New York, Stockholm, London – ezek a világ legintelligensebb városai, az Ericsson legfrissebb, információ-technológiára fókuszáló rangsora alapján.
Az Ericsson nyilvánosságra hozta „Networked Society City Index” (Hálózatba kapcsolt társadalom) rangsorát és jelentését , amely azt vizsgálja, hogyan használják ki az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyújtotta előnyöket a világ 25 legnagyobb városában.
Míg a korábbiakban kiadott két jelentés a városok és a lakosság számára nyújtott előnyökre összpontosított, a mostani felmérés a vállalkozásoknál jelentkező hozadékokat vizsgálja. A városok gazdasági fejlettségét, üzleti életét értékelő indikátorok alkalmazásával mutatták ki, milyen összefüggés van az infokommunikációs infrastruktúra és az IKT kínálta lehetőségek kihasználása között az üzleti életben. A rangsorban az első három város New York, Stockholm és London.
A jelentés többet is felsorol az IKT innovációra és a vállalkozói kedvre gyakorolt pozitív hatásai közül. Megállapították például, hogy az IKT szélesíti a vállalkozások lehetőségeit – például olyan új termékinnovációkkal, mint a zene- vagy videostreaming, e-kereskedelem és felhő-szolgáltatások. Megkönnyíti a piacokhoz való hozzáférést – lehetővé teszi például a vállalkozók és szakosodott niche-cégek számára a földrajzilag is nagyobb kiterjedésű piacok elérését. Emellett csökkenti a cégek közötti tranzakciók költségeit – hiszen csökkenti a beszállítókhoz, partnerekhez,ügyfelekhez való földrajzi közelség jelentőségét is.
Az IKT-érettség és a gazdasági fejlődés közötti szoros kapcsolatot számos tudományos jelentés és esettanulmány igazolja. A Stockholmi Közgazdasági Iskola 2012-ben kiadott jelentésben megállapították, hogy a szélessávú penetráció egy százalékpontos növekedése 3,8 százalékkal növeli a bejegyzett új vállalkozások számát.
A rangsor első három helyén végző városon túl az alábbiak szerepelnek a rangsorban: Buenos Aires, Delhi, Dakka, Dzsakarta, Isztanbul, Johannesburg, Kairó, Karacsi, Lagos, Los Angeles, Manila, Mexikóváros, Moszkva, Mumbai, Párizs, Peking, Sanghaj, São Paulo, Sydney, Szingapúr, Szöul és Tokió. A rangsorolásnál összesen 28 indikátort alkalmaztak, amelyek két kategóriába sorolhatók: a városok IKT-érettsége, valamint az IKT-beruházásokból származó előnyök, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból.
„Úgy látjuk, hogy inkább az egyének, és nem annyira a város intézményei vagy a vállalkozások jelentik a magas szintű IKT infrastruktúrából fakadó fejlődés hajtóerejét.” fogalmazott Patrik Regårdh, az Ericsson Networked Society Lab munkatársa. „A kormányzatok a polgárok változó szokásaihoz igazodva követik a fejlődést, míg a vállalkozások elsősorban a belső hatékonyságuk növelése érdekében alkalmaznak innovatív IKT-megoldásokat. Ennél fontosabb, hogy a kormányzati döntések segítenek a vállalkozói szektor IKT-fejlesztésének irányításában. Ezért a szakpolitikákra, szabályozásokra és a tervezésre irányuló változtatások a kutatással, a kockázatvállalás és a finanszírozás támogatásával karöltve a fejlődés elősegítésének kulcsfontosságú tényezői. Ezek a tényezők, méretnagyságtól függetlenül, létfontosságúak a szervezetek támogatásában; a cél hogy a vállalkozások hatékonyabban tudjanak kapcsolódni, együttműködni és versenyezni.”
Forrás: IP/Ericsson