Az innovációért felelős magyar vezetők 81 százaléka úgy véli, hogy a digitális ipari technológiák a következő tíz évben gyökeresen átalakítják majd az iparágakat, ugyanakkor tízből nyolc magyar vállalatvezető aggódik is amiatt, hogy a technológiai fejlődés gyorsasága túlmutathat cége alkalmazkodási képességén – derült ki a GE Globális Innovációs Barométer Magyarországra először kiterjedő felméréséből.
A GE által immár ötödik alkalommal elkészített kutatás során 2015 októbere és decembere között 23 országban, mintegy háromezer, innovációért felelős felső vezetőt és mintegy 1400 szakértőt kérdeztek meg a digitalizáció és innováció üzleti környezetükre gyakorolt hatásáról. A Magyarországon 101 vezető bevonásával elkészült felmérés rávilágított arra, hogy noha a magyar vállalatvezetők optimistán tekintenek a digitalizáció munkaerő piacra és gyártástechnológiákra gyakorolt hatására, de mégis csak minden második magyar vezető alkalmazza a big data és a fejlett analitikai eszközök nyújtotta lehetőségeket az üzleti stratégia elkészítésében és a döntéshozatalban.
Big datában még nem vagyunk nagyok
Az egyre komplexebb, globális üzleti környezetben nemcsak a digitális versenyelőny megtartása, de a versenyben maradás egyik alapfeltétele a big data strukturált elemzése. Míg a globális döntéshozók 61 százaléka, addig az innovációért felelős magyar vezetők csak 49 százaléka használja a stratégiai döntéshozatal során a cégek, magánszemélyek és intelligens hálózatok által napi szinten előállított hatalmas adatmennyiséget. A GE felméréséből kiderült, hogy a globális trendektől némileg elmaradva a magyar cégvezetők alacsonyabb mértékben gondolják úgy, hogy az innovációra irányuló partnerkapcsolatok és együttműködések közvetlen és pozitív hatással vannak vállalatuk pénzügyi eredményeire: mindössze 59 százalékuk látta úgy, hogy a cégük bevételei és profitja is növekedett az elmúlt évek innovációs együttműködéseinek köszönhetően.
„A digitális gazdaság nemcsak alapjaiban fog teljes iparágakat megváltoztatni, de pozitív multiplikátor hatással lesz napjaink gyártástechnológiáira, a nemzeti energiaellátásra és energiabiztonságra, az infrastruktúrára, a közlekedésre vagy az egészségügyre. A magyar vállalatok és a magyar állam számára is kiemelten fontos lehetőséget biztosítanak a digitális fejlesztések, mivel ezzel nemcsak értéket teremthetnek, de a termelékenységüket is magasabb szintre emelhetik. Az eszközök rendelkezésünkre állnak, így nemcsak az elhatározás, de a stratégiai gondolkodásmód és megfelelő partnerségi kapcsolatok kiépítése is kulcsfontosságú lehet a versenyképesség megőrzésére és új piaci lehetőségek kiaknázására” – mondta Joerg Bauer, a GE Magyarország elnöke.
A digitális darwinizmus kora
Napjainkban már elfogadott tény a cégvezetők körében, hogy a globális versenyben maradás érdekében drasztikus fejlesztésekre és átgondolt innovációs stratégiára van szükségük. Hazánk innovációért felelős döntéshozóinak 84 százaléka (globálisan 90 százalékuk) gondolja úgy, hogy a leginnovatívabb vállalatok nemcsak új termékeket és szolgáltatások, de új, korábban nem létező piacokat is képesek létrehozni. Az innovációk ugyanakkor nemcsak lehetőséget biztosítanak a cégek számára, de fontos kihívás elé is állítják őket. A GE kutatása rávilágított arra, hogy a magyar cégvezetők nyolcvan százaléka (világszerte 81 százalékuk) aggódik ugyanis amiatt, hogy a technológiák fejlődésének gyorsasága meghaladhatja saját vállalatuk innovációs és alkalmazkodási képességét. Ezzel beköszönt a digitális darwinizmus kora: vagyis aki lemarad, kimarad.
A fentiek tükrében mégis figyelemreméltó, hogy a globális trendekhez hasonlóan a magyar döntéshozók 65 százaléka az óvatos megközelítést alkalmazza az innovációba történő befektetések során, a drasztikus és áttörő jellegű, de jóval kockázatosabb innovációs stratégiával szemben. Ennek megfelelően a vállalatok inkább a már meglévő és bevált termékeiket és szolgáltatásokat fejlesztik tovább, a gyökeresen új, akár az adott piacot alapjaiban megváltoztató termékek bevezetésével szemben.
A jövő ideális munkavállalója kiváló problémamegoldó
A digitális gazdaság rohamos fejlődése, valamint az innovatív termékek és szolgáltatások révén kialakuló új piacok a munkaerőpiacra is hatást gyakorolnak. Az innovációs stratégiát a saját üzleti stratégiájuk szerves részeként kezelő vállalatok számára a jövő tehetségei már nem a mély lexikai tudásukkal, vagy fejlett analitikai képességükkel válnak vonzó jelöltté: a GE Innovációs Barométer szerint a magyar innovációs döntéshozók a problémamegoldó képességet (78 százalék), a kreativitást (74 százalék), valamint a stratégiai gondolkodásmódot (45 százalék) emelték ki, mint a versenyképesség szempontjából elvárt képességeket.
A magyar digitális gazdaság nemzeti prioritás
A magyar digitális gazdaság az EU élmezőnyében foglal helyet: a kormány statisztikái szerint 2015-ben a szektor adta Magyarország nemzeti össztermékének 21–22 százalékát; a foglalkoztatottak 15 százalékának, vagyis négyszázezer embernek biztosított munkát, valamint a magyar export nyolc százaléka származik a digitális iparágakból, így a digitális gazdaság mutatószámai alapján hazánk Írország és Finnország után a harmadik helyet foglalja el az EU-ban. A digitális gazdaság fejlesztését nemzeti prioritásként kezeli a magyar kormány, amely az innovációra szánt befektetésekben is megjelenik: Magyarország kutatás-fejlesztésre szánt befektetéseinek tíz százaléka irányul a digitális innovációk támogatására, a kis- és középvállalkozások digitális fejlesztéseinek támogatására pedig csak 2016-ban 131 milliárd forintot szán a kormány.
„A magyar vezetők számára fontos kérdés, hogy a jelenlegi oktatási rendszerünk alkalmas-e a jövő tehetséges munkavállalóinak felkészítésére. A megkérdezett magyar döntéshozók szerint változásra van szükség, hiszen mindössze negyven százalékuk tartja a hazai oktatási rendszert késznek és alkalmasnak jelen formájában arra, hogy az innovációs fejlesztések gyorsaságával lépést tartó jelöltek léphessenek be a munka jövőbeli világába” – mutatott rá Bauer.
Minden második magyar döntéshozó gondolja úgy, hogy a 4. ipari forradalomként is emlegetett digitális fejlődés pozitív hatással lesz a foglalkoztatásra, és mindössze 26 százalékuk tart ennek ellenkezőjétől. A fejlődés a munka természetére is hatással lesz: a GE kutatása szerint a magyar cégvezetők elsősorban az új, addig nem létező munkakörök születését (53 százalék), az egyes kiemelt munkakörben dolgozók iránti megnövekedett keresletet (49 százalék), valamint a munkavégzés rugalmasabb jellegét (45 százalék) emelték ki.
Az innováció globális bajnokai
A világszerte megkérdezett közel 3000, innovációért felelős döntéshozó szerint magasan az Egyesült Államok (33 százalék) vezet az innováció terén, míg a második helyre Japánt (17 százalék), a harmadik pozícióba pedig Németországot (tíz százalék) sorolták. A képet érdekes módon árnyalja, ha az eredményeket összehasonlítjuk az INSEAD Globális Innovációs Indexének eredményeivel: az INSEAD indexén a listát Svédország vezeti, ezt követi az USA, majd Németország; míg Japán csak a hetedik helyen szerepel.
Az energiaszektor lehet az innováció és a digitális gazdaság legnagyobb nyertese
A világszerte megkérdezett ezernégyszáz civil véleményvezér 61 százaléka gondolja úgy, hogy az innovációs fejlesztések és befektetések legnagyobb nyertese az energiaszektor lesz. A magyar innovációs döntéshozók szerint az energiaszektorba történő befektetések elsősorban az energiahatékonyságban (negyven százalék), és az energia elosztásának fejlődésében (38 százalék) nyilvánulnak majd meg, valamint támogatni fogják hazánk energiafüggetlenségi erőfeszítéseit (35 százalék) is.
Mi a digitális gazdaság?
Az új vagy webes gazdaságnak is nevezett digitális gazdaság a gazdasági tevékenységek olyan globális hálózata, amelyet az infokommunikációs technológiák tesznek lehetővé. A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia meghatározása szerint a digitális gazdaság egyrészt a szűkebben értelmezett infokommunikációs és it-szektort takarja, másrészt az it-iparág által biztosított elektronikus (kereskedelmi, banki, egészségügyi, ipari, szórakozási, és így tovább.) szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások külső és belső informatikai rendszereinek fejlesztését, illetve az it-fejlesztésekre és az it-n alapuló fejlesztésekre irányuló kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység ösztönzését jelenti.