A magyar tudáskincs rendkívül kurrens, csak jól kellene használni – fogalmazott a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke a Napi Gazdaság hét eleji konferenciáján. A nemzeti innovációs stratégia tervezetéről szólva Cséfalvay Zoltán államtitkár megjegyezte: a kormányzat szeretne minél több erőforrást bevonni a technológiai fejlesztésbe és innovációba, az állam által konszolidált k+f+i szektor még nem érte el az optimális állapotot.
Kilenc előadó részvételével a budapesti Marriott Hotelben rendezték meg november 20-án a Napi Gazdaság és a Magyar Innovációs Szövetség közös konferenciáját, amely a hazai innováció helyzetét és lehetőségeit vázolta a változó gazdasági és jogszabályi környezetben. A meghívott előadók többsége hazai kis-, vagy középvállalkozásból fejlesztette ki mára imponáló teljesítményadatokkal büszkélkedő innovatív vállalatát.
Az innovációt előrevivő tényezők közül a humán erőforrás az, amelynek hiányában sem a pénz, sem az infrastruktúra nem lehet hatékony eszköze a fejlesztésnek és a piacon maradásnak – mondta köszöntőjében Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a szabadalmaztatásnak jelentőségét hangsúlyozta az innovációs folyamatban. Bendzsel előadásában kiemelte: a hazai innovációkat a hivatal oly módon is támogatja, hogy – különösen, ami az ipari jellegű szabadalmakat illeti – megkönnyítik azok szabadalmi oltalmának fenntartását. Ez a december előtt tíz hónapnál nem régebben bejegyzett innovatív szellemi javakra vonatkozik.
Béres András, az Invitel vállalati szolgáltatás portfólió menedzsment vezetője a cég által a közelmúltban bemutatott InviCloud felhőalapú szolgáltatását ismertette, amely teljesen automatizált infrastruktúrát és platform szolgáltatást képes nyújtani változatos profilú ügyfélkörének. A magyarországi központ 8500 kilométernyi hálózatával, hatalmas kapacitásával és rugalmas ügyintézéssel segíti a hazai kis- és középvállalkozásokat, hogy azok a legoptimálisabban tudjanak működni szakterületükön, miközben az Invitel szolgáltatása leveszi vállukról a saját informatikai háttér és hardver-üzemeltetés gondját. Az interneten elérhető virtuális informatikai részleget általában hosting-szolgáltatásra, tárhelyként, illetve az e-mailen keresztül történő ügyintézésre használják a partnerek. A ma már a Curiosity Mars-szonda és a NASDAQ által is használt szolgáltatás több előnnyel jár. Internetes rendelkezésre állása szinte százszázalékos, rugalmas és skálázható, annyit fizet a megrendelő, amennyit használ belőle, költségkímélő, hiszen eszközfüggetlen szolgáltatást kap, és a biztonság kérdését is sikerült megoldaniuk a szakembereknek. Az InviCloud szolgáltatta informatikai háttér tetszés szerint fejleszthető, gyorsan hozzáférhető, és ma már nemcsak a help desk szolgáltatás magyar nyelvű, hanem a szerződés és a jogszabályi harmonizáció is.
A hazai innovációt a mérsékelt fejlődési ütem jellemzi, de a szaktárca 2020-ig komoly növekedést vár e téren – jegyezte meg a rendezvényen Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke. A nemzeti innovációs stratégiában az évtized végére harminc világszínvonalú kutatóközpontot, ugyanannyi k+f intenzív multiregionális vállalatot, háromszáz kutató-fejlesztő kisvállalkozást, továbbá ezer innovatív start-up céget vizionálnak. Hazánkban továbbra is a gyógyszeripar költ a legtöbbet kutatás-fejlesztésre, erős még az IT szektor is, de a hivatal öt iparágat jelölt meg prioritásként. Akár a kisméretű, a piaci rést kereső „egér” típusú, akár az intenzív növekedést megcélzó „gazella” típusú vállalkozásokat nézzük, mindegyikre jellemző, hogy növekedésüknek alapja a likviditási helyzet javulása. Ezt hazai szinten kisebb részben az állam, nagyobb részben a már jól működő vállalatok által fizetett innovációs járulék biztosíthatja, de nem hanyagolható el az Európai Unió céltámogatása, illetve az országfüggetlen kockázati tőke befektetett pénze sem. Mészáros kijelentette: a magyar tudáskincs rendkívül kurrens, csak jól kellene használni, emellett azonban nem állunk jól a szolgáltatás-menedzsment terén sem.
A Davinci Média Group két képviselője, Pálinkás Róbert és Surányi Ferenc esettanulmánynak is beillő prezentációjában arra hívta fel a figyemet, hogy egy nehéz helyzetből induló innovatív vállalkozás csak a folytonos fejlesztés által maradhat életképes. Stratégiájukban az innovációt nemcsak a termékre, de a marketingstratégiára és az ügyfélkezelésre is kiterjesztették. Egy tipikusan ötletgazdag, de tőkeszegény vállalkozás számára ez elengedhetetlen. Cégük összekötötte az online és offline marketinget, és olyan széleskörű szolgáltatást fejlesztett ki, amely komoly bevételt biztosított a jövőbeni célok elérésére. A vásárlókat igyekeznek személyre szabott ajánlattal megkeresni, de fontosnak tartották azt is, hogy néhány lépéssel mindig a versenytársak előtt járjanak.
A k+f+i kormányzati stratégiáról és annak forrásairól beszélt Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaság-stratégiáért felelős államtitkára. Az ACER igazgatója által kidolgozott modell segítségével mutatta be, hogy csupán a gyártás még nem hoz fellendülést Magyarország számára: a hozzáadott k+f és marketing emeli igazán magasra a termék értékét. A fejlődés alapja az államháztartás egyensúlya, a stabil viszonyok és kiszámítható adórendszer. Cséfalvay szerint a kormányzat szeretne minél több erőforrást bevonni a technológiai fejlesztésbe és innovációba.
A 2020-ig előretekintő stratégia elvárásai szerint a kutatásban jelenleg foglalkoztatottak számát 37 ezerről 56 ezerre kell emelni, hogy tudásbázisaink kellő erővel működhessenek. A vállalati szektorban növelni szeretnék a középvállalkozások számarányát, de új utakon kell haladnia a vállalatirányítási módszereknek is. Az állam által konszolidált k+f+i szektor még nem érte el az optimális állapotot – jelentette ki az államtitkár. Tavaly az erre fordított összeg elérte ugyan a 336 milliárd forintot (ez a hazai GDP 1,2 százaléka), de ez elmarad a fejlett EU-tagállamok 1,9 százalékos GDP-arányos átlagától. Ma Magyarországon az erre fordított pénz kétharmada a vállalati szférából jön, ami versenyképesség szempontjából előnyös, de a szaktárca szeretné, ha idővel hazánkban is 1,8 százalékos lenne a GDP-arányos k+f ráfordítások mértéke. (A nemzeti innovációs stratégia tervezete alapján Magyarország 2020-ra érné el az 1,8 százalékos ráfordítási arányt. – a szerk.) A hosszútávú stratégia kidolgozásához nagy segítséget adhatnak az európai uniós források – így az FP7 53 milliárd eurója, vagy a Horizon 2020 körülbelül 81 milliárd euróra prognosztizálható keretösszege. Ezekből Magyarország 4-20 százaléknyi részt képes reálisan lehívni, de Cséfalvay felhívta a figyelmet arra, hogy itt egy összeurópai versenyről van szó, és nem országokra bontott kvótáról.
Ürge László, a ThalesNano Zrt. vezérigazgatója cégtörténeti áttekintéssel kezdte előadását. A ComGenexből 2002-ben kinőtt spin-off vállalkozás új, eddig nem létező piacot épített ki. Nanotechnológiára építő tevékenységük óriási technológiai ugrást jelentett a szakmában. A társaság hatékonysági növekedése az átütő erejű (disruptive) innováció miatt 50-100 százalékos, amelyet egy jól szervezett sales marketing rendszer támogat meg. A ThalesNano Zrt. stratégiájában újdonság volt az is, hogy a folyton megújuló termék applikációival szólították meg a potenciális felhasználóikat. Mivel azonban Magyarországról nehéz betörni a high-tech piacra, így Angliában hoztak létre először egy kereskedelmi központot, helyi szakemberek bevonásával, akik előtt már minden ajtó kinyílt a világ minden pontján, még a Szilícium-völgy előnyeit élvező Egyesült Államok piacán is. A társaság jelenleg 35 országban van jelen termékeivel, amelyekre további 55 országból jeleztek érdeklődést. A ThalesNano fejlett disztribúciós hálózatának köszönhetően 66 százalékos piaci részesedést ért el. Számos, egyre fontosabb piacra közvetett úton sikerült betörnie a cégnek: például az amerikai referenciának köszönhetően sikerült bevenniük a japán piacot. A ThalesNanon találmánya, az H-Cube a fejlesztések, módosítások következtében sokrétűen alkalmazható, egyes helyeken már oktatási segédeszközzé is vált. A cég analitikai eszköze elsősorban a gyógyszeripar számára fontos, de további piaci szegmensekre is fejlesztenek spin-off módon: molekula-vizsgálatokra, agrokémiai kutatásokra, sőt közvetlen gyógyászati felhasználására is van példa. Saját tapasztalataikból kiindulva Ürge László javasolta a jövő innovátorainak, hogy áttörő innovációra fókuszáljanak, igyekezzenek új piacokat kiépíteni, erősítsék szabadalmi pozícióikat, keressék a piaci réseket és nemzetközi menedzsmenttel dolgozzanak. Nem hanyagolható el az emberi tényező sem: a motivált kutató-fejlesztő csapat és a jól képzett humán erőforrás.
A szakmájából a gazdasági szférába átment, majd ott igen sikeressé vált Farkas József, a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja, a Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogyan „gyógyított” meg az innováció egy valaha válságban lévő állami céget. A fémből készült csontprotézisek gyártásával foglalkozó vállalat kitágította az innováció fogalmát, mivel termékük anyaghányada csupán 20 százalékot tesz ki a cég értékében, a többit a magas szintű hozzáadott szellemi érték teszi ki. Az ágazati szinten mára Európa elitjébe tartozó vállalat okos stratégiai terveinek és üzletpolitikájának köszönhetően bekerült a vezető amerikai és brit kockázati tőkealapok portfóliójába is. Nem csak a termék-innovációra fókuszáltak, de fontos a piacraviteli innováció is, a minél hatékonyabb disztribútori hálózat és a szabadalmak beadása is. Megújuló költségstruktúra, megújuló folyamatirányítás, az aktuálisan legfejlettebb informatikai háttér jellemzi a céget. Menedzsmentjük munkáját állandóan mérik, és igazítják az eredmény, a növekedés, az innováció, a vásárlói, illetve a dolgozói elégedettség, valamint a környezeti összhang kritériumaihoz. Emellett fontos az állandó fejlesztés és az együttgondolkodás elve is.
Zettwitz Sándor, a 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója előadásában bemutatta, miként lehet az innováció segítségével egy családi vállalkozást megőrizni ugyanabban a tulajdonosi keretben, ahonnan elindult. Az 1986-ban indult cég, amely eredetileg egyéni vércukormérőket gyártott, idővel termékportfólióját kiegészítette a maga fejlesztette vizeletmérő berendezéssel. Előbbi termékcsoport esetében az egyre nagyobb mérési pontossággal tudtak az élbolyban maradni a gyártók között, utóbbi esetben pedig a folyamatos fejlesztések következtében mára egy könnyen kezelhető, nagyon megbízható és komplex vizeletlabort hoztak létre. Az egyébként nem olcsó vizeletlabor számtalan előnye miatt hamarosan megelőzte a 4-5 évvel korábban induló vetélytársakat az eladási mutatókban, míg azok évente kétszáz darabot értékesítenek világszerte, addig a 77 Elektronika négyszáz darabot ad el évente. Érdekes volt megtudni, hogy a válság éveiben a ma már 82 fejlesztőmérnökkel dolgozó high-tech vállalat 40 százalékkal tudta növelni forgalmát, elsősorban a dél-amerikai és kínai piacok megnyerése következtében. Tanulságos volt azonban, hogy saját hazájában ez a cég sem tud „prófétává” lenni: a magyarországi kórházak 99 százalékban az olcsóbb, de lényegesen kevesebbet tudó japán gyártmányú vizeletvizsgáló készülékeket vásárolják.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly