Összesen 500 innovatív projekt juthat egyenként 50 ezer eurós támogatáshoz 2014-ben az uniós Horizont 2020 program keretében meghirdetett KKV Eszköz révén.
A program olyan projekteket finanszíroz, amelyekből innovatív termékek, szolgáltatások születnek, hozzájárulva a kontinens versenyképességének növeléséhez és az innovatív kis- és középvállalkozások forráshoz jutásához. A program komoly előnye, hogy drasztikusan leegyszerűsödik a költség-elszámolási rendszer, kevesebb lesz a papírmunka, és megszűnnek a szükségtelen ellenőrzések és auditok – véli Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint a sikerhez nemzetközi versenyben történő megmérettetés és a megszokottól eltérő szemlélet kell: a kutatás-fejlesztési háttér vagy innovációs tapasztalat nemcsak a cégeknél, de a pályázatírók oldalán is komoly előny lehet.
A forrásszerzés terén hagyományosan nehéz helyzetben lévő innovatív kis- és középvállalkozások életében a most kezdődő uniós fejlesztési ciklusban szerephez juthat egy viszonylag könnyen „pályázható”, egyszerűsített szerkezetű, egységes szabályrendszerű új eszköz. A kontinens globális versenyképességének növelését célozza meg a Horizont 2020 (H2020), az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramja, amely fokozott figyelmet fordít a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének támogatására. Az úgynevezett KKV Eszköz (SME Instrument) keretében 2014 során összesen 25 mil lió eurós összegre pályázhatnak a kutatás-fejlesztési folyamat korai fázisában lévő vállalkozások. Ebben a fázisban a kis- és középvállalkozások innovatív ötletük koncepciójának és megvalósíthatóságának vizsgálatára, 6 hónapos időszakra 50 ezer eurós, azaz 15 millió forint körüli összegre pályázhatnak.
Ahol a különböző országokból beérkező pályázatok egymással versengenek, az innovatív üzleti ötletek minősége, kidolgozottsága és piacképessége mellett a siker komoly fokmérője lehet a jó pályázatírás – hangsúlyozta Pető Gábor. A cégeknek és a pályázatíróknak egyaránt figyelniük kell arra, hogy a H2020 tartalmilag és formailag is más megközelítést igényel, mint a nálunk leginkább elterjedt, strukturális alapokból történő finanszírozás. Itt mindenképpen nagy piaci potenciállal rendelkező, európai szinten innovatív kutatás-fejlesztési üzleti meg oldást kell felvetni, és a megvalósítás tervét előzetes piacvizsgálati adatokkal alátámasztva, egy tízoldalas koncepcióban bemutatni.
Figyelembe kell venni, hogy a H2020-tól eltérően nálunk a strukturális alapokból finanszírozott pályázatok révén – amikor azok rendelkezésre állnak – a vállalkozások viszonylag széles köre juthat forrásokhoz. Ugyanakkor, a H2020-t megelőző korábbi kutatás-fejlesztési keretprogramokban (FP-k) a magyar kis- és középvállalkozások részvételének sikere elmaradt a várakozásoktól – nem kis részben azért, mert a tapasztalathiány és a túlzott adminisztratív teher sok potenciális hazai pályázót elriasztott. A szakértő szerint azonban megfelelő innovációs ötletekkel érdemes kihasználni az új finanszírozási lehetőséget, &eacu te;s kitartóan pályázni, mert akár egyetlen sikeres projekt tapasztalatai révén is jelentősen nő a következő évek pályázási sikeressége.
Ez a kiírás nem valamikor a távoli jövőben jelenik meg, hiszen a pályázatok idén március elejétől folyamatosan beadhatók; fontos azonban, hogy a hazai innovatív kis- és középvállalkozások minél nagyobb része minél előbb halljon róla – mondta Pető Gábor. Bár a kiosztható összeg projektenként nem nagy, a H2020 komoly előnye és sajátossága, hogy a vállalkozás ebben a konstrukcióban akár egyedül is pályázhat, gyorsan megtörténik az elbírálás és jelentősen egyszerűsödik mind a pályázás, mind az átalányösszegű támogatás elszámolása. Először egy jól előkészített és összeszedetten bemutatott koncepciót kell elbíráltatni Brüsszellel: a projekt végéig pedig egy részletesen kidolgozott üzleti tervet kell elkészíteni.
A program többek között a következő kiemelt, Európa egésze számára kihívást jelentő területeken vár innovatív technológiai és üzleti megoldásokat: infokommunikáció, biotechnológia, nanotechnológia, élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság, biztonságos, tiszta és hatékony energia, intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés, éghajlatváltozás, öko-innováció, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok, valamint a biztonságos társadalmak.
Forrás: IP