2008 májusában a Műszaki Értelmiség napját szervező szakmai szervezetek, illetve nagyvállalatok az alábbi felhívást tették közzé:
„Az utóbbi évtizedek tapasztalatai egyértelműen megmutatták, hogy a tudásintenzív, innovatív gazdaságnak nincs alternatívája, tehát a 21. században az országok gazdasági versenyképességét iparuk tudástartalma határozza meg. Mivel a tudás forrása a magasan képzett munkaerő, ezért egyértelmű az is, hogy a gazdasági fejlődés meghatározó tényezője az oktatás. Ez a felismerés az USA-tól, az EU gazdaságilag élenjáró országain át a Távol-Keletig, számos országban oda vezetett, hogy igen komoly fejlesztési programok indultak az oktatás, és ezen belül is a műszaki-természettudományos oktatás fejlesztésére. Magyarországon sajnos éppen ezzel ellenkező tendenciák érvényesülnek. Országunk – elsősorban alacsony emberi erőforrás mutatóink miatt – évek igen óta gyengén szerepel az EU Innovációs Eredményjelzőjén. Az OECD Oktatási Körképének (Education at a Glance) 2007-es adatai szerint az OECD országok között a felsőfokú oktatásban Magyarországon a legalacsonyabb a természettudományos diplomák aránya, és a mérnöki diplomák tekintetében is a sereghajtók közé tartozunk. A felsőoktatás kibocsátása azonban nyilvánvalóan csak a jéghegy csúcsa, a problémák gyökere a közoktatásban keresendő. A természettudományoktól már az általános iskolában elforduló gyermekek igen nehezen hódíthatók vissza a műszaki pályákra – legyen szó akár a szakképzésről, akár a felsőoktatásról. A helyzet komolyságát nemcsak a statisztikai adatok jelzik. Amint azt különböző felmérések, illetve nyilvános fórumokon elhangzott vélemények is mutatják, a hazai cégvezetők legnagyobb része úgy ítéli meg, hogy a nem kielégítő szakemberutánpótlás ma már a magyar gazdaság fejlődését közvetlenül veszélyezteti.
Az ország jövőjéért felelősséget érző politikai erőknek, döntéshozóknak meg kell érteniük, ahhoz, hogy Magyarország napjaink kiélezett gazdasági versenyében talpon maradjon, elengedhetetlen, hogy minél több, nagy hozzáadott értéket termelő, innovatív munkahely jöjjön létre. A versenyképes oktatási rendszer és a belőle kilépő képzett és kreatív fiatal szakemberek ezért a hazai vállalatok számára éppúgy létfontosságúak, mint ahogy a multinacionális nagyvállalatok K+F központjaiért folyó igen erős nemzetközi versenyben is ez a legjobb országmarketing.
A Magyar Műszaki Értelmiség Napját szervező társadalmi szervezetek, illetve a rendezvényt támogató vállalatok ezért nyomatékosan felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és természettudományok területén mélyreható fejlesztési programok indulnak a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. Az oktatásügyben gyors sikereket elérni nem lehet, ezért ezek a programok csak akkor lehetnek hatásosak, ha politikai hovatartozás nélkül hosszú távú nemzeti prioritásnak tekintik azokat, és megfelelő forrásokat rendelnek hozzájuk.”
Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az azóta eltelt két évben a Közlemény egyetlen betűje sem vesztette érvényét, sőt egy további igen fontos probléma vált nyilvánvalóvá: a természettudományos tanárképzés lényegében megszűnt.
Mindazoknak, akik az ország jövőéjért aggódnak, meg kell érteniük, hogy nem egy szakterület problémájáról van szó, a gazdasági hatások miatt a probléma az egész társadalmat érinti. Nincsenek további elvesztegethető éveink, azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség, amelyek megvitatására és a konkrét programok kidolgozására a műszaki értelmiség képviselői bármikor a döntéshozók rendelkezésére állnak.
IV. Magyar Műszaki Értelmiség Napja Szervező Bizottsága
Budapest, 2010. május 14.