kutatócsoportja a legkorszerűbb grafikus processzorokra kifejlesztett reaktorszimulációs programjával Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) Nukleáris Innovációs Díjat nyert – közölte az BME. A tájékoztatás szerint az Európai Atomenergia Közösség innovációs pályázatára érkezett újításokat független nemzetközi szakértői zsűri értékelte. A műegyetemi fejlesztés egy finn fejlesztéssel megosztva nyerte el a 3. díjat a reaktorbiztonsági kategóriában. A közleményben kiemelték, hogy a BME Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézetének díjazott fejlesztése, a szinte teljes pontosságú neutronfizikai számítást lehetővé tévő GUARDYAN számítógépes programja jelentősen hozzájárul az atomreaktorok biztonságosabbá…
Olvass tovább>>Szuperférgek segíthetnek a műanyagok lebontásában ausztrál kutatók szerint
Forradalmasíthatják a műanyagok újrahasznosítását egyes enzimek, amelyeket a gyászbogárlárvák emésztőrendszerében találtak – állítják ausztrál tudósok. A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, a szuperférgekként is emlegetett gyászbogárlárvák az emésztőrendszerükben meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tudnak maradnak, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkoznak. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – idézi a BCC a Microbial Genomics szakfolyóiratban pénteken publikált kutatás egyik szerzőjét, Chris Rinkét. Rinke szerint a szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felapritják a polisztirolt, majd azzal táplálják a…
Olvass tovább>>Okosszélvédőt fejlesztett a Salgglas
Okosszélvédőt fejlesztett a salgótarjáni Salgglas Zrt. vezette konzorcium, a közel másfél milliárd forint összköltségű projektet a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) támogatta – közölte a társaság. Mint írták, az úttörő megoldás lehetővé teszi, hogy egy jármű szélvédője kijelzőként is tudjon funkcionálni, így tartalmakat lehessen megjeleníteni a teljes felületén. Kétféle prototípust is létrehoztak: a „demobox” egy könnyen szállítható szimulátor, a másik pedig egy ténylegesen működő Jeep Wrangler-be épített szélvédő. A Salgglas Zrt., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a TravelSoft Online Kft. 977,9 millió forint uniós támogatást nyert a GINOP…
Olvass tovább>>