Miközben a világ szójatermelésének több mint 90 százaléka takarmányozási célokat szolgál , a magas élelmiszeripari értékkel bíró növényből – megfelelő technológiával – univerzális emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag és termékek készíthetők – mondta az Innoportal.hu-nak adott interjúban Szilbereky Jenő, a Fitorex Kft. társtulajdonos-ügyvezető igazgatója.
– Univerzális szójatermékük a magyarországi kiskereskedelemben nem kapható. Miért döntött úgy a Fitorex Kft., hogy elsősorban külpiacon értékesíti a YASO-t?
– Az ok rendkívül egyszerű: a Fitorex szójaterméket gyárt. A szója egy speciális anyag: az egyetlen olyan növény, amelynek fehérjeösszetétele vetekszik a hústermékekével, tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Mindazonáltal a szójával kapcsolatban leggyakrabban pejoratív jelzőket lehet hallani, aminek az oka a rossz minőségű felhasználás – a húsipar például pótléknak minősíti. A szójával kapcsolatos negatív vélemények egy része – ami például az ízét, vagy éppen a textrudált termék gyenge minőségét illeti -, igaz is. Éppen ezért a humán szójafogyasztás nálunk nem elterjedt. A világ szójatermelésének a 96 százalékát állati takarmány-alapanyagként használják fel. Mivel a szójának van egy kellemetlen mellékíze, és ráadásul puffaszt is, mint a legtöbb hüvelyes növény, tömegesen csak a távol-keleten fogyasztják az emberek. Ugyanakkor az ázsiaiaknak évezredek óta nincsenek egészségügyi problémáik, mint amelyekkel főleg Európában vagy Amerikában riogatják az embereket.
– A YASO – mint új, természetes úton átalakított szójatermék – már mentes azoktól a tulajdonságoktól, amelyek a szója emberi fogyasztását hátráltatják?
– Igen, és ez nagyon fontos szempont volt a YASO kidolgozása során. Már a fejlesztés előtt alaposan tanulmányoztuk, egyetemi professzorokkal egyeztettük a szója szinte valamennyi tulajdonságát. A szójával kapcsolatos negatív felhangoknak annyiból kell igazat adnom, hogy a jelenleg piacon lévő, emberi fogyasztásra szánt szójatermékek szinte kivétel nélkül rosszak. Az esetek többségében textrudált, száraztermékekről beszélhetünk, amelyek már nem is nevezhetők valóban szójának. Egy szójatermékre épülő projekttel elindulni talán Magyarországon a legrosszabb: legalább az emberek fele mereven elzárkózik a szójafogyasztástól. Ahogy távolodunk Magyarországtól, ez az averzió enyhül, Skandináviában pedig kifejezetten keresik a szójatermékeket.
– Feltételezem Ázsiában sokkal kedvezőbb a helyzet.
– Indiában nagyjából 400 millió vegetáriánus van, akik azért nem fogyasztanak több szóját, mert jelenleg ott is szinte csak a fent említett textrudált, szójaeredetű termékekhez tudnak csak hozzájutni. A fehérjetartalmat tekintve elfogadhatók ezek a termékek is, azonban az embereknek mégsem kell, ha nem jó megenni. A YASO ezen a helyzeten döntő mértékben változtatott: olyan világviszonylatban is új élelmiszeripari alapanyagot készítünk, amely semleges ízű, nem puffaszt, és valamennyi olyan értékes tápanyagot tartalmaz, amely a szójában eredetileg is megtalálható. Sőt, a beltartalma jobb is, mint az eredeti szójáé. A YASO termékek összetétele új, teljesen egyedinek számít. Ráadásul csökkentett szénhidrát-tartalmú élelmiszerek készíthetők belőle, például a YASO-val részben kiváltható a búzaliszt használata – például tésztatermékekben.
– Az ár szempontjából mennyire versenyképes a YASO a hagyományos élelmiszeripari termékekkel?
– A húsipari termékekben a szójából kinyert, porított fehérjét használják. A YASO ezzel szemben beltartalmában teljesen ekvivalens az úgynevezett vörösáruk húsrészével, mindeközben az YASO ára a húsoknak átlagosan mintegy fele. A tésztafélék előállítását ugyan a YASO drágítja, viszont olyan prémiumkategóriás termékek jönnek létre, amelyért akár dupla árat is el lehet kérni a boltokban.
– Az ázsiai piacok mellett látnak exportlehetőséget Európában is? Skandináviát már említette.
– Jelenleg mintegy hetven európai céggel vagyunk kapcsolatban, és a YASO legkülönfélébb felhasználási módjairól folynak tárgyalások. A termékünk egyébként is többféle formában érhető el: darált, vagy egész bab változatban például. A belga Dujardin fagyasztott YASO-rendelései több tíz tonnára rúghatnak, hiszen ez az élelmiszeripari disztribútor uralja az angol, a francia és a német piacokat. Emellett – hazai partnerrel – például készítünk speciális lapkenyereket a YASO-ból, amelyet a legnagyobb brit disztribútor négy változatban fog forgalmazni. Tárgyalunk emellett a Heinz egy hollandiai fejlesztő részlegével is. Ezen kívül japán, holland, svájci élelmiszercégekkel, -beszállítókkal tárgyalunk.
– Hogy vigyáz a Fitorex a receptúrára? A szabadalom elegendő védettséget jelent?
– A mi esetünkben nem annyira a felhasználási receptúra a kritikus, hanem a gyártás, amellyel a YASO alapanyagot előállítjuk. Ez egy védett eljárás, viszont a szabadalmi bejelentésben megtekinthető, hogyan készítjük az alapanyagot. Azokban az országokban, ahol a szabadalmunk érvényes, ott védettek vagyunk. A szabadalmat persze kiterjesztettük a világ összes olyan piacára, amely fontos és számít, illetve ahol létezik jogbiztonság is. Éppen ezért, a Fitorex szándéka több nagy ázsiai szereplővel megállapodni a licenc értékesítéséről – még azelőtt, hogy elkezdenék másolni a YASO-t. A távol-keleten talán ez lesz az egyetlen járható út.
– Milyen felhasználási módokban lát nagy lehetőséget a Fitorex?
– A személyre szabott élelmezésre is alternatívát jelent a YASO, vagyis tudunk olyan terméket készíteni, amelynek tetszőleges a beltartalmúak, igy például a kívánt mennyiségben tartalmazhatnak kalciumot, vasat. A jövő étkeztetése ebbe az irányba mutat: egy adott termék egy speciális igényű embercsoport számára jelent majd ideális megoldást. A jelenlegi kínálat ilyen élelmiszerekből nagyon szűk. Legalább harminc-negyven olyan fogyasztói csoport határozható meg, amelyek speciális étrendet igényelnek és jelenleg voltaképpen senki nem szolgálja ki őket. A vegetáriánus emberek számára például az élelmiszer-kínálat töredéke annak, amiből a húsfogyasztók válogathatnak. Bár sokan próbálkoznak a vega-piacon, de az ott elérhető termékek többsége rossz minőségű. Lényegében egy szűz piaci területről beszélünk. Németországban becslések szerint hatmillió vegetáriánus él, és tovább hatmillió ember nem mindennap eszik húst. Számukra a választék meglehetősen szegényes, az alapanyagok minősége rossz, ezért kénytelenek hétről-hétre ugyanazt enni. Ezeknek az embereknek is naponta szükségük van fehérjére. Véleményem szerint a vega-piacra akkora volumenben lehetne termékeket bevinni, amely már hasonlít a nagy húsipari konszernek forgalmához.
– Mit mutatnak a cég eddigi üzleti eredményei?
– Egyelőre veszteséges a cég, a tulajdonosok az elmúlt négy esztendőben egyéb üzleti tevékenységeikből finanszírozták a több százmillió forint nagyságrendű befektetéseket. A veszteségek oka részben az, hogy mintegy félmilliárd forintos befektetéssel építettünk egy üzemet Sződön, ahol megteremtettük a nagyüzemi gyártástechnológia alapjait. Másrészt a különböző kutatás-fejlesztési és innovatív tevékenységekre is hasonló nagyságrendű forrásokat költöttünk. Mindazonáltal bízunk benne, hogy 2013 lehet az első nyereséges év.
A Fitorex Kft. szabadalmaztatott terméke, a YASO egy speciális csíráztatási eljárással előállított, génmódosítás-mentes teljes értékű fehérjeforrást takar. A YASO egyszerre magas diétás rost- és fehérje, továbbá alacsony szénhidráttartalmú alapanyag, ezért kiválóan illeszkedik fogyókúrás, illetve egyéb speciális étrendekhez. A természetes csíráztatási folyamat során a szójabab értékes tulajdonságokkal gyarapszik, ezáltal a szója könnyen emészthetővé válik, eltűnik mellékíze és nem okoz puffadást. A Fitorex innovációja már most komoly elismerésnek örvend Európa-szerte: a társaság elnyerte a Frost&Sullivan 2012-es „Product Differentiation Excellent Award” díját, valamint a cég a tavaly novemberben megrendezett Health Ingredients Europe kiállításon az év súly- és éhségkezelő innovatív termékének járó díjat (Weight & Hunger Management Innovation of the Year) is átvehette.
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Novák Csaba