Csaknem kétszázmilliárd forint uniós és magyar, kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) célú forrásról született támogatói döntés az első értékelési fordulókban a tavaly és idén meghirdetett pályázatokon – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke sajtóbeszélgetésen csütörtökön Budapesten.
A pályázók csaknem 1200 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényt az NKFIH által koordinált versenypályázati portfólió felhívásaira, 3925-öt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), 885-öt a Versenyképes Közép-Magyarországért Operatív Programon (VEKOP), valamint csaknem négyezret az NKFI Alapon keresztül.
A mostani támogatói döntések után újabb pályázati fordulók és újabb konstrukciók megnyitása következik, 2017 közepére a pályázati portfolió valamennyi felhívása megnyílik – hívta fel a figyelmet az NKFIH elnöke. Ezért arra van szükség, hogy 2021-2022-re be lehessen fejezni a programokat, mert Pálinkás szerint a k+f programok eredményes és magas színvonalú elvégzéséhez nem elég egy-két év.
A pályázatok értékelési szempontjai közül kiemelte, hogy a k+f+i tartalom nélküli, innovációs általánosságokat tartalmazó pályázatok nem jutnak át a szűrőn, ahogy a túlárazott pályázatok sem. Mint mondta, fontos, hogy nemzetközi mezőnyben helyezzék el magukat a pályázók, „ne a szomszédhoz mérjék magukat”.
A következő ütemben néhány visszatérítendő k+f+i forrás fog megnyílni, ezeket hitelgaranciának, kamatmentes hitelnek is nevezni, kockázati tőkealapon keresztül érhetők majd el.
Az NKFIH elnöke reméli, hogy jövő év közepére már érkezhetnek finanszírozási kérések a kormány által, a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére létrehozandó kockázati tőkealaphoz, amelyről augusztusban hirdették ki a kormányhatározatot. Az NKFIH a GINOP-on keresztül harmincmilliárd forintot, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) húszmilliárd forintot biztosít az állami tőkealapnak, amelynek jogi kereteit októberig hozzák létre.
Pálinkás elmondta, a GINOP-on keresztül 172 milliárd forintról született támogatói döntés, amiből a legnagyobb részt, mintegy 68 milliárd forintot a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatására kiírt első pályázati fordulóban 247 projekt kapott. A legkiválóbbnak értékelt pályázatok között nagyobb arányban jelennek meg az agrárinnovációhoz, a fenntartható környezethez és az egészséges társadalomhoz köthető pályázatok.
A kutatói kezdeményezésű témapályázatok keretösszege egymilliárd forinttal hétmilliárdra emelkedett az idén, az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximális összege 48 millió forintra nőtt. A pályázaton 1145 projektet nyújtottak be, amelyből 219 nyertest hirdettek.
Az egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázat az startup-inkubátorok innovációs ökoszisztémát erősítő pályázatok, ide 44 pályázat érkezett be mintegy 25 milliárd forintos forrásigénnyel, amelyből az első fordulóban nyolc projektjavaslat kapott támogató szakpolitikai véleményt összesen 4,73 milliárd forint támogatási igényre.
Pálinkás ismertette: hat felhívásban 144 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások és a kutatóintézetek együttműködésének ösztönzésére. Ebből a tudástranszfer típusú konstrukcióból a Felsőoktatási-ipari együttműködési központokra 27, 5 milliárd forint értékű projektjavaslat kapott támogató szakpolitikai véleményt. A versenyképességi együttműködésekre is nagy igény volt, 120 projekt érkezett be 200 milliárd forintos igénnyel, támogatói döntés született 23 projekt esetében 25,7 milliárd forintról az első fordulóban – mondta a NKFIH elnöke.