A 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetésben kutatás-fejlesztésre és innovációra 70 milliárd euró jut, a cél az, hogy Magyarország minél nagyobb összeget hívhasson le a különböző pályázatokon.
Ennek kapcsán a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) feladata és kötelessége pedig, hogy a pályázatokba a lehető legtöbb szerepelőt vonja be – mondta Deák Csaba, a hivatal stratégiai elnökhelyettese. Véleménye szerint az innováció Európa „egyik zászlaja”, a globális versenyben a pozíciók megtartása és erősítése e nélkül elképzelhetetlen.
Az Európai Unió közös kutatás-fejlesztési, innovációs programjait legfőképpen összefogó Horizon 2020 jelentősen különbözik a különböző operatív programoktól. Míg ez utóbbiak esetében Magyarországra 2014 és 2020 között 7300 milliárd forint érkezik, addig az előbbi program esetében Magyarország versenyben van az unió többi országaival. A Horizon 2020 az észak-magyarországi régió, ezen belül pedig a Miskolci Egyetem számára is jelentős program. Jószerivel azok a magyar fejlesztők, kutatással, innovációval foglalkozók, vállalkozások, kutató intézetek pályázhatnak elsősorban sikerrel, akik világszínvonalon alkotnak, ilyenre volt, van és lesz is számos példa – tette hozzá a hivatal elnökhelyettese.
Ezzel kapcsolatban Madarász Tamás adjunktus, a felsőoktatási intézmény műszaki, földtudományi karának égisze alatt megvalósuló, félmilliárd forintból létrejövő úgynevezett Kútfő projekt menedzsere elmondta: a program a felszín alatti vízkészletek komplex vizsgálatára fókuszál, új kutatási módszerek kipróbálásával és hidrogeológiai információ szerzéssel kíván a régiónak és az országnak fontos, újszerű eredményeket felmutatni a nemzetközi kutatási hálózatokba bekapcsolódva. Céljuk, hogy a hazai kutatóhelyek bevonásával a gazdaság számára is hasznosítható eredményeket érjenek el, és a Horizon 2020 kutatási keretprogram pályázatain is sikerrel járjanak.
Forrás: MTI/IP