Bár egy-két évtizede még science-fictionnek hangzott, mára valósággá vált, hogy a robotika mind nagyobb szerephez jut a gyártó- és termelői folyamatokban. Az pedig nagyon gyorsan teljesen elfogadott, hétköznapi dologgá válhat, hogy a gyorsbüfében emberi kéz már nem érinti a hambergerünket, vagy hogy a péntek este felpattintott sört egy intelligens program főzi.
Burger-bot San Franciscóban
Egy San Francisco-i startup cég, a Momentum Machines már 2012-ben bemutatott egy olyan robottechnológiát alkalmazó gépsort, amely óránként négyszáz hamburgert képes legyártani. A nyersanyag feldolgozásától a kész termék kiadásáig valamennyi munkafázist egy teljes egészében automatizált gépsor végzi, beleértve a zöldségek szeletelését és a húspogácsa grillezését is.
A bejelentést követően néhány év látszólag csendben telt a robotikával foglalkozó startupnál, azonban idén év elején egy amerikai blogger megtudta, hogy a cég San Franciscóban engedélykérelmet adott be egy földszinti üzlethelyiség étteremmé alakítására – írta a közelmúltban a TechInsider.
Mostanra pedig úgy tűnik, az étterem valóban megnyílik, júniusban ugyanis már megjelent egy álláshirdetés, amelyből a cég jövőbeni tervei is sejthetők. A hirdetés szerint a munkavégzés helyszínén egy világpremiernek számító technológia mutatkozik majd be, “ellenállhatatlanul ízletes” burgereket kínálva bárkinek megfizethető áron. (A hirdetésben a Momentum Machines üzletvezetőt keresett a robotizált étterembe, igaz, a “robot” szó konkrétan nem szerepelt a szövegben.)
Arra már a Momentum Machines 2012-ben bemutatott prototípusa is képes volt, hogy a burger valamennyi részét a kívánt beállítások alapján készítse el. Egyes számítások szerint egy “burger-bot” két-három, teljes munkaidőben dolgozó szakácsot képes helyettesíteni, amellyel az étteremnek mintegy évi 90 ezer dollárt spórol meg, beleértve a béreket, a betanítást, illetve egyéb rezsiköltségeket.
A fogyasztók szempontjából a Momentum Machines étterme a hamburger-rajongók álmainak netovábbja, mivel a robotgép pontosan úgy készít el minden egyes szendvicset, ahogy azt a vásárló kéri és szereti.
San Franciscóban nem ez lesz az első példa arra, hogy a technika kiváltja az emberi munkaerőt egy étteremben: 2015-ben nyílt meg a városban az Eatsa nevű vegetáriánus étterem, ahol a minimálisra csökkentették az emberi interakciót, azzal, hogy a rendelésfelvételt, illetve az ételkiadást teljes egészében gépi technológiára bízták.
Intelligens sör Londonban
A Newsweek a múlt héten arról számolt be arról, hogy egy londoni startup, az IntelligentX a mesterséges intelligenciát hívta segítségül a sörfőzéshez. Az angol betűszóval csak ABI-nek, azaz “automatizált sörfőző intelligenciának” (Automated Brewing Intelligence) nevezett algoritmus a Facebook Messenger alkalmazásán keresztül begyűjti a fogyasztói visszajelzéseket, amelyek alapján tovább is fejleszti a sör receptúráját.
Mindeddig négyféle sört főzött le a londoni startup, a Golden AI-t, az Amber AI-t, a Pale AI-t és a Black AI-t.
Az IntelligentX társalapítója szerint rendkívül izgalmas, hogy milyen lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Rob McInerney rámutatott, a technológia segítségével “valódi” párbeszédet folytathatnak a fogyasztókkal, a visszajelzések alapján pedig meghatározhatják, hogy milyenek legyenek maguk a termékek.
Az AI-sörök népszerűsége már az induláskor az egekbe emelkedett: az első főzetet alig egy hét alatt adták el. Márpedig a startup algoritmusa alapján az jósolható, hogy minden egyes új főzet jobb lesz az előzőeknél. Az IntelligentX távlati célja pedig az, hogy az ABI algoritmussal olyan sört legyenek képesek előállítani, amely aranyérmet nyer majd egy rangos sörversenyen.
És a sör csupán a kezdet a londoni cégnél, hiszen az alapítók máris azon gondolkodnak, hogy milyen egyéb termékkörben – például csokoládék vagy parfümök készítésében – lehet majd felhasználni ugyanezt az algoritmust.
Robotadó Berlinben?
Az emberekkel végzett munka adóterhének csökkentését és a robotokkal végzett munka megadóztatását javasolja a Deutsche Post német postavállalat vezetője – írta a napokban a távirati iroda.
Frank Appel a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban kifejtette, hogy a gazdaság digitális átalakulása „hatalmas esély”, mert növeli az emberi munkaerő termelékenységét. Például a társaság raktáraiban úgynevezett okos szemüvegeket használnak, amelyekkel könnyebben meg lehet találni a keresett termékeket, és így akár 25 százalékkal növelni lehet a termelékenységet.
Az ipar digitalizációja révén sok munkahely visszakerül Európába a Távol-Keletről, de az új európai gyárakban főleg robotok végzik majd el a munkát. Ezért kevesebb ember dolgozik majd az üzemekben, de ez a társadalom egészét tekintve nem „visszalépés” – mondta Deutsche Post igazgatóságának elnöke, aki szerint senki sem akarhatja komolyan, hogy ötven vagy száz év múlva is olyan állások legyenek, amelyekben egy gyártási folyamat egyetlen egy szakaszát kell folyton elvégezni. Inkább arra kell törekedni, hogy az alkalmazottak olyan feladatokat végezzenek el, amelyekhez nélkülözhetetlen az ember. Ilyen például az idősek ápolása.
Appel hozzátette, hogy képzéssel és továbbképzéssel fel kell készíteni az embereket a digitalizáció révén végbemenő változásokra, az állami szabályozás oldalán pedig be lehetne vezetni például azt, hogy csak a robotok által végzett munkát terhelik általános forgalmi adóval (áfa).
Hasonló megoldást sürget Eric Hilgendorf jogászprofesszor, a würzburgi egyetemnek a jog és a robotika összefüggéseit vizsgáló kutatócsoportjának (Forschungsstelle RobotRecht – FoRoRe) vezetője, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy a robotok terjedésével csökken az egyik legfontosabb forrásból, a személyi jövedelemadóból származó bevétel, ezért végig kell gondolni, hogy miként lehet emelni a robotok által végzett munka révén keletkező bevétel vagy nyereség adóterhét.
Németországban egyelőre történelmi csúcson van a foglalkoztatottság, a 82 milliós országban mintegy 42 millióan állnak munkaviszonyban. Az országos munkaügyi ügynökség kutatóintézete (IAB) szerint azonban akár 4,4 millió állás is megszűnhet a digitalizáció miatt.
A német iparvállalatoknál jelenleg mintegy 180 ezer robot dolgozik a Bild am Sonntag összeállítása szerint.