Hatékony, vegyszermentes, nanotechnológiai eljáráson alapuló fertőtlenítési eljárást fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Nanocolltech Kft. és a GE Hungary Kft. kutatói.
Buzás Norbert, a Szegedi Tudományegyetem innovációs igazgatója az eljárást bemutató szerdai sajtótájékoztatón elmondta, az innovatív megoldás legnagyobb előnye, hogy a betegségeket okozó mikroorganizmusokat – vírusokat, baktériumokat, gombákat – a levegőből, valamint a padló- és falfelületekről is egyszerre, komplexen távolítja el.
A közösségi helyiségekben, így például az óvodákban, iskolákban, fürdőkben, de kiváltképp a kórházakban, orvosi rendelőkben a vírusok és baktériumok elszaporodnak, így az ott jelenlévők nagyobb eséllyel fertőződhetnek meg. A mindennapi sterilizálást eddig vegyszeresen klórtartalmú tisztítószerekkel oldották meg, ami egyrészt ártalmas az egészségre, másrészt bizonyos esetekben hatástalan.
A szakember elmondta, a fotókatalízisen alapuló új megoldás a látható fény felhasználásával alkalmas a levegő vírus- és baktériummentesítésére oly módon, hogy a nanorészecskékkel bevont reaktív felületek lebontják a rájuk kerülő szerves anyagokat.
A ’90-es évek végén a Honvédelmi Minisztérium felkérésére, polgári védelmi célból, veszélyes kémiai anyagok megsemmisítésére fejlesztettünk ki reaktív felületeket – idézi Dékány Imre akadémikust a szegedi egyetem honlapja. Az SZTE Orvos Vegytani Intézet tanára elmondta: akkor olyan fotokatalizátorokat javasoltak a minisztérium számára, amelyek a veszélyes anyagokkal szennyezett talajt megtisztították a napfény segítségével. Ha olyan terepre kerülnek a katonák, ahol esetleg a járművekből sem lehet kiszállni, kiszórják vagy kipermetezik a fotokatalizátort, melyet a napfény egy-két óra alatt elbont, így megtisztul a talaj. A kutatás következő lépése volt, hogy ne csak a kémiai, hanem a biológiai védelemben is hasonló módszert fejlesszenek ki.
A fertőtlenítést eddig kétféle módszerrel végezték: vegyszeresen, klórral vagy klór tartalmú tisztítószerekkel, amely egyrészt ártalmas az egészségre, másrészt a hipervirulens törzsekkel szemben hatástalan. A másik eljárás a hőkezelés, esetleg az UV sugárzás alkalmazása, amely azonban rendkívül energiaigényes, illetve az utóbbi az egészségre sem veszélytelen.
Az új módszer legnagyobb előnye, hogy a betegségeket okozó mikroorganizmusokat – vírusokat, baktériumokat – a levegőből, valamint a padló- és falfelületekről egyszerre távolítja el. Mindemellett ártalmatlan az egészségre, olcsóbb és kevesebb időt igényel – – írja az egyetem honlapja. A megoldás lényege, hogy a látható fényben működő fotokatalizátor nanorészecskék segítségével sterilizálják a különböző felületeket. A kutatók Szegeden egy olyan anyagot fejlesztettek ki, amelyet bele lehet keverni a felső festékrétegbe, vagy fel lehet hordani a készülő padló felületére. Az így kezelt felületeken a fény hatására egy kémiai folyamat – a fotokatalízis – során lebomlanak a szerves anyagok, így a vírusok és a baktériumok.
A konzorcium akkor jött létre, amikor a GE Hungary Kft. is csatlakozott a kutatásokhoz, hogy megfelelő fényforrást fejlesszen ki a levegő megtisztítására. A lámpa belső felületére is a szóban forgó anyag, a fotokatalizátor került, amely a megvilágítás hatására ártalmatlanítja a környező levegőből a felületre érkező káros anyagokat. A lámpa cirkuláltatja a levegőt, gyakorlatilag „beszippantja” a káros anyagokkal szennyezettet, majd megtisztítva engedi tovább. A három éves fejlesztés eredményeként LED, fénycső és kerámia-fémhalogén lámpatest prototípusokat is létrehoztak a GE szakemberei – mondta el az SZTE sajtótájékoztatóján Balázs László, a GE Hungary Kft. GE Lighting innovációs vezetője. A GE Hungary Kft. olyan, szabadalommal védett fényforrásokat fejlesztett ki, amelyek a világítás során keletkező hulladékhőt hasznosítva áramoltatják a levegőt, miközben megtisztítják azt. A fotókatalizátorok festékekben és lakkokban is használhatók, így alkalmasok falfelületek bevonására. A Graboplast Kft. közreműködésével pedig elkészült a padlófelületeknél használható megoldás.
A Szegedi Tudományegyetemen jelenleg a réteg tartósságát vizsgálják, és ezzel párhuzamosan az újabb alkalmazási lehetőségeket kutatják, így például azt, miként használható uszodafestékek esetében a megoldás a víz fertőtlenítésére.
Forrás: SZTE/MTI/IP