Az Eurostat tájékoztatása szerint az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) – korábbi nevén a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) – 2015-ben 89 420 védjegybejelentést fogadott az Európai Unió tagállamaiból. Ez körülbelül négyszerese az 1990-es évek közepén regisztrált teljesítménynek.
A régióból származó európai uniós – korábbi nevén közösségi – védjegybejelentések száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett, aminek a lendületét átmenetileg csak a 2008-ban kirobbant válság tudta megtörni.
Az EU-tagállami bejelentések az összes (130 385) kérelem mintegy hetven százalékát tették ki. A régión kívüli területekről származó védjegybejelentések legtöbbje (16 881) az Amerikai Egyesült Államokból érkezett, megelőzve Kínát (4153), Svájcot (3997), Japánt (2593) és Dél-Koreát (2038).
Az EU-tagállamok közül a legtöbb (20 447) európai uniós védjegybejelentés Németországból származott, így majdnem minden negyedik új igény német eredetű volt (23 százalék). Ezt követte az Egyesült Királyság (14%), Olaszország (11 százalék), Spanyolország (11 százalék), Franciaország (9 százalék), Hollandia (5 százalék) és Lengyelország (4 százalék).
Az egymillió főre vetített európai uniós védjegybejelentések számában Luxemburg végzett az élen (2190), Málta (960), Ciprus (652), Ausztria (345) és Dánia (309) előtt. Ebben a mutatóban a lista végén Horvátország (32), Románia (33), Magyarország (57), Szlovákia (67) és Görögország (72) állt, jelentősen elmaradva az EU-tagállamok átlagától (176).
A NUTS 3 régiókat összehasonlítva Párizs a legaktívabb védjegybejelentő terület (2083 új kérelemmel), majd Barcelona (2022), Madrid (1843), Milánó (1484), Berlin (1275) és Luxemburg (1253) következett.