Július 24-én 20 órakor tette közzé az Oktatási Hivatal a 2012. évi felvételi ponthatárokat. A diákok számára a megjelölt intézménybe történő bejutás volt a legfontosabb, a felsőoktatási intézmények számára kicsit ennél is több. Lapunk az innovációk és új utak felkutatásában egyik legaktívabb Pannon Egyetem rektorát kérdezte az esemény után.
Friedler Ferenc rektor sajtótájékoztató keretében mutatta be július 25-én az egyetem számadatait, és mindazt, ami ezekből a számokból kiolvasható. A rektor kijelentette, hogy a Pannon Egyetem a minőség mellett kötelezte el magát, és ezt tükrözik a 2012-es felvételi eredményei is, a karok jól teljesítettek. A legtöbb szakon emelkedett a felvételi ponthatár, a fő szakokon pedig kiemelkedően magas felvételi ponthatárt állapítottak meg.
Friedler Ferenc hangsúlyozta, hogy a Pannon Egyetem három alapfeladata a szakemberek képzése, az innovációs folyamatok előmozdítása és a vidékfejlesztés – a beiskolázást ehhez igyekeztek illeszteni. Az egyetem célja az együttműködés az iparral és gazdasággal, hogy „megfelelő számú és minőségi tudással rendelkező szakembereket képezzen az egyetem.” Az egyetem ugyanis nem egyszerűen „diplomát ad, hanem a hosszú távú szakmai karriert alapozza meg, értékteremtő tevékenységet végez. A Pannon Egyetemen a felvételi eljárásban is a minőség az elsődleges szempont. Intézményünk hálózati modellben működik, ami alapján ugyanazt a minőséget nyújtja, bárhol jelenik meg” – mondta Friedler.
Mindehhez külső és belső tehetséggondozó programok is társulnak az egyetemen: a Felvételi Tanácsadó Központ a pótfelvételizőknek nyújt segítséget, ezen felül új képzéseket is indítanak, mint például a székesfehérvári logisztikai mérnök mesterszakot a helyi iparral együttműködve.
Felvételi a Pannon Egyetemen – számokban
A felvételi eljárásban részt vevő 5712 jelentkező közül 2328-at vettek fel. Közülük 1611 állami ösztöndíjas, 717 hallgató pedig önköltséges hallgatóként kezdheti meg ősztől tanulmányait.
Friedler Ferenc lapunknak a felsőoktatási finanszírozási rendszer változásainak hatását firtató kérdésére elmondta, hogy elsősorban a gazdaságtudományi képzéseket érintette a keretszámok csökkenése, mivel itt csökkent a legradikálisabban az államilag finanszírozott helyek száma. Ugyanakkor a felvételizők elszántságát jelzi az a tény, hogy sokan még az önköltséges formát is vállalják a tanulás érdekében, így – bár a korábbiaknál kisebb létszámban – minden meghirdetett alap- és mesterszakjuk el tud indulni az őszi félévben. A kisebb létszámú csoportok esetében egyúttal lehetőség nyílik az elményültebb ismeretszerzésre, így javulhat a képzés minősége.
A Georgikon karon az elmúlt évhez képest nőtt az állami finanszírozású alap- és mesterszakos hallgatók aránya, amely növekedés csaknem teljes egészében kompenzálta a felsőfokú szakképzések terén bekövetkezett visszaesését. A mérnöki alapképzésre felvettek száma – folytatva a több éves pozitív tendenciát – a tavalyi évhez képest mintegy tíz százalékkal növekedett, meghaladva a 400 fős létszámot. Mesterszakok esetében is hasonló mértékű a növekedés, idén 45 hallgatót vesznek fel. A vegyészmérnöki alap- és mesterszakok iránti kimagaslóan magas érdeklődés jól tükrözi a kar hagyományosan elismert értékeit. Itt a legnépszerűbbek a vegyészmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, illetve a biomérnöki szakok voltak. A modern filológiai és tárdadalotudományi karon az anglisztika, a magyar és a nemzetközi tanulmányok keresettsége volt a legnagyobb, noha az utóbbin kiemelkedően magas volt a ponthatár.
Az egyetem egyik erőssége, a mérnökinformatikus alapszak tartja a magas ponthatárt, mely a tavalyi 375-ös szinthez képest 23 ponttal nőtt az idén, ami a legmagasabb ponthatáremelkedés országos szinten. A Műszaki Informatikai Karra idén 425-ös átlagpontszámot produkáltak a felvételizők. Elmondható az is, hogy a gazdaságinformatikus és villamosmérnöki képzések ponthatára is magas, az országos képzések élvonalában található.
Friedler Ferenc ugyanakkor nem csak örömének, de aggodalmainak is hangot adott. Lapunk kérdésére, miszerint a mostani rendszer mellett biztosítható-e az egyetemi képzések színvonala, elmondta, hogy véleménye szerint a jelenlegi rendszer nem a minőségre, hanem a kapacitás növelésére ösztönöz. Szerinte „intézményi elhivatottság kell ahhoz, hogy a minőség szempontja megelőzze a gazdasági érdeket. Ezt a Pannon Egyetem azzal oldja fel, hogy projektekkel támogatja a képzést (projektállományunk a bevételek 60 százaléka). Ez ideális állapotot eredményez a hallgató, a leendő munkáltató és az egyetem együttműködésére.” A diákok előképzettségét, ismeretanyagát értékelve kijelentette, hogy „a középiskolákban erősíteni kell a természettudományos tárgyakat, hogy elegendő diák jelentkezzen a gazdaság számára fontos műszaki szakokra is.”
Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly