Az innováció finanszírozására kézzelfogható, gyakorlati tanácsokkal is szolgált a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) rendezvénye 2012. szeptember 6-án.
A négy részből álló rendezvénysorozat legutóbbi állomása nem csupán a kockázati tőkebefektetők, de az innováció jeles hazai képviselői is lehetőséget kaptak a megszólalásra. A nap mottója ugyanis az „innováció: új termék, új vállalat születése” volt.
Zsembery Levente, a Biggeorge’s-NV Equity Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója a kockázati tőkepiac és az innováció kapcsolatát elemezte: saját szakmája felől nézve az innováció olyan újítás, amely egy társaságnak tartós és védhető versenyelőnyt nyújt. A pénzügyi befektetők céljai egyszerűek: a befektetett tőke után belátható időn belül a kívánt jövedelmezőséget realizálni. A kockázati tőke olyankor lép színre, amikor a tartós megtérülés a cél. Ebben fontos partnerei a feltaláló, cégalapító, valamint a menedzsment. Kooperációjukban alapvető kérdés, hogy állandó megújulásra képes-e a cég. A jövedelmezőséghez a szóban forgó cég portfóliójának növekedése szükséges. Ehhez versenyelőnyre van szükség, melyet a folytonos innováció biztosít.
Magyarország a kockázati tőkebefektetések terén jól áll a 2011-es adatok szerint, mind Európában, mind szűkebb régiójában. Ám versenyképességünk megítélése nem ilyen jó. Erre Zsembery megoldásként az innovációba történő nagyobb befektetést javasolta. A HVCA oktatási bizottságának elnökeként kiemelte az innovatív cégek részéről szervezetükkel való folyamatos konzultáció fontosságát.
A szellemi tulajdon az „innováció olaja”, fogalmazott előadásában Botos Viktor, a HIPavilon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az innovációhoz kötődő definíciók és szabályozások története a Frascatiban tartott konferenciától Oslón és Canberrán át Budapestig ívelt, 2004-ben pedig hazánkban megszületett a K+F-ről és a technológiai innovációról szóló törvény. 2012-re új szemlélet jelentkezik a két szektor megítélésében. Ma innovációnak tekinthető minden olyan lépés, mely ahhoz segít, hogy az adott társaság a piacon maradhasson. A K+F (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) kezdetben „pénznyelő”, az innováció ugyanakkor „pénznyerő” lehet.
Ezek után Botos beszélt az átalakult intézményi és törvényi szabályozásról. Ma a szellemi tulajdon lehet személyhez fűződő jog, vagy pedig vagyoni jog. Védelméről gondoskodik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, amelynek feladata a kockázatcsökkentés és a mediátori teendők. Létrejött az ehhez szükséges szabadalmi oltalmi adatbázis. Végeredményben azt mondhatjuk, a szellemi tulajdon egy apportált érték az adott gazdasági társaságban, sőt, egy spin-off cégnél gyakran nincs is más, mint immateriális javak.
Bacher Gusztáv, a Szecskay Ügyvédi Iroda képviseletében a szellemi tulajdon védelméről és annak formáiról beszélt. Gyakori jogvitát okoz az, hogy egy gazdasági társaság jogilag megszerezte-e a valamely dolgozója vagy tagja által létrehozott szellemi termék tulajdonjogát. Ha igen, kérdés, milyen ellentételezést nyújt ezért: munkabért, külön díjazást vagy vételárat. Másik fontos kérdéskör a K+F cégek által igénybe vett adójogi kedvezmények jogosságának megállapítása, de ismerni kell a szellemi tulajdon formáit is (szabadalom, használati mintaoltalom, védjegy, üzleti titok, know how). Manapság különös figyelmet kap a szakirodalmak, gyűjteményes adatbázisok szerzői jogi védelme.
Szükséges a szellemi tulajdon átvilágítása abból a célból, hogy megállapítsák, szabadalmi oltalomképes-e. Ha igen, el kell dönteni, hogy szolgálati találmánynak minősül-e (munkavállalói kötelezettség a létrehozása), vagy alkalmazotti találmány-e (a kitaláló tulajdona, melyet a gazdasági társaság felhasználásra kap).
Horgos Lénárd, a M27 Absolvo cégvezetője világossá tette, hogy a bankok nem szeretnek egymaguk innovációt finanszírozni. Ezért értékelődik fel a kockázati tőke segítsége, amely azonban elvárja, hogy időtávlatban is életképes maradjon a kezdeti elgondolás. A vállalati életciklusok nagyjából hasonlóan alakulnak, a kezdeti nehéz időszakot körülbelül 90 százalékos tőkeinjekcióval lehet áthidalni. Ezt az úgynevezett seed-források biztosítják általában. Ilyen célra jelenleg a start-up programokban elkülönített 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre.
Fontos tény, hogy a vállalatépítés minden fázisában van specifikus támogatási lehetőség. Kezdetben az „üzleti angyalok” jönnek szóba, akik kisebb pénzzel (jellemzően néhány tízmillió forinttal) szállnak be egy induló vállalkozás támogatásába. Később a cég nagyobb pénzhez juthat az Európai Bizottság által 2007 óta működtetett JEREMIE 1 és 2 program segítségével, amelyet jellemzően a kis- és középvállalkozások számára hoztak létre a piac által kedvezően fogadott új termékek bevezetése céljából. Horgos úgy tekint a közeljövő kilátásaira, hogy a start-up cégek előtt igen komoly jövő állhat, mivel egy-két éven belül jelentősen megnő a támogatási lehetőségek száma és értéke. Fontos azonban ehhez a megalapozott üzleti terv, az üzleti modellt pedig több módon érdemes próbának alávetni, mint például a piackutatás vagy a vevők megelégedettségének lekérdezése.
Lapunk kérdésére Horgos Lénárd elmondta, a kockázati tőke akár már az ötlet fázisában is bekapcsolódhat az innovációs-üzleti folyamatba, de ez jellemzően a szoftverfejlesztésben működik. A finanszírozás egyébként az előadásában vázolt modell szerint zajlik, és a kész termék esetében igenis szükség van a „proof of market” eszközére. Akár 6-8 évbe is telhet, mire egy termék igazán piacra dobható lesz a nyereség reményében. Ennyit egy intézményi befektető nem tud várni, így a nem tőke-alapon működő magánbefektetők is szóba jöhetnek, illetve nagyvállalatok szakmai befektetőként finanszírozhatnak egy jó projektet. Az állami forráson kívüli, klasszikus venture capital alapok egy-két millió eurótól kezdenek beszállni, később a nagyobb alapok tíz-húsz milliót is hajlandóak áldozni a közös siker reményében.
A befektetési fázisok módosítanak is a projekt jellegén. Először azt kell felmérnie az adott cégnek, hogy hol tart, és mennyi forrásra van ténylegesen szüksége, és ezek beleillenek-e a lehetséges támogatók elképzeléseibe. Ha nem, a cég munkatársainak kell hozzáigazítaniuk programjukat a befektetői elvárásokhoz. Szerencsésebb az, ha egy cég minél tovább tudja járni a maga életciklusát, kockázati tőke bevonása nélkül, mert azt akkor érdemes igénybe venni, amikor a termék már sikeres a hazai piacon, és a továbblépéshez kell a cash flow. A folyamatban fontos szerepe van a PR-nak, mert egy globálisan ismert termék nagyobb sikerre számíthat a befektetők körében.
Mit keres a kockázati tőke? – tette fel a kérdést Berecz József, a DBH Investment Kockázati Tökealap-kezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a befektetői elvárások az innovációnak minősülő termék, a növekedésre képes cég, valamint egy hatékony csapat köré összpontosulnak. Tudják ugyanis, hogy versenyelőnyt az egyedi megjelenés adhat: különbözik-e a világban meglévő többitől, jobb minőségű-e stb. A második faktor lényeges, hiszen ehhez biztosít pénzt a befektető. A piac ma igen mobilis, sokféle konstrukcióval igyekszik versenyképes maradni. Ilyen a licenc eladása, megosztása; a fizetős és az ingyenes szolgáltatások; a meglévő termékekhez kötődő applikációk piacra dobása. Minden innováció szép ötlet kezdetben, de távlatban kell gondolkodni. Kérdés, mi prognosztizálható bizonyos idő múlva árbevétel dolgában, és mi fogja azt biztosítani. Fontos, hogy a támogatást kérő felkészült legyen, és le tudjon tenni az asztalra egy megalapozott üzleti tervet, átlátható ütemterv szerint részletezve. Itt lép be a csapat fontossága, hiszen egyedileg igen nehéz pénzhez jutni, de ha egy jól működő csapat áll az innováció mögött, már könnyebb vállalattá fejleszteni azt. Erdei szerint a negyedik fontos szempont a megtérülés, amelyet kezdetben általában 20-25 százalékra taksál a kockázati tőkebefektető, ha megfelelő a csapat. Tudni kell azonban, hogy a magyar piac kicsi az innovációnak, vonzóvá kell tenni a nemzetközi piacon is, hogy komoly hasznot hozzon.
Lényeges kérdés az innovációs és befektetési folyamatban az is, hogy a finanszírozók egyéni ötleteket vagy az azokra épülő csapatok munkáját támogatják-e szívesebben. Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke válaszában hangsúlyozta, hogy a kockázati tőke egy bizonyos méret felett szeret belépni, ötleteket nem támogatnak. Fogalmi ismerethiányból fakadnak szerinte azok a megállapítások, hogy Magyarországon nincs kellő kockázati tőke. Létezik, csak a projektek nem jutnak el abba a fázisba, hogy bekapcsolódhasson. Az IT szektorban hamarabb lehet kész terméket letenni az asztalra, a technológiai iparban sok év kell még egy jó prototípus kifejlesztéséhez is. A fejlesztőknek komolyan kell venniük az üzleti tervet, és magukévá kell tenni a magyar vállalkozói kultúrában kevésbé elterjedt szemléletet is, hogy egy termék akkor lesz igazán sikeres, ha külföldön is megállja a helyét. Jogilag tiszta, átlátható gazdálkodás és tulajdonosi rendszer szükséges ehhez. A szabadalmi oltalom alá helyezés hosszadalmas voltára reagálva Szabó Gábor elmondta, hogy a bizalmassági iratok meglétét a komoly befektetők komolyan is veszik. Ha papíron le vannak fektetve a dolgok, nagy meglepetés már nem érheti a céget. Ám azt sem szabad elfelejteni, hogy a szabadalmaztatás elég költséges, ha a világban meghatározó országokra is kiterjesztik. Ha rosszkor kezdi ezt egy kis- vagy középvállalkozás, akár bele is bukhat. 2013. január 1-jétől remény van arra, hogy újraindul a külföldi szabadalmaztatást támogató finanszírozás. A MISZ anyagiakkal nem, de tapasztalatok átadásával tud segíteni az innovációra építő új vállalkozásoknak.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly