Kiberhadviselésről, a II. világháborús német rejtjelező gépről, az Enigmáról, valamint 1848-as honvéd emigránsokról lesz egyebek mellett szó pénteken, a Kutatók éjszakáján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
„Mi lesz a hagyományos hadviselési dimenziókkal? Átveszi-e a hadviselés mindent megoldó szerepét a kiberhadviselés vagy ez egy eltúlzott jövőkép? Milyen szerepe lehet Magyarországnak a kiberhadviselésben, és milyen képességek lesznek ehhez szükségesek?” – ezekre a kérdésekre kaphatnak választ mindazok, akik részt vesznek az előadáson.
Szó esik majd az Enigmáról, a II. világháború híres német rejtjelező gépéről, amelyet évtizedekig titok övezett, nemrég láthattak csak napvilágot olyan leírások, amelyek alapján széles körben megismerhetővé vált a működése.
„Az előadás a haditechnika-történet e kiemelkedő szerkezetét kézzel fogható közelségbe hozza, nemcsak a feladatát, elvi működését érthetjük meg, hanem a hallgatóság egy eredeti világháborús példányt működés közben és darabjaira szedve is megtekinthet. Arra is választ kaphatnak a jelenlévők, hogy miként tehetnek szert egy működő Enigmára napjainkban” – olvasható az ismertetőben.
Előadást tartanak az Ausztráliába kivándorolt 1848-as honvéd emigránsokról is.
„Az 1848/1849-es szabadságharc számos honvédtisztje menekült a világosi fegyverletétel után Franciaországba és Angliába. Az ausztrál aranyláz hírére többen áthajóztak a távoli kontinensre, hogy meggazdagodjanak” – írja a programajánló.
Az Ausztráliában új életet kezdők egyik legérdekesebb alakja báró Mednyánszky Cézár volt, aki Egy katolikus pap vallomásai című emlékirataiban leírja menekülését Franciaországba, utazását Ausztráliába, majd ismerteti Melbourne-t és az aranymezőket.
„Hasonlóan érdekes Vékey Zsigmond sorsa is, aki a szabadságharc kitörésekor fegyvert fogott, később Kossuth Lajos egyik segédtisztje lett. 1851-be Londonba emigrált, Melbourne-be 1854 elején érkezett, majd a ballarati aranymezőkre ment, megalakította a Victoria Szőlő és Gyümölcstermesztő Társaságot, a Filozófiai Társaság tiszteletbeli titkára lett Melbourne-ben. Bányagép, érctörő és olvasztó-berendezés találmányaira szabadalmat jelentett be. 1883-ban a Magyar Földrajzi Társaságban tartott előadássorozatot, 1885-ben Utazásaim a Föld körül címen kiadta kalandos világjárásának történet” – olvasható az ismertetőben.
Hetedik alkalommal rendezi meg idén a Tempus Közalapítvány a Kutatók éjszakáját, amelynek a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. az egyik társszervezője. Az Európai Bizottság támogatásával 2005 óta Európa-szerte megvalósuló egész napos, fesztiváljellegű esemény célja a tudomány és a kutatói pálya népszerűsítése. Előzetes regisztráció és a részletes programkínálat a Kutatók Éjszakája honlapon, valamint a Facebookon.
Forrás: MTI