Magyar tizenévesek Európa legjobbjai között

innováció

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és -kiválasztó, négyfordulós verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét  melyre a világ 34 országából érkeztek középiskolai fiatalok  az idén szeptember 17-19. között rendezték meg, ahol három magyar fiatal különdíjakat kapott.

A több tízezer, 14-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2020/2021. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette:

• Balázs Gábor Gergő, Ócsai Bolyai János Gimnázium (pályázata: Láthatatlan kísérő nyomában egy egzotikus csillagrendszerben),
• Seitz Erik, Pannonhalmi Bencés Gimnázium (pályázata: Az epitheliális-mezenchimális átmenet (EMT) új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztése és új, potenciális gyógyszercélpont megtalálása a hibrid-EMT-nek a modellbe építéséve),
• Radó János, Berzsenyi Dániel Gimnázium (pályázata: PenAlone).

A 2019/20. évi hazai verseny győztes projektjei, a tavaly elmaradt európai döntő helyett, külön szekcióban, ugyancsak részt vehettek az idei európai döntőn, úgymint:

• Visszaáramlások detektálása tanulóalgoritmus használatával – mély neurális hálók és mesterséges intelligencia a számítástechnikai képelemzésben (pályázó: Ecsedi Boglárka, Hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium),
• Távirányítható Marsjáró Készítése (pályázó: Rózsavölgyi Mátyás, Perintparti Waldorf Általános Iskola és Gimnázium).

A kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vettek részt, ahol a nemzetközi zsűri interjúk során alakította ki a végleges sorrendet. Az idén mind a kiállítást, mind a zsűrizést online rendezte meg a Salamancai Egyetem.

Az idei döntőn, a 32. EU Fiatal Tudósok Versenyén 34 országból, 114 projekt versenyzett egymással. Az Európai Bizottság Joint Research Centre különdíját Ecsedi nyerte el projektjével. Az óceánok partján létezik egy gyorsan változó veszélyes természeti jelenség, a visszaáramlás, amely többnyire lapos partok mentén alakul ki. A felismerésük nehézségéből és kialakulásuk kiszámíthatatlanságából adódóan világszerte rengeteg halálesetet okoznak. A kutatás célja egy olyan alkalmazás fejlesztése volt, mely a visszaáramlások felismerését segíti. A végeredmény egy okos telefonon használható működő algoritmus lett, mely 11 százalékkal pontosabb detektálást tesz lehetővé az eddigieknél.

A Salamancai Egyetem Salamanca Rákkutató Központjának (CIC) különdíját Seitz kapta meg. Kutatómunkája során, Seitz az epitheliális-mezenchimális átmenet új, többsejtes hálózatos modelljének kifejlesztésében vett részt. A modellbe a saját munkájaként a hibrid EMT állapotot építette be. Ennek alkalmazásával egy új, potenciális gyógyszercélpontot, a konstitutív fotomorfogenezis 9 szignaloszóma (CSN) fehérjét tudta azonosítani. A modellt és a modellben alkalmazott szimulációkat igen széles körű és megbízható biológiai adatsorok alapján építették fel, így a kapott eredmény (CSN mint potenciális gyógyszercélpont) nagyon jó kiindulási pontja lehet célzott, proof-of-concept jellegű kísérleteknek.

Wolfram Kutatói Díjban részesült Balázs, aki sikeresen pontosította egy különleges, szubtörpe-vöröstörpe kettőscsillag periódusát. Ilyen csillagászati rendszerek vizsgálata az idő mérésében lehetnek segítségünkre, leginkább a Föld lassuló forgása miatti szökőmásodpercek beiktatásánál, továbbá űrtávcsövek fedélzeti óráinak pontosságát is lehet ellenőrizni földi távcsövek támogatásával.

Leave a Comment