Akár egy harmincezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége is megtakarítható lenne a jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok teljes körű újrahasznosításával. Sajnos azonban a Magyarországon forgalomba kerülő egymilliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58 százaléka, vagyis közel 8900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derül ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából. Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából.
Még mindig nem használjuk ki az alumínium körforgásában rejlő előnyöket
Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15 200 tonna alumíniumot használnak italféleségek, jellemzően üdítők és sörök töltéséhez, vagyis mintegy egymilliárd darab alumínium italdobozt használunk el. Sajnálatos módon ennek a mennyiségnek azonban csak a 41 százaléka (közel 6315 tonna, 410 millió darab) kerül szelektíven begyűjtésre és újrahasznosításra, miközben ötven százaléka (7585 tonna, 500 millió darab) a hulladéklerakók mélyén végzi, további kilenc százalékát (1300 tonna, 80 millió darab) pedig a hulladékégetőben égetjük el, annak ellenére, hogy ez a végtelenszer újrahasznosítható anyag viszonylag olcsón kinyerhető még az az égetés után visszamaradt hamuból is.
Pedig végtelenszer újrahasznosítható. Lenne…
A hulladékká vált alumínium italdobozok újrahasznosítása ugyanakkor egyszerre gazdasági és környezetvédelmi érdek, hiszen 95 százalékos energia-megtakarítás érhető el az elsődleges nyersanyagból – bauxitból elektrolízissel – gyártott fémhez képest. Mi több, a folyamat végtelenszer és minőségromlás nélkül ismételhető és hatvan nap alatt például újra aludoboz készíthető a hulladékká vált dobozokból. Emiatt a valaha előállított alumínium 75 százaléka még ma is körforgásban van és megtalálható a napjainkban is használatban lévő alumínium csomagolások anyagában.
Akár Gödöllő éves áramfelhasználását is megspórolhatnánk
A Returcom tanulmánya rámutat arra, hogy ha a hulladéklerakóba és hulladékégetőbe kerülő mintegy 580 millió darab (8900 tonna) alumíniumdobozt sikerülne a szemétből kinyerni és 95 százalékos energia-megtakarítással újrahasznosítani, azzal annyi villamosenergiát takarítanánk meg, amennyit egy harmincezer lakosú város, például Gödöllő lakosai egy év alatt felhasználnak. A kommunális hulladékba kerülő alumíniumból persze akár más alumínium termék is készülhetne. Ebből a mennyiségből például 650 ezer bicikli lenne gyártható.
Több megoldás is lehetséges az alumínium csomagolás visszagyűjtésének fejlesztésére
„Magyarország szelektív hulladékgyűjtési rendszerében, talán az alumínium begyűjtési rendszere a legfejlettebb. A rendszer szinte minden magyar lakos számára hozzáférhető valamilyen formában, például a házhoz menő visszagyűjtés, és hulladékudvarok formájában, amelyet kiegészít az ország mintegy 200 kiskereskedelmi áruházában elérhető aludoboz visszaváltó automaták hálózata” – mondta Duma László, a Returcom ügyvezető igazgatója. „Hiába azonban az elérhető infrastruktúra, igazán jelentős alumínium mennyiséget akkor tudnánk újrahasznosítani, ha a lakosság folyamatos edukációjával elérnénk, hogy a fém a kommunális hulladékból a szelektív gyűjtési csatornák egyikébe kerüljön” – tette hozzá Duma.
Hogyan lesz 41-ből 2030-ra 60?
Az Európai Unió hulladékgazdálkodási célterve szerint 2025 végére a tagállamoknak az összes csomagolási hulladék 65 százalékát kell szelektíven gyűjteniük és újrahasznosítaniuk. Az alumíniumcsomagolást tekintve a célérték ötven százalék, 2030-ra pedig hatvan százalék lesz, vagyis hazánknak alig több mint egy évtized alatt kell jelentősen növelnie az alumínium csomagolások legjelentősebb hányadát jelentő aludobozok újrahasznosításának mennyiségét. Ez azonban csak a jelenlegi visszagyűjtési rendszerek kihasználtságának növelésével érhető el.