A biztonság szolgálatába állított informatikai innováció volt a 2016. május 10-én megrendezett Rendészetelméleti Kutatóműhely témája, a rendezvény vendégei Illés János, az Arrow ECS Kft. üzletfejlesztési szakembere és Baranyi Szabolcs, az IBM szakértője voltak.
A rendezvényt megnyitó Christián László, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékének vezetője, a kutatóműhely alapítója hangsúlyozta, hogy a magánbiztonsági szereplők és az állami rendvédelmi erők között nem rivalizáló egymás mellett élésre, hanem szoros, produktív együttműködésre van szükség.
Az Arrow ECS Kft. informatikai innovációval, üzletfejlesztéssel, partnerhálózat támogatással foglalkozik. Tavaly több önkormányzat vásárolt kültéri kamerákat pályázati pénzből, majd megkeresték az IBM-et, hogy a kamera-felügyeletre milyen megoldást javasolnak. Már jó ideje léteznek olyan megoldások, amelyek a kültéri kamerák képét képesek szűrni, és ha gyanúsat észlelnek, riasztást küldenek a diszpécserközpontba. A közlekedés-szervezés ma már szintén IT-kihívás, nemcsak a lámpák összehangolása, hanem a parkolás ésszerűsítése terén is.
Az NKE rendezvényén elhangzott: napjainkban a terrorizmus jelentéstartalma kibővült, a klasszikus elkövetési módokon túl egyre inkább előtérbe kerül a kiberbűnözés, egy intézmény(rendszer) informatikai hálózatának megbénítása. A több mint százéves IBM az informatikai innováció területén jelentős eredményeket ért el – elsősorban a szoftverek fejlesztése terén.
Kognitív informatika
A kognitív informatika azt jelenti, hogy a számítógép a gondolkodást igénylő, de mechanikus feladatokat átveszi az embertől. A az IBM a 2001. szeptember 11-i támadások után indította el Safer Planet programját, egy olyan analitikai módszert, amely segíti a bűnmegelőzést és felderítést, a nyomozati háttérmunkát, az értékelés-elemzést főként a csalások, és terrorizmus területén.
Ezzel a módszerrel figyelik például a dél-kínai tengeren a hajóforgalmat a csempészek lefülelésére. A rendszer több tízezres nagyságrendű hajóforgalmat képes monitorozni, és azonnal jelzi, ha speciális, gyanús viselkedést észlel a hajók közt.
Videoanalitika
A bostoni maratoni futóversenyen végrehajtott robbantás elkövetőit a videoanalitika segítségével azonosították be. A merényletben a bombát ottfelejtett csomagokba rejtették. A központi bevetés-irányításhoz voltak becsatornázva a civil szervezetek irányító központjai is. Felvetődött a kérdés, hogy az IBM tud-e segíteni analitikai eszközökkel: alkalmazták az arcfelismerést, lekövették az embereket, meghatározták a főbb mozgásirányokat, bevetették a térképészeti rendszert, háttéradatbázisokat és megvizsgálták a kapcsolati rendszereket.
Rióban az olimpiai játékokra készülve operatív központot hoztak létre, de emellett a labdarúgó bajnokságon is segítséget jelent a videoanalitika. Ezen a területen gyakoriak a sárlavinák, az időjárási adatok is be vannak kötve a rendszerbe, így tömeges balesetek is elkerülhetők megfelelő tömegirányítással. Tömegrendezvény-biztosításkor a központi bevetés-irányítás mobil reagáló egységeket – kamerával felszerelt kamionokat – mozgat, amelyek a közösségi helyszínek között közlekednek. A szurkolói szokáselemzést is betáplálják. A Twitter az IBM szerződött partnere, látja az összes twitter-üzenetet és, ha egy negatív szurkolói tömörülést észlelnek a párbeszédekből, gyorsabb, precízebb válaszreakciót tudnak adni.
Valós idejű cselekvés
A New York-i rendőrség (New York Police Department – NYPD) Real Time Centerw a csalás és terrorizmus megelőzésében, a felderítésében használja a háttéranalitikát, biztonsági naplókat és hangfelvételeket is elemeznek.
Egy ember nagyjából húsz-huszonkét percig képes megfelelően figyelni egy kamerát, ezért eddig főként utólagos ellenőrzésre szolgáltak a kamerák felvételei. A segítő háttér-analitikával a kezelő figyelmének fókuszába állítjá k a gyanús eseményt, így emelkedhet a tettenérések száma, de a balesetek észlelési ideje is lerövidül.
A BRFK VI. kerületi kapitányságának térfigyelő központjában is alkalmazzák az IBM szoftveres tesztelési megoldását, amely tömegszámlálásra, arc- és rendszámfelismerésre is alkalmas.
Kapcsolati hálóelemzés kognitív intelligencia-motorral
A kapcsolati háló-elemzés az adatbázisok „összefésülését” jelenti. A 2008-as lengyelországi labdarúgó Európa-bajnokságon is alkalmazták a módszert: itt a szurkolói táborok mozgását figyelték, az sms-tartalmakban szereplő helymegjelöléseket berajzolták a térképre.
A kognitív intelligencia-motor hírfolyamokat is képes olvasni, van olyan program, ami napi 250 ezer cikket olvas el angol, arab, francia, német és spanyol nyelven. A rendszer érti, hogy mit keresünk és kapcsolati hálót, szótérképet rajzol. Az IBM Watson News Explorer 60 ezer hírforrást olvas egy hónapra visszamenőleg. A hírolvasó szoftver arab névolvasási variánsokat is felismer: kimutatható például egy arab újsághír vagy egy tweet alapján, ha a terroristák a migránsáradatot kihasználva halottak útlevelével próbálnak bejutni az országba. A párizsi robbantás esetén három áttételen keresztül tudtak kapcsolatot találni a gyanúsított és egy gépjármű között – Facebook-, sms-üzenetek és mobilhívások alapján.
Big Data és adatvédelem
A Big Data egy folyamatosan bővülő óriási adathalmaz, amely – részben – kapcsolat-rendszerekre épül. Mindebben fontos tényező az emberi viselkedés. Régebben ez utóbbit figyelmen kívül hagyták. Mivel személyes adatokat vizsgál, kulcsfontosságú kérdés az adatvédelem. Minden adat releváns, ekkora adathalmaznál a statisztika elveszíti jelentőségét. A klasszikus elemzés megváltozott, ez már felfedező, feltáró analitikát jelent.
Az IBM egy új technológiai réteget nyújt: a meglévő adathalmazt analitikai eszközökkel elemzik különböző szempontok szerint, például az sms-tartalomtérkép vagy Twitter-üzenettérkép összekapcsolása alapján.
Az angolszász országokban teljesen természetes, hogy az állami hivatalos nyomozati szervek alkalmazzák a kognitív informatikát, illetve az adatbázisok összekapcsolását. Szakértők szerint hazánkban a jogi szabályozásnak jobban kellene követnie a technológiai fejlődést és a társadalmi igényeket.
Egy kapcsolati hálót elemző szoftver ára 6-8 ezer euró – ezt bankok és biztosítók előszeretettel alkalmazzák, mert gyorsan megtérül az áruk. Ezek a megoldások ugyanis alkalmas a banki tranzakciós analízisekre, vagy az adócsalások felderítésére is.
Egy magyar példa: egy biztosító társaság megvásárolta a kapcsolati hálót elemző szoftvert és ennek segítségével gépkocsival kapcsolatos csalásokat sikerült felderítenie és megelőznie. Az elkövetők több gépkocsit szándékosan összetörtek, a rendszer pedig kimutatta, hogy 25-30 káresemény ugyanazon javítóműhelyekhez és 10-15 konkrét személyhez voltak köthetők. Sokan lemondtak a kárigényükről, mikor szembesítették őket a tényekkel, így eljárást sem kellett indítani. Mindezzel a szoftver ára egy hónap alatt megtérült.