Az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában kedden 14 tehetséggondozó központ képviselőjének – köztük a Budapesti Európai Tehetségközpontnak – adták át az arról szóló tanúsítványt, hogy ezentúl az Európai Tehetséggondozó Hálózat tagjaként tevékenykedik. Ezzel meg is alakult a hálózat.
Amikor a tehetséggondozás mellett elkötelezettek pénzügyi forrásokat igényelnek, gyakran kapják azt a választ, hogy „vannak sürgetőbb teendők is, a tehetség pedig előbb-utóbb úgyis utat tör magának” – mondta a rendezvényen Navracsics Tibor, az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportkérdésekben illetékes magyar EU-biztos. Szerinte ez a szemlélet rövidlátásra vall. A politikus szerint a tehetségek kibontakoztatása az oktatási rendszer alapvető feladatai közé tartozik.
A Kiemelkedő Képességek Európai Tanácsa (ECHA) nevű, 1988-ban alapított, harminc országot átfogó nem kormányzati szervezet, amelynek elnöke Csermely Péter (képünkön). Az ECHA 2012-es közgyűlésén döntöttek arról, hogy létrehozzák az Európai Tehetséggondozó Hálózatot, amely az összeurópai együttműködés új dimenzióját hivatott megteremteni: kitűzött feladatköre szerint fórumként szolgál a legsikeresebb tehetséggondozási gyakorlatok kicseréléséhez, terjeszti és alkalmazza a tudományos vívmányokat, lehetőséget kínál a tehetséges fiatalok, valamint tanáraik, szüleik és a tehetséggondozással foglalkozó szakemberek kölcsönös látogatásaira.
A hálózatba való bekapcsolódásra 19 országból 28 tehetséggondozó központ adott be pályázatot, és az ECHA minősítő bizottsága idén kiválasztotta a legalkalmasabbnak tekintett 14-et, amelyek a jövőre tovább bővülő hálózat gerincét alkothatják. Magyarország mellett Ausztriából két központ, Belgiumból, a Cseh Köztársaságból, Hollandiából, Írországból, Litvániából, Németországból, Olaszországból, Svájcból, Szlovákiából, Szlovéniából, valamint Törökországból pedig egy-egy központ alkotja egyelőre a hálózatot. E központok a tervek szerint uniós ösztöndíjakra – Erasmus+, illetve Kreatív Európa ösztöndíjra – fognak pályázatokat beadni.