Énekes Péter: emberi időn belül lehetetlen minden variációt kipróbálni (interjú)

Az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 2011. évi kiírásának tavalyi díjazottjai közül meghívott vendégként jelen volt a 21. díjátadón Énekes Péter, aki társával, Köpenczei Gergővel részt vehetett az idei Intel ISEF tudományos olimpián az Egyesült Államokban. Munkatársunk Énekes Péterrel beszélgetett az IT biztonság szempontjából is jelentős találmány sorsáról.

Énekes Péter (balra) és Köpenczei Gergő az Intel ISEF versenyen (fotó: bonyhad.hu)

 

– Tavaly az s (n) számelméleti függvény felhasználásával kifejlesztett kódoló programmal szép sikert arattatok, és az Intel 2012-es versenyén 4. helyezést értetek el. Az ötlet széleskörű felhasználhatósága szempontjából mi történt azóta, hogy megjelentetek vele a versenyen?
– A mindennapokban jól alkalmazható, hiszen ma már mindenki használ számítógépet, ahol jelszavakat kell beírni, vagy email fiókokhoz bejelentkezni. Ezeket a jelszavakat a regisztrációkor, vagy ha megadjuk őket a belépéshez, a rendszernek tárolnia kell. Egyszerű, begépelt formájában nem tárolhatja – már beíráskor is csak csillagok jelennek meg a karakterek helyett –, hiszen ha magát a szöveget mentené, az kikereshetővé válna, és ezáltal illetéktelenek is felhasználhatják a belépéshez. Ezért a jelszavakat kódolva kell tárolni. Mi is egy ilyen kódolási algoritmust találtunk ki, ahol egy szövegből létrehozunk egy kódot, de ebből a kódból nem lehet magát a jelszót megállapítani, viszont ez az algoritmus alkalmas arra, hogy ezt a jelszót belépéskor tudjam azonosítani.

– Ez teljesen hekkelésbiztos, vagy csak nagymértékben megnöveli a feltörési kísérletezésre szánt időt?
– Hekkelésbiztos nem lehet egyetlen egy kódolás sem, hiszen van az úgynevezett brute force, azaz a brutális módszer, amelynek az a lényege, hogy minden lehetséges jelszót kipróbálnak a kis a betűtől egészen a negyven betűs jelszavakig. Előbb-utóbb megtalálják a jelszavunkat. Azonban a variációk száma hatalmas, egy-egy próbának is megvan a maga ideje. Nem lehet kivitelezni azt, hogy emberi időn belül ennyi próbát végbevigyünk.

– Az elmúlt egy esztendőben mi történt a találmánnyal és kitalálóival?
– Nem fejlesztettünk, hanem inkább teszteket végeztünk ezidő alatt, hogy tényleg megállja-e ez a kódolás a helyét a mindennapi használatban. Végül arra jutottunk, hogy igen. A tavalyi Innovációs verseny után kaptunk ösztöndíjat az Eriksson Magyarországtól. A mostani amerikai verseny után több cég megkeresett minket, hogy az egyetem alatt ösztöndíjat biztosít, s utána ott tudnánk kezdeni.

– Milyen előnyöket tudtok ezzel a szoftverrel nyújtani a biztonságtechnikának?
– Egy ilyen új algoritmus mindenképpen előnyös. Amerikában is néhány évente kiírnak egy pályázatot, ahová algoritmusokkal lehet nevezni, hiszen folyamatosan szükség van az új kódolások kitalálására. Idővel ugyanis ezek a kódolások elavulnak. Létre lehet hozni speciális táblázatokat vagy szótárakat, melynek a lényege, hogy noha a kódból nem lehet visszaállítani a jelszót, de létre tudunk hozni nagyon sok jelszóhoz egy kódot. Ha megvan a kódom, akkor ebben a szótárban vissza tudom keresni, milyen jelszó tartozik ehhez. Ezért kellenek mindig az újfajta algoritmusok. A miénknek az az előnye, hogy egyetlen egy paramétert megváltoztatva a programban, egy teljesen új szótár kellene a visszakereséshez.

Forrás: Innoportal.hu
Szerző: Matykó Károly

Leave a Comment